HEGYI GYULA
HEGYI GYULA
HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Néhány héttel ezelőtt az egész világ figyelme Johannesburgra irányult, ahol a fenntartható fejlődésről volt egy világkonferencia, amelyen a magyar parlament küldöttei is részt vettek. Ebből az alkalomból a sajtóban, a különböző politikai fórumokon sok szó esett a környezet állapotáról. Engedjék meg, hogy a 2001. évi zárszámadási törvényt olyan szemmel vizsgáljam meg, hogy mennyiben járult, illetve nem járult hozzá ahhoz a 2001-es esztendő állami költségvetése, hogy Magyarországon előrelépjünk a fenntartható fejlődés érdekében, hogy tisztább, élhetőbb, emberibb és egyben természetbarátabb körülmények között éljünk.
Bizottsági előadóként már szóltam arról, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium működésével kapcsolatban az Állami Számvevőszék igen súlyos észrevételeket tett az úgynevezett KAC, a Környezetvédelmi Alap működésével kapcsolatban. Nem akarom megismételni a bizottsági előadóként mondott szavaimat, egyetlenegy dolgot emelnék ki: az szerepel az ÁSZ-jelentésben, hogy 750 elszámolási kötelezettségből csak 190 teljesült.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy ilyen banánköztársaságokban is ritkán fordul elő, nem is nevezhető igazán közintézménynek az, amelyben az elszámolási kötelezettségek egynegyedére kerül csak sor, most függetlenül attól, hogy az elszámolásokkal kapcsolatban is az ÁSZ-nak voltak komoly észrevételei, ezekre nem szeretnék kitérni. Mindenesetre az állapotokat mutatja, hogy ilyen anomáliákra sor kerülhetett.
Szeretnék viszont néhány szót szólni arról, hogy milyen fejlesztések maradtak el, vagy nagyon-nagyon kevéssé teljesültek. 2001-ben a környezetvédelmet közvetlenül vagy közvetve szolgáló fejlesztések nem, vagy alig teljesültek, néhányat említek meg közöttük, a települési szilárdhulladék-fejlesztés támogatása, a holtág-rehabilitáció, az erdőtelepítés támogatása.
(14.00)
Kékesi képviselőtársam már említette a lakóépületek energiamegtakarítási programját; a szigetközi kármérséklésre is igen kevés jutott; a balatoni intézkedési tervben 150 millió helyett csak 32 millió forint realizálódott; a kiemelt városok szennyvízkezelése alig-alig valósult meg; az árvízvédelmi fejlesztések a Tisza mentén, a Bodrogközben 6-40 százalékig teljesültek; a kombinált fuvarozásnak mindössze csak 40 százaléka teljesült. További vízügyi beruházások is elmaradtak, lényegében a Duna-Tisza közi homokhátság vízpótlása is elmaradt, pedig egy akkori kormánypárti, MDF-es képviselő harcolt ezért a leginkább, az akkori ellenzék támogatásával.
Furcsa módon a bírságbevételek sem teljesültek. Nem azért, tisztelt képviselőtársaim, mert nem lenne környezetszennyezés ebben az országban - sajnos mindannyian tapasztaljuk, hogy van -, hanem azért, mert ennek a behajtásával is adós maradt az akkori kormányzat.
A bizottsági ülésen elhangzott, én már délelőtt elmondtam, hogy 2001 valamelyest előrelépést jelentett a környezetvédelmi tárcánál pusztító ’98-99-2000. évi állapotokhoz képest, ezzel együtt az előrelépés, éppen az ÁSZ-jelentés és az elmaradt fejlesztések tükrében, nagyon-nagyon szerénynek tekinthető.
Egy dologról szeretnék részletesebben beszélni, mert azt gondolom, ahhoz, hogy egy élhető, tiszta környezetben, tiszta jövőben éljünk, ezt a témát mindenképp meg kell említeni, és talán most van itt ennek az helye. Az államháztartásról szóló ’92. évi XXXVIII. törvény többek között kimondja azt, hogy az Országgyűlés részére a központi költségvetés tárgyalásakor, illetve a zárszámadáskor tájékoztatásul mellékelni kell a közvetett támogatásokat, az adóelengedéseket, az adókedvezményeket tartalmazó kimutatásokat is. Ezzel kapcsolatban ha szabad egy szakértőre hivatkoznom, László Csaba még gazdasági szakértő korában, 1994-ben, a “Tépett vitorlák. Az államháztartásról közgazdasági és jogi szempontból” című könyvében azt javasolta, szó szerint idézem: “Megoldásként az javasolható, hogy a költségvetési dokumentumokhoz célszerű lenne mellékelni mind a tervezés, mind a zárszámadás során a kedvezményekről és mentességekről egy teljes körű elszámolást. A részletes elszámolás mindenképp szükséges lenne, hogy a politikusok a tényleges költségvetési folyamatokat meg tudják ítélni. Ez a jogilag is kötelezővé teendő megoldás - a kedvezmények kordában tartása mellett - elégséges, hogy a bruttó elszámolás elvét tekintve is elfogadható legyen.”
