FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő, a 2001. esztendőre vonatkozó zárszámadási törvényjavaslat a polgári kormány utolsó teljes éve költségvetésének végrehajtásáról ad számot. A szokásoknak megfelelően elemzi a makrogazdasági folyamatokat, a gazdaságpolitika eredményességét, számokon keresztül mutatja be a költségvetés céljait és azok megvalósulását.
Ha áttanulmányoztuk ezt a hatalmas anyagot, egyértelműen megállapítható, hogy ez a gazdaságpolitika a világ mindhárom nagy gazdasági övezetére - Amerika, Délkelet-Ázsia, Európai Unió - kiterjedő, komoly gazdasági válság ellenére jó és eredményes volt.
A zárszámadási törvényjavaslat elolvasása és a mellékelt számvevőszéki ellenőrzés a vonatkozó költségvetési törvény és az államháztartás szabályai betartásának javuló tendenciájáról tájékoztat bennünket; láthatóvá teszi, hogy 2000 óta jelentős fejlődés történt ezen a területen is.
Az Állami Számvevőszék vizsgálatából ugyanakkor az is kiderül, hogy az államháztartás területén és annak prezentációjában még sok helyütt nem megfelelő a szabályozottság, mivel a tisztelt Háznak az elkövetkezendő években feltétlenül foglalkozni kell a közpénzek kiadása és a bevételek áttekinthetősége érdekében.
Egyetértünk, megvalósítandónak tartjuk az ÁSZ több éve feltett javaslatát, hogy a hiányosságok felszámolása érdekében szükséges a zárt rendszerű államszámviteli rend megalkotása. Ez a rendszer áttekinthetőbbé tenné a közpénzek sorsát, pontosabban lehetne figyelemmel kísérni az állami és az önkormányzati vagyon alakulását, egyszerűbbé, hatékonyabbá tenné az ellenőrzést. Ez egy nagy feladata a következő esztendőknek.
(12.40)
A zárszámadási törvényjavaslat a téma természetéből eredően hatalmas anyag, és ugyancsak hatalmas anyagot rakott elénk az Állami Számvevőszék is. A munkát tovább nehezíti - és ezt az ÁSZ is joggal kifogásolja -, hogy a zárszámadási dokumentum szerkezete szabályozatlan, nehezen áttekinthető és évről évre változik. Célszerűnek tartanánk, ha a későbbiekben mindkettőhöz készülne egy tömör kivonat, ami a súlyponti mondanivalót és a megállapításokat összefoglalná, ez mindannyiunkat segíthetne.
A zárszámadás, mint minden választási évben, most is sajátos, mivel az előző kormány tevékenységéről egy vele szemben álló pártokból alakult koalíció számol be, és szükségesnek tartja leszögezni, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűléshez benyújtó kormány gazdaság- és társadalompolitikája, ebből fakadóan költségvetési politikája is alapvetően eltér az előző kormányétól - olvasható a 237. oldalon.
A Magyar Demokrata Fórum nagyon sajnálatosnak tartja ezt a megállapítást, mert az önök által készített törvényjavaslat számai nagyon pozitív társadalmi és gazdasági folyamatokat tükröznek, ami azt bizonyítja, hogy helyes úton jártunk, és ezek alapvető megváltoztatására semmi szükség nincs, az ilyesmi csak indokolatlan bizonytalanságot okoz a társadalomban és a gazdaságban egyaránt. Ezeket a folyamatokat természetesen a gazdaság teljesítőképességének növekedésével, és bizonyos feltételek javításával - különös tekintettel az EU-hoz való csatlakozás közelségére - mi is fejleszteni kívántuk, de alapvető irányváltoztatásra még az önök választási és kormányprogramjában sem láttunk okot.
Mit mutat ez az MSZP-SZDSZ-kormány által készített zárszámadás az elmúlt esztendő gazdaság- és társadalompolitikájáról? A nemzetközi feltételek a válság következtében a 2001. év végéig romlottak. A világ importjának 2000. évi 11,6 százalékos bővülése 0,1 százalékra módosult, az USA 6 százalékos növekedése 1,2 százalékra esett vissza, a német gazdaság növekedése 0,5 százalékos volt. Mindez komoly megpróbáltatást jelent egy olyan nyitott gazdaságú ország számára, mint Magyarország. Ezzel szemben a polgári kormány sikeres anticiklusos politikája következtében a magyar GDP 3,8 százalékkal növekedett, továbbra is exportvezérelt maradt, 7,7 százalékos exportdinamikát mutatva, ugyanakkor az import csak 4 százalékkal nőtt.
