TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! "Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak! Szavazzanak ismét a szocialistákra!" - olvashattuk úton-útfélen, kis faluban, nagyvárosban, újságban, legyen az országos vagy megyei lap; olvashatta a nagyszülő, a szülő, a gyermek, az unoka; látta, hallotta a munkanélküli, a diák, a minimálbéren élő, a pedagógus, a közalkalmazott, a nyugdíjas. De a hangzatos és egyszerű, fülbemászó szlogen alapján dönthetett a polgármesterjelölt és az önkormányzati képviselőjelölt is.
"Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak!" (Dr. Géczi József Alajos: Ránk szavaztál? - Derültség.) Ki ne támogathatná azt, hogy az embereknek, a családoknak több jusson, az önkormányzatok - akik szintén az emberek - több forrásból gazdálkodhassanak, több jusson az iskolákra, a fejlesztésekre, a kórházakra?
Ilyen szlogenek, ilyen ígéretek törvények által válnak valóra. Több pénzt adni embereknek, önkormányzatoknak adótörvénnyel, költségvetési törvénnyel lehet. Lássuk, hogyan teljesül ez az ígéret a szocialista és a szabad demokrata kormány által előttünk lévő 2003. évi költségvetési törvényjavaslatban!
Ezt a költségvetést én alapvetően három egymással összefüggő részre osztottam, azért, mert ezek egymásra hatással vannak. Úgy vélem, három jól elkülöníthető folyamatról van szó: az első rész az osztogatásé, a második rész a takargatásé, a harmadik rész pedig a megszorításé.
(12.30)
Az első rész az osztogatás: 50 százalék béremelés a közszférában, ami persze csak az alapbérre vonatkozik, és több százezer embernél nem is lesz az 50, csak esetleg 20, 30 vagy 40 százalék; 19 ezer forintos egyszeri nyugdíjemelés - hangsúlyozom: egyszeri -, ami nem épül be a nyugdíjba, és csak egyszer kapható, a választások után; 20 százalékos családipótlék-emelés, csak decemberben; a minimálbér adómentessége úgy, hogy emelkedik az adójóváírás. Ez nem vonatkozik a vállalkozókra, a betéti társaságokra, és nem tudják igénybe venni azok a pedagógusok és egészségügyi dolgozók, akik a jelentős béremeléssel átcsúsznak abba a kategóriába, ahol már az adójóváírás nem jár.
Mibe kerül ez az első fejezet? 320 milliárd forintba. 320 milliárd forintba, amit a szocialista kormány úgy fizet ki, hogy igénybe veszi az Orbán-kormány által a pénztárban hagyott megtakarítást, és természetesen elkötelezi magát a következő évekre olyan mértékben, hogy amikor ezt teljesítette, arról elképzelése sem volt. Milyen következménye van ennek az első fejezetnek, az osztogatásnak, a költségvetésre?
És jön a második fejezet. A második fejezet, aminek immár részesei vagyunk, de részesei voltunk az október 20-ai választás előtt is: a takargatás. Mit kell most takargatni a szocialista kormánynak? Takargatnia kell például, hogy nem emeli a minimálbért; el kell titkolnia, hogy a közszférában jövőre nem lesz béremelés, ez azt jelenti, hogy reálbércsökkenés következik be, ha figyelembe vesszük az inflációt és az előbb említett adótábla-változást.
El kell takargatni azt, hogy jelentősen csökken az állami beruházások volumene: a bérlakásokra 50 százalékkal, a vasúthálózatra az előző évihez viszonyítottan 60 százalékkal; az ígérgetések ellenére a cél- és címzett támogatások összege nemhogy nőne, hanem csökken; az útfenntartásra előirányzott összeg 72 milliárd helyett 55 milliárd forint; nem folytatódik a Széchenyi-program, így 40 százalékkal csökken a turisztikai célokra szánt összeg; 25 százalékkal csökken a kis- és középvállalkozások fejlesztésére szánt összeg - és az önkormányzatokról már hallottunk.
Az önkormányzatokról csak annyit, hogy nem teljesül az 50 milliárd forintos többletígéret, és bárki bármit mond, legyen az miniszter vagy államtitkár, nem teljesül az sem - és most már nem ígéret, hiszen hallhattuk a belügyminiszter asszonyt -, hogy a normatívák és a többletforrások, az szja-ból ott maradó többletforrások finanszírozzák az 50 százalékos közalkalmazotti béremelést. Itt van előttem az Állami Számvevőszék jelentése, ebből négy tételben lehetne idézni azt, hogy hogyan nem teljesül.
Tisztelt Belügyminiszter Asszony! - aki időközben elment, nem csodálom egyébként, hogy elment, hiszen az önkormányzatok a vesztesei ennek a költségvetésnek. Egy mondatot azonban feltétlenül idézni szeretnék ebből: "A saját források központi bérintézkedések fedezeteként történő számbavétele csökkenti az érintett önkormányzatok szabad rendeltetésű pénzeszközeinek nagyságrendjét."
