VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! "Aki nagy dolgokat akar alkotni, annak alaposan el kell mélyedni a részletekben." (Csige József: Ez igaz.) Kedves Képviselőtársaim! Paul Valérytől vettem ezt a gondolatot, amelynek tartalma igaz a mi munkánkra is - különösen így van ez ennek a törvényjavaslatnak az esetében.
A több pénzügyi szabályozást érintő törvényjavaslat nagyon fontos módosításokat tartalmaz, méghozzá olyan kérdéskörökben, amelyekben most van szükség változtatásra. Alapos előkészítés után jött el az ideje annak, hogy ezeket az igen fontos javaslatokat, amelyek jó néhány nagyon fontos kedvezmény megadását illetik, a tisztelt Országgyűlés elé terjesszük. A módosítási javaslatok egyrészt a kormány egyes, önök előtt már, azt hiszem, jól ismert döntéseivel, az Európai Unióhoz való csatlakozással és az adózás területét is érintő jogszabályi környezet megváltozásával függnek össze.
A törvényjavaslathoz ebben az évben is elkészítettünk képviselőtársaim részére egy olyan mellékletet, egy összefoglaló tájékoztatást, amelyben megismerték, hogy az egyes módosítások mögött milyen pontos háttéradatok vannak, és mely fontos változások hogyan függnek össze más törvények módosításaival.
Tisztelt Képviselőtársaim! A személyi jövedelemadóra vonatkozó rész javaslatban szereplő módosítása alapvetően azokat a változtatásokat tartalmazza, amelyek a kormány programjának teljesítése, valamint a jogszabályi környezet változása miatt szükségesek.
Mint önök előtt is ismert, a polgári kormány megalakulásától kezdődően kiemelt hangsúlyt fektet a gyermeket nevelő családok terheinek csökkentésére, a családok támogatására, a nyugdíjasellátások színvonalának megőrzésére, illetőleg javítására, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetének javítására. A családok támogatásának legfontosabb elemeit - a családi kedvezmény mértékének emelését, valamint az adótábla változásához való igazítását - a két évre elfogadott törvény már tartalmazza, így emiatt nem szükségesek további módosítások. A kis- és középvállalkozások helyzetének javítása érdekében két új, beruházáshoz kapcsolódó adóalap és adókedvezmény bevezetésével a szükséges lépések szintén megtörténtek. Ugyanakkor a nyugdíjasok, az otthonteremtés és a mezőgazdasági vállalkozások helyzetének javítása terén további lépéseket kívánunk tenni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Elsőként szeretnék szólni a nyugdíjak teljes adómentességéről. A nyugdíj mellett munkát vállaló nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében kezdeményezett módosítás mintegy 320 ezer magánszemélyt érint kedvezően. A hatályos szabályozás szerint a nyugdíj az összevont adóalap részét képezi; ha a magánszemélynek kizárólag nyugdíjból származik jövedelme, az jelenleg sem adózik. Azonban ha a magánszemély a nyugdíj mellett más, az összevont adóalapba tartozó jövedelemmel, például bérrel is rendelkezik, a nyugdíj mellett megszerzett jövedelmet a nyugdíj felemeli egy magasabb adókulcsú sávba. Mindezek alapján a nyugdíjra eső adó összegének levonása általában nem ellensúlyozza a nagyobb adóterhet. A kormány javaslata alapján a társadalombiztosítási nyugdíjnak megfelelő jövedelmek 2002. január 1-jétől nem képezik az összevont adóalap részét, hanem teljes adómentességet élveznek.
