DR. SZANYI TIBOR
DR. SZANYI TIBOR
DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőház! Mind a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvényt, mind pedig az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényt 1998. március 16-i ülésnapján fogadta el az Országgyűlés. Jelen törvényjavaslat is egymást követően tartalmazza a két törvény módosítását.
A géntechnológiai tevékenységről szóló törvényt 1998-ban az Országgyűlés 90 százalék feletti támogatással fogadta el, megalkotva Közép-Kelet-Európa első ilyen tárgyú törvényét. A közép-kelet-európai államok közül többen ezt használták fel hazai szabályozásuk alapjául. A törvény előterjesztője akkor is az agrártárca volt, mivel a géntechnológiai tevékenység szabályozásának igénye elsősorban a mezőgazdaság és az élelmiszer-előállítás területén jelentkezett, ám maga a szabályozás általános, keret jellegű. Ez azt jelenti, hogy a gyorsan változó részletszabályokat alacsonyabb szintű jogszabályok tartalmazzák.
Az 1998-ban elfogadott törvény két európai közösségi irányelvre épül, amelyek a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerű felhasználását, valamint a géntechnológiával módosított szervezetek szabad környezetbe való kibocsátását szabályozzák.
A törvény hatálybalépése óta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kiépítette a törvény végrehajtásához a mezőgazdaság és az élelmiszer-ipar területén szükséges alap-intézményrendszert. Megalakult továbbá a 17 főből álló, géntechnológiai eljárásokat véleményező bizottság, amely véleményével, javaslataival segíti a géntechnológiai hatóságok engedélyező tevékenységét. Létrehozásra került egy OECD-rendszerű, magyar és angol nyelvű internetes adatbázis a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutató Központban. A géntechnológiai eredet kimutatására alkalmas hatósági laboratóriumokat alakítottunk ki a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutató Központban, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetben és az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézetben. Ezzel lehetővé, illetve egyes területeken rendszeressé vált az országba beérkező élelmiszerek, takarmányok, vetőmagvak és egyéb termékek ellenőrzése. Az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások során Magyarországot ezen a területen a jogharmonizáció és az intézményrendszer tekintetében is jól felkészültnek nyilvánították.
Jelenleg Magyarországon géntechnológiával módosított növény- és állatfajta nincs termesztésben, illetve tenyésztésben. Az FVM évente öt-hat szabadföldi kísérletre adott ki - az Európai Uniónál egyébként szigorúbb feltételekkel - engedélyt.
A törvény módosítását az Európai Közösség normáival való harmonizáció, a nemzetközi és a hazai tudomány újabb eredményei, valamint a gazdasági életben, illetve a közigazgatásban történt változások indokolják. A géntechnológiai tevékenységről szóló törvény hatálybalépése óta a terület szabályozását érintő közösségi jogszabályok nagymértékben módosultak. Az új normák lényegesen nagyobb figyelmet fordítanak a géntechnológiával módosított szervezeteknek és az azokból készült termékeknek az emberi egészségre, valamint a környezetre gyakorolt hatása, illetve a géntechnológiával módosított szervezetek nyomon követésére, jelölésére és ellenőrzésére. Ezzel összhangban módosul a magyar szabályozás törvényi szinten és a végrehajtási jogszabályok szintjén is.
Az új rendelkezések közül fontos megemlíteni, hogy a módosítás elfogadása esetén a törvény az Európai Unióval megegyezően rendelkezne a humán- és állat-egészségügyi kezelésre használt, antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát hordozó géneket tartalmazó készítmények forgalomból való kivonásáról, amelyek az emberi egészségre, valamint a környezetre veszélyt jelenthetnek. Elnézést, hogy ilyen bonyolultak a fogalmak, de ilyen bonyolult a világ is. Az ilyen, forgalmazásra engedélyezett készítményeket 2004 végéig, a kibocsátásra engedélyezetteket pedig 2008 végéig kell kivonni a forgalomból a javaslat szerint.
A törvény hatálya továbbra sem terjed ki az emberi génállomány módosítására, amely a köznyelvben rendszerint klónozásként szerepel. Az erre vonatkozó szabályokat az egészségügyről szóló törvény tartalmazza, egyes tilalmak pedig a büntető törvénykönyvben szerepelnek.
A hatósági rendszerben nem történik változtatás, továbbra is három tárca: az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium rendelkezik géntechnológiai hatósági jogkörrel, emellett az engedélyezések során a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jár el szakhatóságként.
(15.30)
Jelen törvényjavaslat változatlanul hagyja a törvény keretjellegét, mivel a biotechnológiában, ezen belül a géntechnológiában olyan gyors a tudományos-technikai előrehaladás, hogy a különböző műszaki paraméterek, határértékek akár évente is változhatnak, melyek törvényi szinten való folyamatos követése elképzelhetetlen. Ezért ezeket a kormány, valamint az érintett miniszterek által kiadásra kerülő rendeletekben indokolt szabályozni. Az egyes szakterületekre, többek között a növényfajtákra, a vetőmagvakra, a takarmányokra, az élelmiszerekre, az állatgyógyászati, illetve az ipari készítményekre vonatkozó speciális szabályozási elemeket az ágazati jogszabályokba szükséges beépíteni.
