DR. CSILLAG ISTVÁN gazdasági és közlekedési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Egy apró helyesbítéssel kell kezdenem, tudniillik nem vagyok a szabad demokratáknak a képviselője, de kétségkívül gazdasági és közlekedési miniszter vagyok, és az ő időkeretük terhére beszélek.
Tisztelt Képviselők! A kormány gazdaságpolitikájának, ami tükröződik a költségvetésben is, az a célja, hogy megteremtse a gazdaság tartós, gyors ütemű, egyensúlymegőrző, beruházás- és exportvezérelt növekedésének a feltételeit. Ennek érdekében elkerülhetetlen, hogy az elmúlt időszakban felhalmozódott egyensúlytalanságokat és az átláthatóság érdekében szükséges intézkedéseket egyidejűleg, az egyensúlytalanságokat csillapítva, az átláthatóságot növelve korrigáljuk, és egy gazdaságpolitikai kiigazítást hajtsunk végre.
A tárcánk költségvetés-politikája arra épül, hogy elősegítse az ország anyagi gyarapodását; a piac és az állam kapcsolatának tisztázását, különös tekintettel a rendszerváltás óta rendezetlen tételekre, többek között az előző kormányzat által pénzügyi szemetesládának használt MFB kitisztítására és fejlesztéspolitikára használására; a gazdaság és társadalom szereplőinek esélyegyenlősége megteremtésére az egyenlő hozzáférés elve alapján; a kis- és középvállalkozások gyorsabb ütemű fejlődését szolgáló intézkedésekkel, a tisztességes verseny elősegítése érdekében a közlekedési infrastruktúra fejlődését kívánjuk szolgálni, és a küszöbön álló uniós csatlakozás feltételeinek a megteremtését segítjük elő.
A GKM-fejezet ennek a meglehetősen komplex célrendszernek az elősegítése érdekében jelentős növekedéssel rendelkezik az idei várható teljesítéshez képest, hiszen 236 milliárd forintos fejezeti főösszeggel bír, szemben a 2002-re várható 173 milliárdos főösszeggel, ami közel 36 százalékos növekedés.
Ennek részben az az oka és célja, a szükséges programok elősegítésén túl, hogy a helyére tegyük, a költségvetésbe, az államháztartásba tereljük vissza azokat a kiadásokat, amelyek oda tartoznak. Ez a költségvetési támogatás, illetve ennek a többlete lehetővé teszi azt, hogy a fejezethez tartozó mintegy 48 költségvetési intézmény, illetőleg azok a szervezetek, amelyek itt működnek, a hatáskörükbe tartozó állami feladatokat ne csak maradéktalanul, hanem a korábbi évekhez képest magasabb színvonalon hajthassák végre. A többlettámogatás a különböző intézményeink részére mintegy 2,3 milliárd forint összegre rúg, ami arra is elegendő, hogy az uniós csatlakozással összefüggő felkészülési és többletfeladatokat végrehajthassuk, hiszen nem kevés ilyen feladat a tárca területén valósulhat meg.
Az ágazati programokra rendelkezésre álló forrásaink mintegy 142 milliárd forintra rúgnak, és először kerül a tárca költségvetésében nevesítésre az ISPA-támogatásban részesülő projektek megvalósítására szolgáló hazai saját rész. Így, e részesedés segítségével lehet többek között vasútfejlesztést gyorsítani. Szintén az átláthatóságot és a tisztánlátást szolgálja az, hogy az autópálya-részvénytársaságok támogatására szolgáló összeg 9,2 milliárd forint erejéig megjelenik a költségvetésünkben, szemben az előző évek gyakorlatával, ezzel megismerhetővé tesszük, hogy az autópálya-társaságok hogyan és milyen forrásból fognak működni. Ez a közlekedési infrastruktúra 2003-as működtetése és fejlesztése szempontjából fontos.
