SZADAI KÁROLY
SZADAI KÁROLY
SZADAI KÁROLY, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A lezajlott vita alapvetően azt a régi mondást igazolta, hogy akinek kalapács van a kezében, az mindenben szöget lát.
Ami itt a törvénytelenségek kapcsán elhangzott, az legalábbis engem nagyon meglepett. Talán az lehet az oka annak, hogy Szabó képviselő úr annyit emlegeti ezt a törvénytelenséget, hogy nem ismeri pontosan a médiatörvény rendelkezéseit. Azt kell hogy mondjam önöknek, hogy a Magyar Köztársaság egyetlen erre jogosult szerve soha egy pillanatig sem vonta kétségbe a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma elnökségének működését.
Szabó képviselő úr azt mondta, hogy nem volt bátorságuk pozitív döntéseket hozni. Ez nem így van. A Fővárosi Bíróság mint cégbíróság bejegyezte a kuratóriumi elnökséget, és pozitív döntésnek értékelhető az is, hogyha a törvényességet vitató bármely beadványt elutasít az arra jogosult hatóság. De vannak olyan szervek szerencsére - a közalapítvány esetében ez például az ügyészség -, amelyeknek kötelességük akkor is eljárni, ha azt egyébként senki sem kezdeményezi. Az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol a közalapítványok kuratóriumai felett természetesen. Ha ez nem így lenne, és igaz lenne az, hogy törvénytelenül működtünk, akkor én tulajdonképpen nem is állhatnék itt. Akkor nem kaphattam volna meghívót a bizottsági elnök úrtól, az Országgyűlés elnökétől, és nem szólhatnék most önökhöz.
Néhány olyan felvetésre feltétlenül válaszolnom kell, amelyek a Magyar Rádió függetlenségét érintik. Azt nem gondoltam volna - meg kell jegyeznem -, hogy a Magyar Rádió függetlenségét éppen az Országgyűléssel vagy egyes országgyűlési képviselőkkel szemben kell megvédenem. Önök nyilvánvalóan remek politikusok, de engedjék meg, hogy azt mondjam, talán nem annyira jó rádióműsor-szerkesztők. Szerencsére ez nem az önök dolga, mint ahogy egyébként szerencsére ez nem is az én dolgom. A mi dolgunk az, hogy a Rádió élére olyan embereket válasszunk meg, akik ezt a munkát el tudják végezni. S arról az örömteli dologról kell önöknek beszámolnom, hogy a Rádió élén olyan ember áll, akinek szakmai tudása nehezen megkérdőjelezhető; ő van abban a helyzetben, hogy eldöntse: egy műsor létezzék vagy ne létezzék. Ez sem nem a kuratóriumi elnökség dolga, és legfőképpen pedig nem a politika, nem az Országgyűlés dolga. Ezeket a vitákat szerintem szakmai keretek között kell lebonyolítani, nem az Országgyűlés plenáris ülésén.
(13.20)
Néhány alapvető tévedést szeretnék most megcáfolni. Először is: Hegyi képviselő úr azt mondta, hogy mi neveztük ki a Magyar Rádió elnökét. 1996 óta nem kinevezik a Magyar Rádió elnökét, hanem megválasztják, és nem az elnökség választja meg a Magyar Rádió elnökét, hanem a kuratórium választja meg, talán nem annyira köztudott, 21 civil szervezettel kiegészülve az elnökség választ elnököt. Tehát bármilyen megítélése is lehet a kuratóriumi elnökségeknek, elnököt nem a kuratóriumi elnökség választ, hanem a kuratórium maga, az akkor éppen 25 fős kuratórium. Ma 30 fős a kuratórium.
Szeretném elmondani önöknek, hogy azt a beszámolót is, amelyet önök az én személyes teljesítményemnek gondolnak - ezt köszönöm szépen -, a kuratórium fogadja el vagy utasítja el. Az abban foglaltak nem az én személyes álláspontomat, véleményemet tükrözik, hanem a kuratórium döntésén alapulnak. Mint ahogy egyébként számos más döntés is, például amely a Rádió üzleti tervére vonatkozik, a stratégiai tervére vonatkozik, vagy éppenséggel a műsorokra, a műsorpolitikára vonatkoznak, ezek mind-mind kuratóriumi hatáskörben vannak, tehát nem az elnökség határoz ezek sorsa felől.
Igaz az, hogy a Kossuth rádió hallgatottsága csökkent. Természetesen nem egy év alatt csökkent, folyamatos csökkenés volt megfigyelhető. Mára ez a folyamat - úgy tűnik - megáll, legalábbis a csökkenés lassul, és ez mindenképpen jó jel. Ennek alapvetően két oka van. Az egyik oka az - a beszámolóban is elmondtam -, hogy a Kossuth rádió nem fogható URH-frekvencián, csak a keleti normás URH-frekvencián. Így nehéz a versenyképességet állni; nehéz, de a Magyar Rádió Kossuth adójának néhány műsora így is állja. A másik körülmény pedig borzasztó egyszerű: 147 rádióadóval kell versenyeznie a Kossuthnak; száznegyvenhéttel úgy, hogy folyamatosan és örvendetesen gyarapodik ezek száma. Azt, hogy a Magyar Rádió Kossuth adójának hallgatottsága csökkent, és ez elért egy olyan állapotba, ahonnan remélhetőleg tovább nem fog csökkenni, én természetesnek veszem.