Tisztelt Országgyűlés! Jelentős előrelépés történt a hazai állatvédelem területén 1998 márciusában, amikor az Országgyűlés hosszas előkészítő munka után elfogadta az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. számú törvényt. Ez a hiánypótló, még a környezetvédelmi tárca által beterjesztett kerettörvény a hatályba lépése óta eltelt időszakban a tapasztalatok szerint és a legtöbb érintett szakember, valamint a civil állatvédő szervezetek jelentős részének megítélése szerint is jól vizsgázott, megfelelt a kitűzött céloknak. A parlamenti jóváhagyást követően a feladatmegosztásban rövid időn belül változás történt, amelynek következtében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium lett a témakörért első helyen felelős tárca. Ezzel összhangban a törvényhez kapcsolódó végrehajtási jogszabályok megalkotásának döntő része az agrártárca hatáskörébe tartozott.
A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának egyik feltétele, hogy az állatvédelem hazai jogi szabályozása illeszkedjen a közösségi állatvédelmi jogszabályokhoz, hiszen az állatok védelmére vonatkozó szabályozás igen szoros és közvetlen kapcsolatban áll számos, az integráció folyamatában alapvető kérdéssel, mindenekelőtt az áruk közösségen belüli szabad áramlásával. A most tárgyalásra kerülő törvényjavaslat beterjesztését emellett az állatok védelméhez fűződő, elsősorban etikai és emberiességi megfontolásokon alapuló érdekek, az eltelt időszak során szerzett hazai és külföldi tapasztalatok, valamint a szakmai és a civil szférából érkezett jobbító szándékú javaslatok tették indokolttá.
A törvényjavaslat a jogszabály alkalmazási körét illetően részben pontosító, részben kiegészítő jellegű rendelkezéseket tartalmaz, így a törvény hatályát a javaslat kiterjeszti azzal, hogy az állat kíméletére, az állatkínzás és az állatkárosítás tilalmára, valamint a jó gazda gondosságára vonatkozó rendelkezéseket a jövőben a vadon élő állatokra is alkalmazni kell.
Az állatvédelmi törvény alkalmazási körével szoros kapcsolatban álló alapfogalmak tekintetében a javaslat alapvetően a közösségi szabályozással való fokozottabb harmonizálás érdekében tartalmaz módosításokat. A fogalommeghatározásokban számos korszerűsítés jelenik meg, így az állattartók fogalmának meghatározása során a hangsúly - az állategészségügyről szóló törvény meghatározásához is igazodóan - az állatért való felelősségre helyeződik. Az állatkísérlet fogalmát a javaslat a közösségi jogszabályok terminológiájának átvételével az alapfogalmak közé emeli, valamint új alapfogalomként építi be a törvénybe az állat életének humánus kioltását. A hatályos állatvédelmi törvény az állat küllemének megváltoztatása érdekében, illetve más, nem az egészség megóvása érdekében végzett sebészeti beavatkozások általános tiltása mellett jelenleg lehetővé teszi a fajtajelleg fenntartására irányuló sebészeti beavatkozások elvégzését.
A továbbiakban ugyanakkor már nem indokolt az eddigi szabályozás széles körben való fenntartása. Ennek megfelelően a javaslat szerint az állatorvosi szakma szabályainak szigorú betartása mellett csak abban az esetben végezhető el a farokkurtítás, illetve a fülkorrekciós műtéti eljárás, amennyiben a hivatalosan elismert tenyésztő szervezet tenyésztési programjában az erre vonatkozó speciális küllemi előírás szerepel.
A hatályos állatvédelmi törvény az állat életének kioltását csak elfogadható ok vagy körülmény esetén engedélyezi. Ezek közül jelen javaslat az élelmezési célt a vágóállatok körére szűkíti. Az ilyen, valamint a prémtermelés céljából történő felhasználás alól a kutyát, a macskát kivonja, valamint a fertőzésveszély részletesebb és szakszerűbb leírása érdekében az arra vonatkozó jelenlegi megfogalmazás helyébe a fertőző betegségek kontrollját, illetve az ellenük való védekezést helyezi.
Az egyes állatok védelmére vonatkozó külön szabályok módosítása keretében a javaslat az állatvédelmi törvény korszerű szabályozási koncepciójának jegyében fogalmazza meg azt az új rendelkezést, amely szerint a vágóhidak kialakításának, berendezéseinek és felszereléseinek, valamint azok működésének biztosítania kell az állatok kíméletét mindenfajta elkerülhető izgalomtól, fájdalomtól és szenvedéstől.
Az egyik legjelentősebb társadalmi érdeklődés által kísért állatvédelmi szabályozási terület, az állatkísérletekre vonatkozó előírások körében a módosítás pontosítja az engedélyezés feltételeit, valamint részletes előírásokat tartalmaz az állatkísérletek végzése tekintetében. A szakmai és a civil állatvédő szervezetek azonos véleményét egyaránt megfogalmazza az az előremutató előírás, amely szerint nem végezhető állatkísérlet abban az esetben, ha ismert olyan más, tudományosan megfelelő és a várt eredményt szolgáló módszer, amely állat használata nélkül megvalósítható. Az állatkísérletek végzéséhez kapcsolódó igen jelentős, egyúttal talán az egyik legnagyobb társadalmi érdeklődésre számot tartó módosítás szerint háziasított állatfaj kóbor egyedét kísérlet céljára 2004. január 1-je után felhasználni nem szabad. A fenti módosításokkal, valamint a szakmai és a társadalmi igényekkel összhangban a tervezet a felhatalmazó rendelkezések vonatkozásában is kiegészítéseket eszközöl.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot - az előzőekben elmondottak alapján - támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm tisztelt figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
