DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Tóth András Képviselő Úr! Folytatva azt, amit ön elmondott, az utolsó gondolataihoz hozzá szeretném tenni: az a nagy különbség az 1990 előtti rendszer, az abban betöltött különféle pártállami szerepekkel való elszámolás és az elmúlt négy évvel való elszámolás között, hogy a demokratikus országokban négyévente a választópolgárok ítélik meg, hogy az adott korszak fennálló vezető politikai elitje vagy éppen kormánya milyen tevékenységet végzett. Tehát igen, ahogyan önök mondják, a választók valóban úgy döntöttek, hogy kisebbségbe küldik az eddig kormányzó erőket. De ezt ne keverjük össze azzal a helyzettel, amikor az 1990 előtti rendszerben soha, senkinek nem volt módja arra, hogy kisebbségbe vagy ellenzékbe küldje például a Kádár-rezsimet! Erre senkinek nem volt módja.
Amikor ön arról beszél, hogy el kell számolni az elmúlt négy évvel vagy el kell számolni az 1990 előtti Magyar Népköztársaságban betöltött szereppel, az "elszámolás" fogalmat inkább csak az 1990 előtti rendszerre lehet érteni, mert azzal el kell számolni, hiszen demokratikus módon már úgysem lehet meg nem történtté tenni az 1990 előtti viszonyokat; viszont ami az elmúlt négy évben történt, arról a választók négyévente mindig mérleget, egyenleget készítenek, és utána választanak.
Ne felejtse el, képviselőtársam, azért van jelentősége annak, hogy az 1990 előtti diktatúrával, állampárti rendszerrel, a múltban megtörtént eseményekkel most valóban elszámoljanak azok, akiket ez érint, mert 1990 előtt a magyar választópolgárok közösségének nem volt módja elszámoltatni az illetőket, azokat, akik ott szerepet vállaltak. Tehát ez a nagy különbség. Elszámolás és elszámolás között van különbség, ezt a parlamentáris demokráciában demokratikus választásokkal oldják meg; egy diktatúrában ez természetesen nem működik.
Szeretnék rátérni arra, hogy a vizsgálóbizottsági kezdeményezés - gondolom, ismert önök előtt - fideszes képviselők aláírásával is került beterjesztésre a parlament elé, vagyis nyilvánvalóan mi is támogatjuk ennek a vizsgálóbizottságnak a létrejöttét. Amit azonban nagyon fontosnak tartunk, az az, hogy a vizsgálóbizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben annak ellenére, hogy két hete tudunk arról, hogy a miniszterelnöknek titkosrendőri múltja van, az állambiztonság tevékenységében részt vett, ezt két hete tudjuk, de ennek a részletkérdéseiről, a részleteiről - mit tett ő titkosrendőrként, egyáltalán hogyan került beszervezésre, mi lett a jelentéseivel, miféle összefüggései vannak az ő tevékenységének? - a vizsgálóbizottságban kell világos képet kapni, amit utána majd természetesen a nyilvánosság elé kell tárni.
Az tehát a legnagyobb gond, hogy a miniszterelnök csak töredékesen volt hajlandó bevallani a múltját, nagy nehezen, egy napi - ki merem mondani - hazudozás után csak töredékesen vallotta be azt, hogy mit csinált 1977 és 1982 között, de a mai napig nem tudjuk ennek a részleteit. Hogy egy klasszikus hetilapból idézek: már tizennégy napja nem tudjuk, mit csinált Medgyessy Péter 1977 és 1982 között, és sajnos szerintem ezt még jó néhány napig nem fogjuk tudni.
Tehát végig kell vinni ezt a vizsgálatot. Nem azért kell végigvinni a vizsgálatot, mert ahogyan önök mondják, valamit el kellene ezzel leplezni. Nem mondhatják komolyan, hogy mi idéztük elő azt a helyzetet, hogy a miniszterelnök nem volt hajlandó feltárni a titkosszolgálati múltjának minden egyes részletkérdését - nem mi idéztük elő ezt a helyzetet. Maga Medgyessy Péter idézte azt elő, hogy az ő tevékenységének a részletei még a mai napig nem derültek ki.
