LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt kormánypárti Képviselők! Nem a kötekedés szándékával próbálom immár harmadik alkalommal egy elhibázott miniszteri rendeletre irányítani a tisztelt Ház figyelmét. Két hete az államtitkár úr érezhető rosszallással fogadta azonnali kérdésemet, érdemi választ nem kaptam. Ezt annak tudtam be, hogy az azonnali kérdés műfaja magában hordozza a rögtönzés veszedelmét is. Ezért most előre elküldtem a napirendi felszólalásom szövegét, bár ez az ellenzék-kormánypárt viszonylatában ritka dolog, de ezzel is érzékeltetni akarom, hogy a probléma megoldását akarom elősegíteni.
Miről is van szó? Augusztus közepén jelent meg a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úr rendelete a klasszikus sertéspestis és az afrikai sertéspestis elleni védekezésről a Magyar Közlöny 109. számában. Ennek a miniszteri rendeletnek a 28. §-a kategorikusan megtiltja az élelmiszer-hulladék sertésekkel történő feletetését. Mindeddig, szeptember 1-jéig a konyhai és éttermi hulladékokat fel lehetett etetni a sertésekkel, ha a keletkezési vagy a felhasználási helyén legalább húsz percig száz fokon forralták. Az új rendelet viszont megtiltja a konyhai hulladék bárminemű felhasználását a sertések takarmányozásában.
A rendelet szakmailag előkészítetlen volt, például nem készült a rendelethez olyan hatástanulmány, amelynek megállapításaira hivatkozhatott volna a tárca a tisztelt Ház előtt már felmerült eddigi vitákban. Utalok arra, hogy ezt az ételmaradék-kérdést már felvetettem a hulladékgazdálkodásról szóló országgyűlési határozat vitájában, olyan vetületben, hogy ma a hulladékkezelés felkészületlen a sertéstakarmányozástól eltiltott ételmaradékok elhelyezésére és kezelésére. Az Állami Hulladékfeldolgozó és -ártalmatlanító Vállalatnak legalább 50 százalékkal kellene növelnie a kapacitását, hogy eleget tegyen 48 ezer közkonyha és vendéglátóhely évente mintegy negyedmillió tonnát kitevő ételmaradékának az elhelyezésére. Az ártalmatlanításra a vállalatnak országosan csak három telepe alkalmas, ami a vendéglősök számára azt jelenti, hogy tetemes fuvarozási kiadásokat is kell vállalniuk a 29 forintos kilogrammonkénti komposztálási díj mellett.
A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint ez a rendelet az ágazat bevételén belül a költségek 7-8 százalékos növekedését idézi elő, ami sok vállalkozást tehet tönkre.
Nem készült ehhez a miniszteri rendelethez semmilyen statisztikai háttérszámítás, például hogy hány sertéspestises eset történhetett az elmúlt évtizedben konyhai ételmaradékkal történő takarmányozás miatt. Valószínűleg legfeljebb százezrelékekben, de lehet, hogy csak milliomod részben lehet számon tartani az ilyen eseteket.
Eszerint nem készült a rendelethez elfogadható indoklás sem, hiszen az nem elégséges érv, hogy több nyugat-európai országban az ottani természeti körülmények között tilalmazzák az ételmaradék sertések takarmányozására történő felhasználását.
Kormányváltások idején, tisztelt Ház, köztudottan nagyon gyenge a köztisztviselők szakmai érdekérvényesítése. Talán ezért sem ütközött jelentősebb szakmai ellenállásba a rendeletben megfogalmazott ötlet, és maradt előkészítetlen. Valószínűleg a kormány sem kívánt felelősséget vállalni ebben a több millió sertéstartó érdekeit sértő kérdésben, ezért is került alacsonyabb, azaz tárcaszintre ennek az országos jelentőségű jogszabálynak a meghozatala.
Mindenesetre ez a helyzet egy visszavonulási lehetőség is, ezért tisztelettel kérem miniszter urat, államtitkár urat, hogy vonja vissza vagy függessze fel ennek a miniszteri rendeletnek a hatályát.
A Magyar Szállodaszövetség elnöke szerint egyébként a hazai szállodák nem tudnak arról, hogy a jövőben másként kell kezelniük az ételmaradékot. Tapasztalataim szerint ezt a jogszabályt a sertéstartók többsége sem követi, feltehetőleg azért sem, mert nem tud róla. Vajon hogyan szolgálja a jogkövető magatartást egy olyan miniszteri rendelet, amit itthon sem ismertettek kellően, nem tudattak kellő propagandával, és a betartását is rendkívül nehéz ellenőrizni? Mintha csak azért hozták volna meg, kifelé tekintve, hogy az látszódjon, mi ezt az áldozatot is vállalni akarjuk az Unió oltárán.
Ma a legtöbb állampolgár nem érti azt, hogy mit jelent a magyar állam szuverenitásának csökkenése uniós tagságunk esetén. De azt megérti, hogy ezután Brüsszelben döntenek arról, és nem az Országgyűlésben vagy a helyhatóságban, hogy adhat-e száraz kenyeret a sertéseknek, vagy hogy hány méterre lehet a lakóháza a disznóóltól. Biztosan ezt követelik meg tőlünk?
Véleményem szerint a miniszter úrnak mindenképpen vissza kell vonnia ezt a rendeletet vagy pedig fel kell függesztenie a hatályát. Érdeklődéssel várom államtitkár úr hozzáállását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
