DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Azokkal a módosító indítványokkal foglalkoznék, amelyek alapvetően befolyásolják a T/542. szám alatt benyújtott törvényjavaslatot, egyben jelzem, hogy a módosító indítványaink, amelyeket döntően Tóth András, illetőleg Fodor Gábor képviselőtársaimmal együtt nyújtottam be, csaknem valamennyi szakaszát érintik a javaslatnak, ily módon megvalósul az a követelmény, hogy a benyújtott törvényjavaslat jogilag megalapozottabb, a célok elérésére megfelelőbb legyen.
A sok módosító, illetve kapcsolódó módosító indítvány közül kettőt emelnék ki. Az egyik a tényfeltárás alá esőknek a körét érintené. E tárgykörben benyújtottam kapcsolódó módosító indítványt Tóth András képviselőtársammal, illetőleg azt megelőzően módosító indítványt Fodor Gábor és Tóth András képviselőtársaimmal. A kapcsolódó módosító indítványnak az a lényege, hogy a lehető legszűkebb kör essen a törvény hatálya alá, e kör esetében azonban ne nyíljon arra lehetőség, hogy a tényfeltárás bármilyen okra, szempontra hivatkozva elmaradjon. Elképzelésünk szerint az lenne a célszerű, ha a közhatalmat gyakorló közszereplők tartoznának a törvény hatálya alá, és mindazok, akik a közvéleményt alakítják, illetőleg befolyásolják, de közvetlenül nem rendelkeznek közhatalommal, ne essenek a tényfeltárás hatálya alá, az ő esetükben ezt az eljárást ne folytassák le.
A benyújtott törvényjavaslat egy jóval szélesebb körrel számolt, azonban a törvényjavaslatnak a 13. §-ában kivételeket is megfogalmazott, felsorolva olyan eseteket, amikor is különféle szempontokra hivatkozva a tényfeltárás eredményének a nyilvánosságra hozatala elmaradt volna. Elképzelésünk szerint célszerű lenne az, ha ilyen kivételek nem léteznének, azonban ez csak akkor lehetséges, ha a kört valóban a tényleges közhatalmat gyakorló közszereplőkre korlátozzuk. Az ő esetükben ugyanis valóban nyugodtan ki lehet mondani azt, hogy aki politikai közhatalommal járó közszereplést vállal, annak vállalnia kell egyben azt is, hogy például külföldi ország vele szemben beutazási tilalmat mondjon ki, kiutasítsa, vagy netán ellene büntetőeljárást indítson, illetőleg vele vagy hozzátartozójával szemben az életet, a testi épséget vagy pedig a személyes szabadságot veszélyeztető bűncselekményt kövessen el, vagy legalábbis ennek az alapos lehetősége fennálljon.
Tisztelt Képviselőtársaim! E megfontolásra is gondoltunk akkor, amikor a kapcsolódó módosító indítványt benyújtottuk.
Nagyon röviden kitérnék egy nagyon lényeges másik változtatásra, ez pedig a tényfeltárást elvégző bizottságnak az összetétele, jogállása, tevékenysége kapcsán lett benyújtva. Elismerjük azt, és mi az MSZP-ben, saját köreinkben is azonnal ezt az álláspontot alakítottuk ki, hogy az eredeti törvényjavaslatban szereplő, delegáltakból álló bizottság nem elégíti ki az alkotmányossági kritériumokat, hanem vissza kell térnünk arra a megoldásra, hogy egy bírákból álló testület végezze a tényfeltáró munkát, egy olyan, bírákból álló testület, amelynek tagjai a parlamenttől kapják a megbízatásukat, személyükre pedig jelölést az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága ad.
(20.10)
Emellett a kapcsolódó módosító indítványban egy olyan szakaszt is elhelyeztünk, amely pályáztatási elvre helyezi ennek a bizottságnak a megalakulását. Tehát a nemzetbiztonsági bizottság azok közül jelöl az Országgyűlés számára e bizottságba bírákat, akik pályázati úton jelentkeztek arra, hogy ezt a funkciót be kívánják tölteni.
Egyben jelzem azt is, hogy e módosító, illetőleg kapcsolódó módosító indítványok megfogalmazásakor nagymértékben támaszkodtunk ama hatályos, sokszor módosított 1994. évi XXIII. törvényre, mert ami ebből a törvényből bevált és a jövőre nézve is alkalmazhatónak is látszik, az maradjon meg.
Köszönöm a figyelmüket.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