Ami pedig a vizsgálóbizottság egyik kérdését illeti, felhívnám rá az önök figyelmét, és ez talán még Wiener képviselő urat is megnyugtatja, hogy ez a vizsgálóbizottság, ez a kérdéskör miért tartozik mégis a parlament hatáskörébe.
(2.10)
Az a kérdése a vizsgálóbizottság egyik vizsgálandó kérdéskörének, hogy az ügy kirobbanását követően milyen intézkedéseket tett a kormány a következmények elhárítása, a Magyar Köztársaság nemzetközi tekintélyének megóvása érdekében. Ez vastagon a parlament hatáskörébe tartozik, ez a parlament kormány feletti ellenőrző jogköréhez tartozik!
Tehát arról van szó, kedves képviselőtársaim, hogy az csak az egyik probléma, mit tett Medgyessy Péter '77 és '82 között; nagyobb probléma az, hogy ez a jelenben, 2002-ben mit jelent a Magyar Köztársaság minden állampolgára számára, milyen kockázatokkal jár, milyen tehertételt jelent ez a magyar állampolgárok számára, hogyan változott meg - ha megváltozott - ettől Magyarország nemzetközi megítélése, és hogyan befolyásolja ez Magyarország külkapcsolatait.
Nagyon fontos tudnunk azt, hogy a magyar kormány azonkívül, hogy Medgyessy Péternek Lamperth Mónika belügyminiszter egy bizonyos kérdésben állítólag felmentést adott a titoktartás alól, mit tett az ügy következményeinek az elhárítása érdekében. Mit tett annak érdekében a magyar kormány, hogy a miniszterelnök múltjáról kiderült, nem túlságosan pozitív hírek ne befolyásolják a magyar kormány megítélését akár belföldön, akár külföldön? Vagyis szeretnénk látni ebben a vizsgálóbizottságban azt, hogy a Magyar Köztársaság kormánya miféle módon kezelte az ügyet, hogyan kezelte. Milyen súlyú ügynek tekintette a Magyar Köztársaság kormánya? Nem a politikai, belpolitikai súlyára gondolok elsősorban, hanem hogy a kormány működése szempontjából, például a koalíciós helyzet szempontjából vagy például a nemzetközi megítélés szempontjából milyen súlyú ügy volt az, ami a Medgyessy Péter titkosszolgálati múltjáról kiderültek után történt. Mit tett a magyar kormány ezek után?
Tisztelt Ház! Természetesen támogatjuk a vizsgálóbizottság felállítását, és bízom abban, hogy ha már Medgyessy Péter nem mondta el a múltjának minden részletét, sőt a nagy része tulajdonképpen még mindig titokban maradt, a múltjának ezt a részét is a vizsgálóbizottság fel fogja tárni, és a nyilvánosság elé fogja tárni.
Ami pedig azt illeti, hogy jó lett volna, ha ezt a választások előtt mondja el: szögezzük le, nem egyszerűen arról van szó, hogy jó lett volna, ha a választások előtt mondja el, hanem egy demokratikus köztársaságban valakinek az életrajzi adatainak ilyen mértékű meghamisítása, a saját életrajzi adatainak ilyen mértékű elhallgatása következményekkel jár; minden egyes köztársaságban, minden egyes demokráciában következményekkel jár. Magyarország sajnos még nem tartozik azok közé a köztársaságok közé, ahol komoly következményekkel jár, ha a miniszterelnök elhallgat a múltjából egy jelentős részletet.
Vannak olyan országok, ahol ennél sokkal kisebb múltbeli tények elhallgatása, önéletrajzi adatok elhallgatása akár például az illető lemondásához vezetett. Remélem, hogy Magyarország is egyszer el fog jutni oda - valószínűleg ez a mostani ügy csak egy lépcsőfok -, egyszer majd talán elérjük, hogy ha valaki a múltját illetően hazudik, akkor annak bizony a közjogi funkciójára nézve komoly következményei lesznek.
Ezért támogatjuk ezt a vizsgálóbizottságot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