Szabó képviselő úrnak szeretném felajánlani, hogy a Magyar Rádió gazdasági alelnökével készíttetnék egy anyagot, amelyet a rendelkezésére bocsátunk. Ő azt mondta, hogy a Magyar Rádiónak romlik a likviditási helyzete. Én egyáltalán nem tudok ilyen adatokról. Éppen ellenkezőleg, javul a likviditási helyzete a Magyar Rádiónak. Úgyhogy nagyon szívesen a rendelkezésére bocsátjuk az ezzel kapcsolatos adatokat.
Balogh képviselő úr felvetette a vitában a médiapark létrehozásának lehetőségét. Szeretném önöknek elmondani, hogy mi nem rajongunk ezért az ötletért. Alapvetően azért nem rajongunk, mert fontosnak tartjuk, hogy a Magyar Rádió különvált a Magyar Televíziótól. Ez nem tegnap történt meg. A mi gazdasági stabilitásunknak egyik fontos tényezője az, hogy önállóan gazdálkodhatunk. Adott esetben egy ilyen médiapark létrejötte azt a problémát, vagy annak a problémának az árnyékát vetíti elénk, hogy esetleg együtt kell működnünk ismét, és ez ügyben volnának álmatlan éjszakáink adott esetben.
Engedjék meg, hogy a gazdasági függetlenségről kicsit hosszabban beszéljek. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy idézeteket fogok mondani. 1992-ben az Alkotmánybíróság egy határozatában a következőket állapította meg - és innen idézem -: "Az állami szervektől való szabadság követelménye a műsorok tartalmát illetően a törvényhozással és a kormánnyal szemben egyaránt fennáll. Mindkettő ki van téve a nyilvános kritikának és a társadalom azon keresztüli ellenőrzésének. Ezért egyiknek sem lehetnek eszközei a Rádióban és a Televízióban közzétett vélemények tartalmi befolyásolására. Az Országgyűlés meghatározó tartalmi befolyása a Rádióban és a Televízióban éppen úgy alkotmányellenes, mint a kormányé."
Amit én teszek hozzá, az az, hogy a befolyás lehetősége nem pusztán a közvetlen befolyásolást jelenti. Az alkotmánybírósági határozat egyértelművé tette, hogy a befolyásolás közvetett módon, az intézmények költségvetésének megállapítása kapcsán ugyanúgy megvalósulhat. Engedjék meg, hogy itt még egy alkotmánybírósági határozatot citáljak: "Alkotmányellenes a Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetési előirányzatának a VII. miniszterelnökség fejezeten belül a 31. és 32. címben akként való elhelyezése, hogy a törvény egyszersmind előirányzat-módosítási jogot biztosít a kormány kijelölt tagjainak." Ez 1994-ben volt. Világos ebből, hogy az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, a költségvetésen keresztül adott esetben megvalósulhat az intézmények függetlenségének sérelme. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ezt a vitát itt most eldöntsük, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma az Alkotmánybírósághoz fordult annak érdekében, hogy megállapítsa, hogy a jelenlegi médiafinanszírozási helyzet megfelel-e az alkotmányos kritériumoknak.
Szó esett egy névsorról, Szabó képviselő úr felolvasott egy névsort, hogy kik távoztak a Magyar Rádióból. Szeretném önöknek elmondani, mert nem szeretném, ha ez a levegőben maradna, hogy a Magyar Rádióból három ok miatt távoztak dolgozók, mind a három különböző volt. Azért nem sorolom fel őket, mert nem szeretnék ezzel is a találgatásoknak tápot adni. Azt viszont biztosan tudom önöknek mondani, hogy senki elbocsátva nem lett. Aki elment, annak oka volt arra, hogy elmenjen, és aki elment, megtalálta a számítását adott esetben a kereskedelmi médiumoknál - nyilvánvalóan nem mindenki természetesen.
Én egy másik névsorral készültem, mert azt gondoltam, hogy illene köszönetet mondani azoknak a dolgozóknak, akik ezekben a percekben is a Rádióban dolgoznak. Azt gondoltam, hogy legalább egyszer, de először mindenképpen hangozzék el azoknak a vezetőknek a neve, akik kitartottak a Rádióban, mert hisznek a közszolgálati rádiózásban. Ezt a névsort azonban mégsem olvasnám fel, és ezt bocsássák meg nekem, a két névsort ugyanis semmiképpen sem szeretném szembeállítani egymással.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