Szintén a kormányprogramban meghirdetett célokkal teremt összhangot a lakáspiac élénkítésére, valamint a lakásállomány korszerűsítésére vonatkozó rész. A benyújtott javaslat szerint emelkedik az új lakások megvásárlásához, építéséhez, építtetéséhez, valamint a meglévő lakások jelentős bővítéséhez kapcsolódó hitel esetében az adókedvezmény mértéke. Az adókedvezmény százalékban kifejezve a jelenlegi 20 százalékról a törlesztőrészlet 40 százalékára, míg az úgynevezett abszolút korlátja - tehát az az összeg, ameddig le lehet vonni - 35 ezer forintról évi 240 ezer forintra emelkedik. Különösen kedvező, hogy az adócsökkentést az adózók már a 2001 folyamán fizetett törlesztőrészletek alapján is igénybe vehetik. Ez önmagában mintegy 100 ezer magánszemély számára eredményezi az adóterhek csökkentését, és az érintett adózók száma két év alatt közel 200 ezer főre emelkedhet, tehát további állampolgárok, magánszemélyek tudják majd ezt az adókedvezményt igénybe venni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A vidékfejlesztést, a családi mezőgazdasági vállalkozásokat az adózás eszközeivel erősítő kedvezményeket a javaslat szintén az őszi ülésszakban a tisztelt Ház elé kerülő, a családi mezőgazdasági vállalkozásokról szóló javaslatban meghatározott célokkal összhangban tartalmazza. A javaslat a családi mezőgazdasági vállalkozások számára rendkívül kedvező adózási környezetet teremt. Ennek részeként a családi mezőgazdasági vállalkozások tagjai az egyébként irányadó 4 millió forint helyett 6 millió forint éves bevételi határig jogosultak átalányadózás választására vagy a bevétel 40 százalékának megfelelő kistermelői költségátalány-elszámolásra. A vállalkozó család tagjai jogosultak az 50 ezer forintot meghaladó értéken üzembe helyezett tárgyi eszközök bekerülési költségét is egy összegben költségként elszámolni és az ebből keletkező veszteséget korlátlan ideig elhatárolni.
Továbbá a birtokkoncentráció elősegítése érdekében a termőföld értékesítéséből származó jövedelem adómentessé válik, ha a vevő családi mezőgazdasági vállalkozó. Ha azonban a vállalkozó az így megszerzett termőföldet a megszerzés évében vagy azt követő öt éven belül elidegeníti, akkor a termőföld-átruházásból származó bevételének teljes összege, bevétel hiányában, például ajándékozás esetén, a termőföld eredeti vételára adóköteles jövedelemnek minősül, kivéve, ha az elidegenítést követő 12 hónapon belül más termőföld tulajdonjogát megszerzi.
Az illetékről szóló törvény módosítása a családi mezőgazdasági vállalkozó termőföldvásárlására 300 hektár területnagyságig, illetőleg 6 ezer aranykorona értékig illetékmentességet biztosít, az öröklés útján történő termőföld szerzését pedig 75 százalékos illetékkedvezményben részesíti.
(9.10)
Kedves Képviselőtársaim! A gyermekes családok adóterheinek további mérséklése céljából a javaslat szerint gyermekenként évi 10 ezer forint értékig a szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastársa részére tankönyv, taneszköz, ruházat formájában juttatott iskolakezdési támogatás adómentes természetbeni juttatásnak minősül. Ez a módosítás mintegy 550 ezer, gyermeket nevelő családot érint kedvezően. Kérem tehát, hogy tisztelt képviselőtársaim ezt is támogassák.
Tisztelt Ház! Az év egyik legfontosabb eredménye a devizaliberalizációt biztosító döntés. Ez a jelentős változtatás többek között a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítását is maga után vonja. A devizaliberalizáció a jövőben azt eredményezi, hogy a magánszemélyek számos olyan ügyletet végezhetnek majd jogszerűen külföldön, amely a korábbiakban engedélyezési vagy bejelentési kötelezettség alá esett. Az új szabályozás mellett is biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a magánszemély az adóigazgatási eljárás során például ne hivatkozhasson arra, hogy a feltárt jövedelmet olyan külföldi forrásból szerezte, amely kedvezményes kulccsal adózik. Külföldön végzett ügyletek esetén az adóelkerülések csökkentésének egyetlen valódi biztosítékát az adóegyezményekben szabályozott információcsere intézménye jelenti. Azt kívánja megoldani ez a módosítás, hogy a külföldön jövedelmet szerzők számára is a kedvezmények igénybe vehetők legyenek, mégse jussanak indokolatlan kedvezményekhez. Emellett annak érdekében, hogy a devizaliberalizációt ne lehessen adóelkerülési célú ügyletekre felhasználni, a javaslat szerint az egyezményes körön kívüli államokból származó egyes jövedelmek esetén megváltozik az adókötelezettség jogcíme.