A törvénytervezetnek általában nem erőssége a pontosság, amit azért el kellene várnunk egy ilyen munkától. Nőtt a kelet-európai országokkal való külkereskedelem részaránya, és a vámbelföldi cégek forgalmának üteme lényegesen felülmúlta a vámszabad-területi cégek bővülését, ami örvendetes. Igaz, lassult, de mégis 4,1 százalékkal nőtt az ipari termelés, mérséklődött a munkanélküliség, és jelentősen megemelkedett a háztartások fogyasztása is. A korábbi években kissé mostohán kezelt infláció az év második felétől jelentősen csökkent, az év végére 6,8 százalék volt. Ebben jelentős szerepet játszott az energiaárak világpiaci csökkenése, a forintárfolyamsáv EU-konform kiszélesítése és a kormány hatósági árakkal kapcsolatos politikája.
A bruttó keresetek az Országos Munkaügyi Tanácsban elfogadott 9,75-12,5 százalékos ajánlással szemben átlagban 18 százalék bruttó, illetve 16 százalék nettó növekedést mutattak, amiben természetesen komoly szerepet játszott az önök által leszavazott 57 százalékos minimálbér-növekedés - ami a várakozásainknak megfelelően meghúzta a többi bért is -, valamint a közszféra jelentős, 22,4 százalékos bérnövekedése.
A minimálbér kérdésében önök sajnos konzekvensek, hiszen tudomásunk szerint nem javasolnak minimálbér-emelést 2003-ra sem, amit a Magyar Demokrata Fórum komoly társadalompolitikai hibának tart. Az átlagkeresetek növekedése a polgári kormány politikájának következtében az alacsonyabb keresetű ágazatokban még gyorsabb volt, a fizikai foglalkoztatottak átlagkeresetének növekedése meghaladta a szellemiekét, mind a verseny-, mind a közszférában, és az MSZP-SZDSZ-padsorok riadalmával ellentétben, a részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma sem haladta meg az 5,9 százalékot.
Megjegyzem, de nem mellékes, hogy ezt az arányt az MDF rendkívül alacsonynak tartja, és az aktív családpolitika egyik eszközeként kívánatos a részfoglalkoztatású munkavállalók arányát az aktivitási ráta növelése mellett a nyugati országokban szokásos 30 százalék körüli értékre növelni, hogy az anyák a munkavállalást jobban össze tudják egyeztetni a gyermekvállalással, gyermekneveléssel. A tisztelt Háznak és a kormánynak ebben is komoly feladatai lennének a következőkben.
2001-ben az egy keresőre eső reálbér 6,4 százalékkal, a gyermekkedvezmény figyelembevételével együtt 7,7 százalékkal nőtt. A háztartások kumulált nettó pénzügyi vagyona pedig 40 százalékkal haladta meg a 2000. évit, ami igen elismerésre méltó eredmény.
Tisztelt Ház! Ezek az önök törvényjavaslatából kiemelt adatok egyértelműen mutatják, hogy 2001-ben sokat tettünk a lakosság életszínvonalának emeléséért, a társadalom gazdasági kettészakadási folyamatának visszafordításáért. Az elmondottak mellett az államháztartás egyenlege 2001-ben a tervezett 492 milliárddal szemben csak 432 milliárdos hiányt mutatott, és a központi költségvetés hiánya is közel 80 milliárd forinttal volt alacsonyabb a tervezettnél.
Ez utóbbinál különösen pozitívnak tartjuk, hogy ugyanakkor a magánvállalkozások támogatása 74, a háztartások támogatása 21, a nonprofit szervezetek támogatása 122 milliárddal haladta meg a tervezettet, a kamatpolitika következtében pedig a kamatkiadások 125,5 milliárddal kevesebbet tettek ki a tervezettnél. A központi költségvetés bevételei az egyes előirányzatok kisebb-nagyobb eltérései mellett 40 milliárdos többlettel teljesültek, ami 1 százalék, vagyis jól tervezett volt.
