NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt javaslom, hogy tegyünk egy nagyon rövid összehasonlítást a minimálbér kapcsán, illetve a bérpolitika kapcsán a kétféle gazdaságpolitikai irányzat és szemlélet között.
Annak idején, amikor a minimálbér emeléséről volt szó, mi úgy gondoltuk, hogy a legalacsonyabb jövedelmű rétegek számára többletforrásokat, egzisztenciát kell juttatni, tehát több pénzt kell adni az embereknek, azoknak a munkavállalóknak, bérből és fizetésből élőknek, akik a legalacsonyabb bérszinteken vannak. Önök akkor erre azt mondták, hogy nem támogatandó, fenyegették tömeges munkanélküliséggel, ágazatok tönkremenetelével az országot. Nem jött be.
Most a költségvetés kapcsán önök azt mondják, hogy több pénzt kell adni az embereknek, a közalkalmazottaknak. Mi ezt támogattuk, hiszen a költségvetés módosításával az ellenzéki padsorokból támogatást kapott ez a kormányzati törekvés.
Visszamenőleg: mi a minimálbér emeléséből adódó többletterhekhez kompenzációt nyújtottunk - Bernáth Ildikó elmondta -, pályázati úton hozzájuthattak a vállalkozások azokhoz a pénzügyi támogatásokhoz, forrásokhoz, amelyek átsegítették őket ezen a problémán. Most önök a több pénzt az embereknek, a közalkalmazottaknak címszó alatt egy egész önkormányzati rendszert tesznek tönkre azzal, hogy nem adják oda azokat a forrásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezt az önkormányzatok az intézményeikben finanszírozni tudják.
Hasonlítsuk össze a kétféle politikát! Egyszer 800 ezer ember a minimálbér drasztikus emelésével többletjövedelemhez jut, 800 ezer ember közalkalmazottként 50 százalékos bérfejlesztést kap, és akkor is tiltakozunk ellenzéki padsorokban, tisztelt szocialista képviselőtársaim; most pedig, amikor az ellenzék hozzájárul az 50 százalékos bérnövekedéshez, ez nincs elismerve. Úgy gondolom, hogy a kettős mérce elve itt is érvényesül.
Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)