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ismeretes, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt 2001. június 19-én fogadtuk el nagy többséggel. Az új törvény széles körű kedvezményeket és mentességeket biztosít a hatálya alá tartozó magánszemélyek számára. Annak érdekében, hogy amit a jobb kéz ad, azt ne vegye el a bal, a javaslat szerint a jövedelem megállapítása során nem kell bevételként figyelembe venni az említett törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály előírásai szerint juttatott kedvezményeket. Szintén az előbbi elvnek megfelelően a villamos energiáról szóló törvényjavaslat rendelkezései szerint az ott szabályozott körben nyújtható szociális villamosenergia-ellátást a javaslat adómentes természetbeni juttatásnak minősíti.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék egy kicsit hosszabban szólni a vámtörvényt érintő módosításokról, hiszen nagyon fontos módosítások megtételéről van szó a beterjesztett törvényjavaslatban. A vámtörvényt érintő módosítások alapvetően a vállalt nemzetközi kötelezettségeink miatt váltak szükségessé. Az említett jogharmonizációs program a gazdasági vámeljárások közül a vámraktározásra, valamint az ideiglenes behozatalra vonatkozó közösségi vámjogi előírások teljes körű átvételét írja elő. A javaslat a vámraktározásra vonatkozó szabályok közül törvényi szintre helyezi például az alapfogalmak, az eljárás mozzanatainak, a vámraktár-üzemeltetés általános feltételeinek, a biztosítéknyújtás feltételeinek meghatározását. Hasonló a helyzet az ideiglenes behozatal esetében is. A rendszerében és szerkezetében eltérő közösségi előírások ütemezett átvétele a magyar szabályozás átalakítását is igényli. A vámtörvény ennek megfelelően kisebb terjedelmű, az ideiglenes behozatal általános szabályait magában foglaló előírásokat is tartalmaz. A teljes vagy részleges vámmentességgel kezelhető jogcímek és részletes eljárási szabályaik szintén a vámtörvény végrehajtási rendeletébe kerülnek át.
Figyelemmel azonban arra a tényre, hogy a vámbiztosíték-nyújtásra vonatkozó szabályok törvényi szinten fogalmazódnak meg, továbbá tekintettel az ideiglenes behozatal szerkezeti egységére, kicsit formabontó módon az ideiglenes behozatali eljárás során az egyedi vámbiztosíték-nyújtás alól mentesített esetek listáját különállóan, mellékletbe foglalva javasoljuk elfogadni. E megoldás lehetőséget nyújt arra is, hogy a magyar gazdaság szempontjából méltányolható eltéréseket a jogharmonizáció sérelme nélkül a csatlakozásig megőrizhessük. A javaslat megoldást nyújt például olyan szakmai problémákra, mint a külföldi rendszámú gépjárművek ideiglenes behozatalának vámbiztosíték-mentessége. Ennek a javaslatnak a kapcsán a hat hónapot meg nem haladó magyarországi tartózkodás idejére ideiglenes használat céljából behozott, ideiglenes behozatali eljárásban vámkezelt, külföldi rendszámú gépjármű általános szabályként mentesülni fog a vámbiztosíték-nyújtás alól. Az ideiglenes behozatal szerkezetileg eltérő szabályozása a gazdálkodók nagyobb odafigyelését igényli majd. A részleges vámmentesség esetén fizetendő vámteher jelenlegi mértékének, továbbá a már említett könnyítéseknek a csatlakozásig történő megőrzése azonban várhatóan megkönnyíti az elkerülhetetlen alkalmazkodási folyamatot.
Figyelembe véve a vámjogi szabályozás sajátosságait, szerkezetét, két ilyen nagy szabályozási terület lényeges, illetve gyökeres átalakítása szükségszerűen maga után vonja a biztosítéknyújtási, a vámérték-megállapítási, az elszámolási és a vámfizetési szabályozás felülvizsgálatát is. Biztosíthatom önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy a módosítások kidolgozásakor a bevételek biztonságának szem előtt tartása mellett törekedtünk a gazdálkodók helyzetét javító szabályozás megfogalmazására. Fő szempont a biztosítékhalmozódás elkerülése. A vámraktárakra is kiterjeszteni javasoljuk a vámszabad területeknél már bevált felső korlát alkalmazási lehetőségét a tevékenységi biztosítéknyújtásnál, egyúttal a megbízható üzemeltetők két év után az említett összeget a vámhatóság engedélyével csökkenthetik. Tovább finomítottuk az aktív és passzív feldolgozás szabályait, törekedve arra, hogy a közösségi szabályozás átvételével törvényszerűen növekvő adminisztrációs eljárások szabályait mérsékeljük.
A devizaliberalizáció szükségessé tette a nem kereskedelmi forgalomra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát is. Egyúttal célszerűnek láttuk a nem kereskedelmi szabályozás összehangolását a közösségi szabályokkal. Továbbá, figyelemmel a nemzetközi tendenciákra is, célszerű csökkenteni a nem kereskedelmi vámtételt is. Tehát a javaslat tartalmaz olyan vámtétel-módosításokat, amelyek után kedvezőbb vámösszegek valósulnak majd meg. A vámértékcsalások megakadályozására és a vámhatóság hatékonyabb fellépési lehetőségének biztosítása érdekében a törvényjavaslat kiegészíti például a vámértékvizsgálat szabályait, a kétség esetén történő vámérték-megállapítás szabályával.