2001 folyamán a 9,1 milliárd eurós adósságállomány 7 milliárdra, a folyó fizetési mérleg hiánya 1,4 milliárdról 1,2 milliárd euróra csökkent, a külkereskedelmi áruforgalom hiánya 700 millió euróval javult 2000-hez viszonyítva. Az eredmények felsorolását folytathatnám. Jó eredmények ezek, tisztelt képviselőtársaim, pártállás nélkül büszkék lehetünk arra, hogy az ország, a magyar polgárság milyen komoly teljesítményekre volt képes ebben az időben.
Megjegyzem, a mostani zárszámadás kapcsán előterjesztésre került 60 milliárd forintos összegben a mezőgazdasági hitelek átvállalása. Hozzáteszem, hogy most már nyilván látható, hogy ez nagyban fogja növelni a hiányt, nagyban fogja növelni azt a százalékos növekedést, amit az uniós szint elvárásainak megfelelően nem tudunk teljesíteni, hiszen a GDP-arányos hiányunk jóval meg fogja haladni az idei évben az Európai Unióban elvárt szintet. Sajnálatos módon ilyen és ehhez hasonló intézkedéseknek, amellett, hogy esetleg annak a területnek pozitív hatást jelentenek, makrogazdasági hatásai nagyon súlyosak lehetnek a későbbiekben.
Az egyes fejezetek tervezési, végrehajtási, gazdálkodási munkája, bár sokat fejlődött, 2001-ben sem volt egyenszínvonalú. A költségvetési szervek gazdálkodásának szabályozásában az előrelépés elmaradt. Ennek ellenére a költségvetési előirányzatok módosításai és a fejezeteken belüli átcsoportosítások az előírásoknak megfeleltek. A költségvetési szervek előirányzat-maradványainak összege egyaránt utalhat komoly tervezési hibákra, kormányzaton belüli együttműködési hiányosságokra, a felhasználás szabályozásának problémáira, az egyes előirányzatok túldimenzionáltságára vagy a célzott nehézkes hozzáférési lehetőségekre; vagyis a tényleges felelősség az egységes szabályozás hiányában nehezen fogható meg.
Minden kormány szívesen hirdeti meg saját költségeinek csökkenését, az adófizetők kímélését. Ez helyes is. Ezzel szemben tény, hogy 2001-ben a kormány tovább drágult, egész pontosan 17,2 százalékkal, 323 milliárd forinttal lett több a központi költségvetési szervek összes kiadása, mint az előző évben. Ezen belül a központi költségvetési szervek saját működési kiadásai hozták a növekményt, mert a támogatási célprogramok kiadásai 19,9 milliárd forinttal tettek ki kevesebbet, mint 2000-ben, és a központi beruházások 2,26 milliárd forintot tettek ki. A magyarázatot döntően a köztisztviselői törvény hatálybalépése és a minimálbér emelése okozta, ezért inkább mi beszélünk ezekről az adatokról is, ha mások nem.
Az ÁSZ a 2000. évi zárszámadás ellenőrzése során a vizsgált húsz fejezet közül tizenhárom esetben tett javaslatot a gazdálkodás szabályszerű lebonyolításának, a pénzügyi folyamatok zártságának, illetve a számviteli és egyéb jogi szabályozás naprakészségének megteremtésében. Hat fejezet maradéktalanul végrehajtotta a kért változtatásokat, míg a többinél részben került sor a javaslatok átvezetésére.
A Magyar Demokrata Fórum felhívja a fejezetek vezetőinek figyelmét, ha ez a gyakorlat folytatódik, hiába készítettünk korrupcióellenes programcsomagot, hiába készül az úgynevezett üvegzsebprogram, ha a közpénzek felhasználását ellenőrző legfontosabb szervezet, az Állami Számvevőszék megállapításait egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Már hallom is a pénzügyminiszter úr válaszát vagy az államtitkár úr esetleges válaszát, hogy az az előző kormány feladata lett volna.