Miért idézem ezt, tisztelt képviselőtársaim? Azért, mert csak a 2001. esztendőben olyan, a környezetvédelmet érintő adótámogatás érvényesült a kormányzat részéről, mint a kamionforgalom támogatása: a külföldi gépjárművek, kamionok magyarországi közlekedését a magyar költségvetés 90 milliárd forinttal támogatta.
Természetesen ez egy nemzetközi megállapodás keretében történt, a kimutatások azonban azt mutatják, hogy Magyarország körülbelül háromszor annyi kedvezményt ad a külföldi kamionoknak, mint amennyit a magyar kamionok a külföldi utakon igénybe vesznek, felhasználnak.
Amikor tehát, tisztelt képviselőtársaim, arról hallunk, hogy a közúti szállítás olcsóbb, mint az amúgy környezetbarát vasúti vagy folyami szállítás, akkor meg kell nézni a valódi költségeket. Nyilvánvaló, hogy ha egy környezetpusztító, környezetkárosító szállítási módot az állam 90 milliárd forinttal dotál 2001-ben, akkor aligha várható, hogy a folyami vagy vasúti szállítás, amit egyébként zömében hazai vállalkozók vagy vállalatok végeznek, nyereséges legyen.
Azt hiszem, az adókedvezmények nyilvánosságra hozatala most, ezekben a hetekben annál is inkább indokolt, és lehet róla beszélni, hiszen tudjuk, hogy ezekben a hetekben zárul le Brüsszelben az Európai Unióval a versenyjogi fejezet dossziéjának a tárgyalása, ami tulajdonképpen ezeket az adókedvezményeket tartalmazza. Nyilvánvaló, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás után minden ilyen adókedvezménynek nyilvánosnak kell lennie úgy a környezetvédelmi, mint más területen.
Medgyessy Péter miniszterelnök úr a zöldszervezetekkel való találkozóján vállalta, hogy 2003. június 30-áig a környezetet bármilyen módon károsító tevékenységek esetleges állami támogatásáról kimutatás készül. Ezt a zárszámadás érthetően még nem tartalmazhatta, de biztos, hogy ez nagyon fontos abban a tekintetben, hogy előre tudjunk lépni a fenntartható fejlődés érdekében.
Azt is szeretném megemlíteni - ha az elnök asszony megenged egy nagyon-nagyon kis kitérőt a zárszámadási törvényhez -, hogy az Európai Unió több országában kezdeményezik, hogy az évi költségvetés mintájára a parlament évről évre vitassa meg a fenntartható fejlődés állapotát, és ugyanúgy, ahogy a költségvetést, egy olyan jelentést is fogadjon el a parlament - mind a nemzeti parlamentek, mind az Európai Parlament -, amely beszámol arról, hogy az adott esztendőben a különböző költségvetési szervek, az ország mit tett azért, hogy a fenntartható fejlődés ne csak szlogen, hanem valóság is legyen.
Amikor ezekről beszélünk, akkor a zárszámadással kapcsolatban természetesen utalni kell még egyszer arra, hogy olyan négy esztendőt hagyunk magunk mögött, amikor a környezetvédelem terén nagyon kevés jó történt, és ahhoz, hogy ebben előrelépjünk, szükséges a múlttal való szembesülés. Nem azért mondtam el tehát mindezeket, hogy vádlottakat keressünk, hanem azért, hogy megmutassuk, milyen súlyos adottságokkal vettük át a kormányzást, milyen súlyos adósságokat kell törleszteni a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés terén, ami egyébként az Európai Unión belül a politikai gondolkodás egyik középpontja, egyik sarokköve. Tehát ha az Európai Unió tagjai leszünk, akkor sokkal-sokkal többet kell tenni a környezetvédelemért, a fenntartható fejlődésért, mint eddig.
Azzal szeretném zárni, hogy itt az állami zárszámadásról folyik a vita a képviselők és a miniszteri tisztviselők között, de tudnia kell mindenkinek, hogy a környezetvédelem területén különösen nagy szerepe van a civil szervezeteknek, az állampolgári mozgalmaknak. Akármennyire igyekszünk mi, politikusok jót tenni a környezet érdekében, nagy szükség van arra, hogy a zöldszervezetek, a civil szervezetek támogassanak minket, új ötletekkel lépjenek fel, és bármilyen kormány is van éppen a kormányrúdnál, a zöldszervezetek a kreatív, alkotó kritikájukkal támogassák az ügyet egy fenntartható, élhetőbb Magyarországért.
Mindazt, amit elmondtam, többek között az adókedvezményekkel kapcsolatban, arra is a civil szervezetek hívták fel a figyelmemet; és biztos, hogy aki környezetvédelemmel foglalkozik, az csak az állampolgárokkal együtt, és nem nélkülük, ne adj’isten: ellenük teheti ezt meg.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