Összefoglalva tehát, a vám alapjára vonatkozó szabályozásmódosítás, elmondhatom, egyértelműen segít megakadályozni a csalásokat, és jó néhány területen könnyítést, egyszerűbb eljárási szabályokat fog megállapítani.
(9.20)
Tisztelt Ház! A számvitelről szóló törvény módosítását is egyrészt a jogszabályi környezet számvitelt is érintő változásai, valamint a gyakorlati tapasztalatok tették szükségessé. Bizonyos esetekben túl szigorúnak bizonyult a jelenlegi szabályozás, ezért itt enyhítéseket, egyszerűsítéseket javasoltunk.
Az elektronikus aláírásról szóló törvényhez kapcsolódóan rendelkezni szükséges arról, hogy az ilyen aláírással ellátott dokumentumok, iratok milyen feltételek mellett fogadhatók el számviteli bizonylatként. A javaslat ennek megfelelően tartalmazza, hogy számviteli bizonylatként a minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat fogadható el, ha egyéb más feltételeiben is megfelel a számviteli törvény előírásainak. Azt gondolom, ez mindenképpen fontos, és segíteni fog abban, hogy minél inkább elektronikus úton is történhessen elszámolás.
A devizaliberalizációval kapcsolatosan tervezett változások egységesen meghatározzák a devizakülföldi fogalmát, beleértve a számviteli szempontból kiemelt vámszabad-területi társaságot és az úgynevezett off-shore társaságokat is. E tervezett változásnak megfelelően tartalmazza a javaslat a devizában történő könyvvezetésre és beszámolókészítésre kötelezettek körének, az úgynevezett devizakülföldi társaságoknak egységes meghatározását.
A számviteli törvény jelenleg több olyan más törvényben definiált fogalmat használ, amelyeket a jövőben a tőkepiacról szóló törvény fog egységesen szabályozni. Emiatt a számviteli törvény "Értelmező rendelkezések, fogalmak" részében a jogszabályi hivatkozásokat a tőkepiacról szóló új törvény előírásaihoz szükséges igazítani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kötelességem tájékoztatni önöket arról is, hogy a számviteli törvény módosításához az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. §-ának (8) bekezdése alapján az ellenjegyzését megadta.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kétéves költségvetés által meghatározott stabilitás és kiszámíthatóság azt diktálná, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szabályai 2002-től ne változzanak. Az önök előtt fekvő törvényjavaslatban ezzel szemben egy közepes terjedelmű módosítást, illetve új szabályt találhatnak, ez azonban nem mond ellent a kormány adórendszert stabilizáló törekvéseinek.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk előkészítéseként vállaltuk az adóigazgatást érintő jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését 2001 második félévére. A határok nélküli Európában a nemzeti adóhatóságok kötelesek az adóadatok egymás közötti átadására, a bevételek biztosítása érdekében pedig a behajtási jogsegély keretében történő együttműködésre. Ennek megfelelően a javaslat szerint az adózás rendjéről szóló törvény az Európai Közösségek adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazásáról szóló új fejezettel fog kiegészülni. E szabályok alkalmazására természetesen a csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától kerülhet majd sor.
Már a mindennapjainkat érinti, hogy az Európai Unió Bizottsága naprakész tájékoztatást vár a társasági adó még kifutó kedvezményrendszerének érintettjeiről és a kedvezmények mértékéről. Az adatszolgáltatás teljesíthetősége érdekében az eljárási törvény a beruházási kedvezmény későbbi igénybe vevőit beruházási szándékaikról előzetes bejelentési kötelezettséggel terheli. Azt gondolom, ez nemcsak az Európai Közösség miatt fontos, fontos azért is, hogy a magyar gazdaság és a magyar gazdaságpolitika mindig tisztában legyen azzal, milyen várható nagyobb arányú, nagyobb ívű beruházások valósulnak majd meg a jövőben.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány adópolitikai célkitűzései között mindig is hangsúlyos szerepet kapott az adminisztrációs terhek csökkentése, illetőleg az adminisztrációs technikák modernizációja. Az elektronikus aláírásról szóló törvény felhasználásával a jövőben az adózók meghatározott csoportja adókötelezettségeit elektronikus úton, elektronikus aláírás alkalmazásával teljesíti. A javaslat rendelkezik arról is, hogy az adóhatóság fokozatos felkészülésének megfelelően - természetesen az adózók választási jogát is tiszteletben tartva - milyen módon és technikával bővül majd az az adózói kör, amely bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus formában teljesítheti.