Tisztelt Miniszter Asszony! Ha ez nem azt jelenti, hogy nem elég a központilag biztosított forrás a bérfejlesztésre, akkor tessék megmondani, hogy ez mit jelent. És ha az Állami Számvevőszéknek sem tetszik hinni, akkor tessék hinni annak az önkormányzati szövetségnek, amelynek a főtitkára nem olyan rég még az ön frakciójában ült, ezért aztán elfogultsággal igazán nehezen lehet vádolni.
De takargatnivalója van ennek a kormánynak azért is, mert a miniszterek, államtitkárok és a miniszterelnök fizetését jelentősen kívánja emelni - igaz, erre semmilyen jogszabály, rendelkezés még nem látott napvilágot, csak ott lelhető föl, hogy ha megtekintjük a minisztériumok bérelőirányzatait, akkor ezek teljes egészében finanszírozzák a majdani kétszeres fizetésemelést a kormány tagjai számára.
És - folytatva a folyamatot - a harmadik szakasz véleményem szerint a megszorításnak a szakasza. Igen, a megszorítás szakasza azért, mert a költségvetési javaslat makroszámai nem tarthatók. Nem tarthatók, és ezt a jövő év májusában, júniusában már látni fogjuk.
Milyen hatása lehet annak, ha nem teljesülnek a költségvetés tervszámai, bevételi tervszámai? Hogy ezt mi támasztja alá azon kívül, hogy költségvetési szakértők ezt már folyamatosan elemzik, térjünk vissza újra az Állami Számvevőszéknek a jelentésére. Az Állami Számvevőszék azt mondja: "Az áfa előirányzatát az ellenőrzés feszítettnek értékelte. Az egyéb befizetések és az egyszerűsített vállalkozási adó-előirányzatok teljesítése nem biztosított." Ez egyértelműen nem biztosított.
Itt szeretném fölhívni a pénzügyminisztériumi államtitkár úr figyelmét, hogy az egyszerűsített vállalkozási adótörvény igen negatív folyamatokat indított már el a társadalomban. Én csak kettőt mondanék: az egyik, hogy tömegesen fognak átlépni az alanyi adómentes körből, illetve a nem áfázók, mert rájöttek, hogy így jelentős hasznot tudnak majd zsebre vágni, úgy, hogy az államkasszából fogják kivenni a pénzt; a másik: az egyik ismerősöm hívta fel a figyelmemet, akit már fölhívtak telefonon, hogy a jövő évtől nem lesz már gond a számlázással, ezt fogja kiváltani az eva.
De visszatérve az adóbevételek nem teljesíthetőségére: a személyi jövedelemadó tekintetében, ami az egyik legnagyobb tétele a költségvetésnek, az Állami Számvevőszék nem vállalkozott az értékelésre, inkább azt mondta, hogy ennek az előirányzatnak a dokumentáltsága nem volt teljes, így arról nem tud véleményt mondani. Az Állami Számvevőszék költségvetés bevételi tervéről még soha ilyen élesen nem nyilatkozott, nem tett észrevételt, véleményt, mint most tette ezt.
Nem tarthatók a költségvetés makroszámai, nem tartható az infláció sem, azért nem tartható, mert a kormány a saját várható és már megtett intézkedéseit sem vette figyelembe az infláció tervezésénél, amikor elfelejtette az energiaárakat, amikor elfelejtette azt, hogy emelkednek az illetékek, amikor emelkedni fognak a hatósági árak, és ez mind-mind az infláció fölött fog emelkedni. Hogyan lesz az teljesíthető, ha maga a kormányzat intézkedik afelől, hogy magasabb legyen az infláció?
És bizony, nem teljesíthető a gazdasági növekedés 4,5 százalékos előirányzata sem, azért nem teljesíthető, mert nem veszi figyelembe a nemzetgazdasági folyamatokat, nem veszi figyelembe, hogy a fellendülés várhatóan Magyarországon egy évet késni fog, és nem ez év őszén, hanem csak a következő évben lesz majd érzékelhető. Tehát nem teljesíthetőek a gazdasági növekedés mutatói azért sem, mert a kormány részéről semmilyen gazdaságösztönző eszközt, illetve forrást nem tartalmaznak az adótörvények és a költségvetési törvényjavaslat. Ha a kormány figyelembe vette volna ezeket a tényezőket, úgy gondolom, reálisabban tervezhetett volna, és megvalósítható költségvetést tudott volna benyújtani az Országgyűlés elé.
Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A benyújtott költségvetés abból az ígéretből, hogy több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak, egyet biztosan teljesít: több pénzt a kormányunknak, több pénzt az embereinknek.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