A fejezeti kezelésű ágazati előirányzatok tervezése során, összhangban a kormány programjával, kiemelt figyelmet fordítottunk az infrastruktúra fejlesztésére. Ezért hoztuk létre a felzárkóztatási, infrastruktúra-fejlesztési alapprogramot, amely már nem a pénzek focizását szolgálja, bár rövidítése FIFA, hanem arra szolgál, hogy átláthatóan használjuk fel infrastruktúra-fejlesztésre a privatizációból is rendelkezésre álló esetleges többletforrásokat.
Fontos hangsúlyozni, hogy 2003-ban a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére újra a költségvetésben, és nem azon kívül állnak rendelkezésre közel 80, 79,4 milliárd forint összegben pénzeszközök. Ez azt is jelenti, hogy eltérően az előző kormány gyakorlatától, három fontos különbséget fogunk tenni az infrastruktúra-fejlesztés terén. Az egyik: versenyeztetés és közbeszerzés révén történik meg a projektek építése és kivitelezése. A másik, hogy nem áll meg a kormányváltás ellenére sem, szemben az előző kormány gyakorlatával, a különböző közútfejlesztési projektek megvalósításának a sora. Végül a harmadik, hogy átlátható lesz, hiszen nem a költségvetést elkerülő forrásokból valósulnak meg ezek a programok. Ezen kívül külön a költségvetésben beruházási célú pénzeszközök jelennek meg a Törökszentmiklóst elkerülő útra, a hajdúszoboszlói út megvalósításának egy részére vagy a menetrendszerű autóbusz-közlekedés feltételeinek, gépjárműparkjának a rekonstrukciójára.
A beruházásokra központi forrásból 4,6 milliárd forint fordítható, ami ugyan lényegesen elmarad a 2002. év bázisszámától, azonban ha figyelembe vesszük, hogy az ISPA-támogatás teljes egészében közúti és vasúti fejlesztéseket szolgál és az ehhez szükséges sajáterő-szükségletet a tárca előteremtette, így a központi beruházásokra szolgáló összeg a tavalyi 39 milliárdhoz képest 46 milliárd forintot fog elérni. Így, ennek az összegnek a figyelembevételével, továbbá az úgynevezett FIFA, tehát a felzárkóztatási alapprogram pénzeszközeit figyelembe véve a legfontosabb beruházások folytatása, az újabbak előkészítése és a megfelelő előkészületi munkáknak a 2004-es csatlakozás idejére történő felfuttatása szerepel a céljaink között. A támogatási célprogramokra, amelyek a gazdaság uniós felkészülését szolgálják, 70,6 milliárdot fordítunk 2003-ban.
A kis- és középvállalati célelőirányzat keretében a tavalyi évhez képest mintegy 3 milliárd forintos növekedés fog bekövetkezni, 17 milliárdról 20 milliárdra emelkedik ez az előirányzat. Korábban két önálló célelőirányzatból, a regionális gazdaságépítési célelőirányzatból és a gazdaságfejlesztési célelőirányzatból 2003-tól a beruházásösztönzés céljára egy összevont előirányzatot, a beruházásösztönzést szolgáló célelőirányzatot fogjuk működtetni. Ez utóbbinak, tehát a kis- és középvállalati célelőirányzatnak a célja az, hogy pénzügyi forrásul szolgáljon a középvállalkozás- és kisvállalkozás-fejlesztési programmá fejlesztett támogatási rendszereink számára, hiszen az új Széchenyi vállalkozásfejlesztési program a támogatási eszközöket továbbra is egységes keretbe fogja foglalni, és a teljes skáláját felöleli az ehhez szükséges állami eszközöknek. Így az EU-felkészülést segítő állami támogatások, a vállalkozások pénzügyi és tőkepiaci szolgáltatásokhoz segítő hozzájárulásában szerepet játszó hitel-, kamattámogatási és garanciafeltételek, sőt tőkebefektetési konstrukciók is meg fognak jelenni e célelőirányzat megvalósulásában. Emellett információk megszerzését és az EU-ra való felkészülési programokat is szolgálják.
