JUHÁSZ FERENC
JUHÁSZ FERENC
JUHÁSZ FERENC honvédelmi miniszter: Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretném megköszönni Szabó Zoltán képviselő úr napirend előttijét. Nem azért, merthogy alkalmat ad majd nekem arra, hogy ezt követően az előző kormányt hevesen bíráljam, hanem azért, mert ismételten, újra elhelyezett a magyar politikai közéletben egy nagy felkiáltójelet. Egy felkiáltójelet, amelyen - tetszik, nem tetszik - el kell gondolkodnunk, függetlenül attól, hogy a patkó melyik oldalán ülünk. Hiszen ma Magyarországnak és Magyarország valamennyi polgárának, különösen az európai uniós csatlakozás előtt, fel kell tenni azt a kérdést, hogy mit jelent nekünk a NATO-tagság. Tudjuk-e azt, hogy ez milyen fajta kötelezettségekkel jár, tudjuk-e azt, hogy ez alapján hogyan és miként ítélnek meg bennünket, vállaljuk-e az ezzel kapcsolatos terheket – mert, tetszik, nem tetszik, vannak ezzel kapcsolatos terhek.
Mit jelent, hogy egy szövetség tagjai vagyunk? Ha erre a kérdésre keressük a választ, akkor óhatatlan, hogy azt kell mondanunk, hogy az elmúlt három-négy esztendő volt a NATO-ban a tanulóévünk. De mint ahogy mindenütt a világon, a tanulóéveket követően következik egy vizsga, következik egy olyan pont, amikor valami mást kell csinálni. Nos, Magyarország elérkezett erre a pontra, most, a kormányváltás környékén. Ez nem feltétlenül köthető össze a kormányváltással, tisztelt képviselőtársaim, de hogy most elérkeztünk erre a pontra, az egészen bizonyos, és ha ezzel nem nézünk szembe, akkor borzasztó nagy hibát követünk el, ha tetszik, politikai felelőtlenséget vállalunk.
Akkor, amikor a NATO tagjává váltunk, az értékközösség mellett foglaltunk állást. Akkor, amikor a NATO tagjává váltunk, mi magunktól tettünk bizonyos kötelezettségvállalásokat, és az elmúlt esztendőkben ezeket a kötelezettségvállalásokat nem teljesítettük. Én már nem szeretnék mutogatni sem előre, sem hátra, hanem azt szeretném mondani, hogy gondolkodjunk el, képviselő úr. Gondolkodjunk el azon, hogy bizony, bizony, innentől kezdve mi a teendőnk, mit kell csinálni.
Nem szeretném a védelempolitikát belülről militarizálni, azt szeretném, hogyha a Magyar Köztársaság a rendelkezésre álló erőforrásokat optimálisan kihasználva, korrekten a szövetségesek szemébe nézve azt mondhatja, hogy egy kis vagy közepes ország teljesítményéhez, erőforrásához képest ezt tudjuk adni. 250-300 milliárd forintot költünk védelmi kiadásokra. Hogy ebből ne szülessen teljesítmény, az elfogadhatatlan. Hogy ebből ne tudjuk megmutatni, hogy igenis, mi magunkról gondoskodunk, igenis, mi magunkról gondolkodunk és hozzájárulunk a közös védelemhez, ez egyszerűen elképesztő.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ellentétben azokkal, akik nagyon sokszor azzal vádolnak, hogy én meg akarnék felelni, vagy a jelenlegi kormány meg akarna felelni valamiféle követelménynek, hogy most az Egyesült Államok kényét-kedvét keresnénk, itt és most szeretném leszögezni, hogy nem. Nem. Arról van szó, hogy nekünk magunkról és a saját magunk biztonságáról kell gondoskodnunk. Arról van szó, hogy mint ahogy minden egyes állampolgár gondoskodik arról, hogy a családja védelmében zárat szereltessen a lakására, biztosítsa a család egészségét és minden mását, nekünk is kötelezettségünk.
(9.10)
S ha magunkról gondoskodunk, akkor hozzá tudunk járulni a közöshöz.
Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt szeretném kérni, hogy induljunk el azon az úton, amely arról szól, hogy erőforrásainkat racionálisan fölhasználva egy olyan biztonságpolitikát teremtünk Magyarország számára, amelyben ön is jól érzi magát, Ékes képviselő úr, én is jól érzem magam, amiben mondhatjuk nyugodtan, bátran a családjainknak, hogy előre jutunk. És ha ezt elértük, akkor azt hiszem, a legtöbbet értük el, és nem kell szembesülnünk azokkal a kritikákkal - mert kapjuk, képviselőtársaim, nem énmiattam kapjuk, hanem azért, mert a helyzet ilyen -, amelyek arról tanúskodnak, hogy Magyarország kvázi potyautas akar lenni. Nem.
Mint ahogy mi ezt egy nagyon szép szóval a magyar nyelvben kifejezzük, a "potyautas" kifejezésnek messze nagyobb és mélyebb tartalma van, mint ahogy első körben gondoljuk. Azt hiszem, tudomásul kell vennünk, hogy mi sem vállalhatjuk egy értékközösségben, az Európai Unióban, illetve a NATO-ban a potyautas szerepet. Teljesíteni kell. Ehhez kérem a segítségüket. Az a költségvetés, amit a parlament elfogadott, reményeim szerint a következő években lehetőséget nyújt erre.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