A devizaliberalizáció következtében módosulnak a törvénynek az adófizetés módját előíró szabályai. A külföldön történő számlanyitás szabadságára tekintettel rendezni kell, hogy az adót belföldi bankszámláról és forintban kell teljesíteni. Magyarországon a forint továbbra is a törvényes fizetőeszköz. Ennek megfelelően az adóhatóság sem utal ki devizában, és nem teljesít kiutalást külföldi bankszámlára. Csak a jogszerűen teljesített fizetésekre igaz a fizetés időpontjára vonatkozó hatályos rendelkezés, amely a teljesítés időpontját az adózói bankszámla megterhelésének időpontjával azonosítja. Az előírásoknak meg nem felelő módon teljesített adófizetések esetében a befizetés időpontjának az adóhatóság számláján történő jóváírás minősül.
A forint konvertibilissé válása következtében a belföldi adózók is köthetnek ügyletet devizában, ezért a forgalmiadó- és a fogyasztásiadó-elszámolások során tisztázni kell, hogy az adófizető és a visszaigénylő ugyanazon a napon érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot köteles alkalmazni.
Tisztelt Ház! Az utóbbi időben Magyarországot több ízben érte kritika a nem névre szóló takarékbetétek léte miatt, mivel ezek akár pénzmosásra is alkalmasak lehetnek. Az Európai Unió jogszabályainak átvétele során az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosítását, amely rendelkezik a nem névre szóló takarékbetétkönyvek fokozatos megszüntetéséről, valamint az ügyfél-azonosítási kötelezettségről. Az elfogadott törvénymódosítás az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk időpontjától kezdődő hatállyal megszünteti az új, nem névre szóló takarékbetétkönyvek nyitásának és a már meglévő ilyen betétekre történő további összegek elhelyezésének lehetőségét, továbbá rendelkezik az ügyfél minden egyes pénzfelvételt megelőző kötelező azonosításáról.
2001 júniusában az OECD mellett működő, pénzmosás ellen küzdő csoport felvette hazánkat az úgynevezett nem együttműködő országok jegyzékére. Többek között ezt azért tették meg, mert az Országgyűlés által elfogadott szabály csak az európai uniós csatlakozástól törli el a nem névre szóló takarékbetétkönyvek használatát. Most ezt módosítani kívánjuk, a javaslat szerint 2002. január 1-jétől kezdődően csak névre szóló takarékbetétkönyvet lehet nyitni, illetve a korábban elhelyezett, bemutatóra szóló vagy jeligés takarékbetétek esetén a hitelintézet köteles a betétkönyvet a bemutató személy nevére szólóvá átalakítani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Végül szeretnék szólni még egy módosításról, ez a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítása. Fontosnak tartom kiemelni, hogy Magyarországon csak olyan szerencsejáték szervezésére kerüljön sor, amelyet megbízható és a közbizalomra méltó szerencsejáték-szervező folytat. Mindezek érdekében módosításokat javaslunk a törvényjavaslatban, és ez a módosítás kiterjed mindazon játékokra, amelyeket technikai eszköz felhasználásával szerveznek, ideértve elsősorban az internetes szervezői szolgáltatásokat és a telefonon történő szerencsejáték-szervezést. Emellett a javaslat két új játékfajta jogszabályi alapját is megteremti, és rendezi azok szervezésének feltételeit.
A gyorsjátékok szervezésével és a pénznyerő automaták hálózatban történő üzemeltetésével a költségvetés játékadó-bevétele is várhatóan mintegy 2 milliárd forinttal nőni fog.
A magyar lóversenyszervezés és -fogadás helyzetének mielőbbi rendezése érdekében a törvény módosítása elősegíti a magyar lóversenyzés stabilitásának megteremtését és a lóversenyfogadás forgalmának fellendítését.
A törvényjavaslat ezenkívül még módosítást tartalmaz a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról is. Itt az állami szerepvállalást igazítjuk hozzá az Európai Unió elvárásaihoz.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján kérem, hogy ezt a nagyon fontos kedvezményeket tartalmazó törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból. - Dr. Gidai Erzsébet tapsol.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