Szeretném még bejelenteni, hogy a beruházásösztönzési célelőirányzatnak az a célja, hogy fenntartsa, előmozdítsa a magyar gazdaság tőkevonzó, tőkebefogadó képességét, de a Magyarországon már megtelepült és magyar tulajdonban lévő vállalkozásoknak új munkahelyek megteremtésére irányuló készségét és képességét is segítse elő, és ez a beruházásösztönzési célelőirányzat a forrása az úgynevezett Okos Magyarország - vagy Smart Hungary - beruházásösztönzési program megvalósításának is.
Az országos közúthálózat fenntartását és működtetését biztosító útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat összege a támogatásokat tekintve 55 milliárdot tesz majd ki, így az útgazdálkodási keretek között prioritást élvező út-híd üzemeltetési előirányzat az előző évhez mérve 5,4 százalékkal, a karbantartás 8,6 százalékkal fog emelkedni. Ennek folytán, aki jártas az útkarbantartási kategóriákban, tudja, hogy az úgynevezett C típusú - ez egy emelt típusú - karbantartási munka elvégzésére válik alkalmassá ezeknek a forrásoknak a felhasználásával a tárca költségvetése, ezeket fogja tudni szolgálni.
Szeretnék még néhány szót szólni a MÁV-ról, mint a hozzánk tartozó, a legtöbb magyar munkavállalót foglalkoztató vállalatrendszerről. A jövő évben a tárca költségvetése arra lesz alkalmas e tekintetben, hogy a társaság feszült pénzügyi helyzetén részben a reformintézkedésekkel, részben pedig bizonyos támogatási előirányzatoknak a kilátásba helyezésével enyhítsen, és egy kétéves program keretében átvezesse a Magyar Államvasutakat az Európai Unió ajánlásai által meghatározott működési útra. Így a 2003-ban foganatosítandó racionalizálási intézkedések révén nemcsak költségek csökkentésére kerül sor, hanem arra is, hogy a személyszállítás tekintetében az állam magára tudja vállalni a közszolgáltatási feladatokat, a pályavasút üzletágban a működéshez és a fejlesztéshez hozzájáruljon, míg a fennmaradó, önálló formába szervezendő üzletágaknak pedig a saját piaci bevételhez történő juttatását segíthesse elő.
A GKM úgy ítéli meg, hogy a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése keretében tisztázódik az MFB helye és szerepe.
A bank gazdaságon kívüli szerepe, ami 1998-2000-ben az államháztartási átláthatóságot elkerülő rendkívül vegyes, szinte vegyeskereskedésben öltött testet, megváltozik, és ennek folytán valóságos fejlesztési bank funkciói alakulnak ki. Ennek az a következménye, hogy az európai statisztikai normák közé tereljük a bank működését, és így lehetővé válik az, hogy a parlament, az Országgyűlés valóban megismerhesse, hogy a közpénzek elköltéséből mi valósul meg, milyen fejlesztési akciókra kerül majd sor.
Összességében a 2003. évi költségvetési törvényben biztosított javasolt változtatások azt teszik lehetővé, hogy megszűnjön az úgynevezett kvázi fiskális funkció, az átláthatóságot, a szabad hozzáférést és a versenyt segítse elő a tárca költségvetése.
A kormány lényegében először nyúl hozzá a rendszerváltás óta érdemben is a MÁV szervezeti, szerkezeti, pénzügyi, gazdálkodási problémáinak az átalakításához, megoldásához, a reformhoz. Először tisztítjuk ki a felgyűlt, a rendszerváltás óta meglévő szennyest és az előző kormány által itt hagyott MFB-problémákat, és 2003-ban döntő fordulat következik be a magyar közpénzügyek kezelésében. Ezzel megkezdődhet a gazdasági rendszerváltásnak az az utolsó fázisa, amelynek a végén a magyar piacgazdaság az európai egységes piac részévé válhat, három, valamennyi modern gazdaságot jellemző alapelv megvalósítása mentén: ez a szabad hozzáférés, az esélyteremtés; az átláthatóság, a közpénzek átlátható elköltése; a versenyképesség és a szabad és tiszta verseny megteremtése. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)