(12.50)
Igaz, hogy ez mindig is így volt, és kíváncsi vagyok, hogy jövőre, ha visszatérünk majd erre a témára, vajon a felvetésem még mindig élő lesz-e.
Tisztelt Ház! Sokan nem akarják elhinni, de 12 év telt el a rendszerváltozás óta. Emlékszünk, a jelen lévő pártok sokat támadták az Antall-kormányt, hogy nem tudja megmondani, mennyi a magyar állam vagyona. Nem értették meg, hogy erre akkoriban még nem volt mód, hiszen az állami vállalatok társasággá alakulásáig ismeretlen volt ezeknek a világgazdaságban ismeretlen szocialista vállalatoknak a tőkeszerkezete. Meg kellett tehát történni az átalakulásnak, ami időigényes dolog, ugyancsak bonyolult volt az állami és kincstári vagyonelemek feltárása, tessék csak arra gondolni, hogy a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság napjainkban is vagyonelemek ezreit fedezi fel, és ezért kellett az elbirtoklás időtartamát 10 évről 15 évre emelni.
Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyona sem egyértelműen definiált, annak és a privatizációból eredő követelésének a nyilvántartása is bőven hagy maga után kívánnivalót. Az előttünk lévő ÁSZ-jelentés pedig kimondja, hogy az önkormányzatok vagyoniállapot-kimutatása továbbra sem felel meg a valódiság és az áttekinthetőség követelményének, rendre eltérés mutatkozik a vagyonkataszter, a vagyonmérlegben nyilvántartott adatok és a valóság között. Megjegyzem, a ’91. évi törvény 42. §-a előírja: az önkormányzat a vagyonát a jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az adatszolgáltatást.
A törvény alapján döntött a kormány az önkormányzati ingatlanvagyonra vonatkozó helyi vagyonkataszter kötelező létrehozásáról. A helyi önkormányzatok a 2000. évinél 16,3 százalékkal nagyobb bevételből gazdálkodhattak, vagyonuk 13,4 százalékkal gyarapodott. A terület megítélését az akkori kormány részéről jól mutatja, hogy a helyi önkormányzatok támogatási előirányzata a beszámolási évben 13,75 százalékkal növekedett, 506 milliárd forintot ért el, majd ez még év közben tovább emelkedett 564 milliárd forintra. Ezek örvendetes eredmények, de a zárszámadás tanulmányozása és az ÁSZ-jelentés tanulsága szerint rendkívül sok a teendő az önkormányzati területen.
Vagy a törvényeink rosszak, vagy pedig az önkormányzati fegyelem van messze a kívánatos szint alatt. A reprezentatív vizsgálat szerint az önkormányzatok 31 százaléka nem tartotta be a költségvetési rendelet megalkotása során figyelembe veendő ÁSZ-előírásokat, a költségvetési rendeletek 28 százalékához nem csatolták az előírt mérlegeket, kimutatásokat, 47 százalék nem tartotta be az előirányzat módosítására vonatkozó előírásokat és értékcsökkenési elszámolásokat, 31 százalékban nem felelt meg a vonatkozó rendeleteknek, befektetéseik értékvesztésének elszámolása 51 százalékban nem felelt meg a számviteli előírásoknak, és még folytathatnám.
A cél- és címzett támogatási rendszer nem hatékony, a fel nem használt pénzeszközök aránya 34 százalék, igaz, 2000-ben 42 százalék volt. Igaz például, hogy az önmagában helyeslendő előminősítéses közbeszerzési eljárás nagyon időigényes, így 2001-ben 14 új induló beruházás meg sem kezdődhetett. Ugyanakkor, mint tudjuk, a költségvetés az év elejétől az év végéig tartó bevételekről és kiadásokról, ezek egyenlegéről szólna. A dolog tehát némi aszinkronitást mutat, átgondolást igényelne. A saját erő sokszor hiányzik, a többi központi és decentralizált forrás és pályázása nincs szinkronban egymással, az egész rendszer széttagolt. Az MDF programjában javasolta egy kormányzat mellett működő állandó bizottság létrehozását e források koncentrálására és a pályáztatás összehangolására. A javaslatot az önkormányzatok érdekében megfontolásra ajánljuk.
A feladat- és hatáskörök tisztázása érdekében a Magyar Demokrata Fórum szükségesnek tartja az önkormányzati törvény sürgős felülvizsgálatát és módosítását. Ez a rendszer ugyanis állandóan bővül. A kormány 2001-ben összesen kilenc alkalommal hozott határozatot az önkormányzatokat érintő feladatokat illetően. Határozataival a központosított előirányzatok alcímén belül hét új jogcímcsoportot hozott létre, összesen 13,3 milliárd forint, valamint egy új, egyéb központi támogatások alcímen 6,8 milliárd forint értékben, a meglévő alcímeken viszont 0,8 milliárd forint csökkentést hajtott végre. És ez csak egy esztendő terméke! Egyetértünk az ÁSZ javaslatával, valóban felül kell vizsgálni az önkormányzatok pénzügyi szabályozását, ami létrejötte óta változatlan.
A helyi források elégtelensége miatt az önkormányzatok egyharmada részesül évről évre növekvő összegű támogatásban. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok köre viszonylag változatlan. A támogatás az önkormányzatok helyzetét csak időlegesen oldja meg - mondja az ÁSZ-jelentés. Súlyos szavak ezek, az önkormányzatoknak mintegy kétharmada tehát komoly napi gondokkal küszködik, tevékenysége nehezen tervezhető függő helyzetükből eredően, és a tisztelt Ház nem kísérli meg feloldani ezt a végső soron megalázó helyzetet, sőt az szja-bevételekből az önkormányzatoknak járó hányadot az 1988. évi 45 százalékról mára formálisan 5 százalékra vittük le.
A Magyar Demokrata Fórum, ahogy ezt a 2002. évi programjában leírta, az önkormányzati szuverenitást, a szubszidiaritás elvének érvényesülését alapvető fontosságúnak tartja, ennek pénzügyi eszközökkel való visszaszorítását, tanácsrendszerré alakítását nem tudtuk és nem tudjuk a későbbiekben sem elfogadni. Ezért tettünk ígéretet arra, hogy bárki gyakorolja is a hatalmat, mi kezdeményezni fogjuk az szja helyben maradó részének négy év alatt 25 százalékra történő emelését.
Ugyancsak javasoljuk a központi és helyi adók közötti arányoknak az utóbbiak felé történő elmozdulását. Ez a javaslatunk azonban nem ad megoldást az önhikis önkormányzatok folyamatos működési problémáira. Ezt a kérdést is alaposan elemezni kell, meg kell találni a megoldást a felemelkedésük segítésére. Ezeket a működési problémákat pedig automatizmusok beépítésével stabilan, kiszámíthatóan és kellő színvonalon meg kell végre oldani.
A Nyugdíj-biztosítási Alap 2001-ben 1,5 milliárd forint többlettel zárt, annak ellenére, hogy a nyugellátáshoz kapcsolódó postaköltségek a tervezett 2,8 milliárd forinttal szemben 5 milliárd forintot értek el. Szinte alig hihető, hogy a számítástechnika mai szintjén ezt az ijesztően nagy összeget nem lehetne csökkenteni. Az alapnak lépéseket kellene tenni a költségek csökkentése és a pénzkiadásokkal kapcsolatos kockázatok növekedése miatt a nyugdíjak banki átutalásának népszerűsítése érdekében.
Hagyomány, hogy az Egészségbiztosítási Alap bevételi és kiadási előirányzatait minden kormány rosszul tervezi. 2001-ben sem volt máshogy, a tervezett hiány 10 milliárd forint volt, a tény 28,8 milliárd forint lett, annak ellenére, hogy a gyógyszerkassza kézben tartására a polgári kormány is erőfeszítéseket tett.
Tisztelt Képviselőtársaim! Végül megköszönöm az Állami Számvevőszéknek és munkatársainak a színvonalas munkát és az önök figyelmét. Kérem, a gondolataink figyelembevételét a későbbi költségvetések megtárgyalásakor és tervezésekor.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF és a Fidesz padsoraiból.)
(Herényi Károlyt a jegyzői székben dr. Vidoven Árpád váltja fel.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
