DOROGI SÁNDOR
DOROGI SÁNDOR
DOROGI SÁNDOR, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Kedves Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Rendkívüli megtiszteltetés a számomra, hogy a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság elmúlt ötéves tevékenységéről adhatok itt röviden számot, és ennek keretében egyben vázolnám is a Magyar Távirati Iroda aktuális helyzetét.
Ami miatt különleges megtiszteltetést jelent számomra és igen felemelő érzés ez a mostani beszéd, az az, hogy a Magyar Távirati Iroda Európa és a világ egyik legpatinásabb hírügynöksége, hiszen 1880-ban a negyedik-ötödik távirati irodaként hozták létre, mégpedig olyan emberek, akiknek már annak idején is közük volt a parlamenthez, hiszen Egyesy Géza és Maszák Hugó, a Magyar Távirati Iroda két alapítója az Országgyűlés gyorsírói voltak. Tehát ha úgy tetszik, akkor a kötődés meglehetősen korai kezdetű. A mai napon pedig azt lehet elmondani, hogy a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság az egyetlen olyan gazdasági társaság, amely az Országgyűlés közvetlen tulajdonában van. Ezt azért is tartom fontosnak hangsúlyozni, mert az elmúlt időszakban, amióta az MTI ismét részvénytársasággá alakult, ezt a cég részéről nem mindig érzékeltük, és azt szeretném, ha a későbbiekben ez a viszony, a tulajdonos és tulajdona közötti viszony megváltozna.
Én azt gondolom, hogy Maszák Hugó és Egyesy Géza egy olyan szervezetet hozott létre, amely mind a mai napig a magyar köz érdekét szolgálja, egy olyan vállalatot alapítottak meg, amely azóta is a hitelesség, a pontosság letéteményese, és rendkívül fontos szerepet játszik Magyarország jelenlegi tömegtájékoztatásában is. Szeretném elmondani, hogy ma Magyarországon a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság a legnagyobb nyilvános információgyűjtő és -terjesztő szervezet. Egy kicsit a helyzet illusztrálásához annyit szeretnék hozzátenni, hogy körülbelül tízezer oldalnyi, tízezer gépelt oldalnak megfelelő információ áramlik be az MTI-be naponta, ezt dolgozzák fel a kollégák, munkatársaink, és ebből a mennyiségből, ebből az alapanyag-mennyiségből keletkezik aztán az a 600-800 hír és több mint 100-150 fotó, amelyek az MTI napi tevékenységét jelentik.
Kicsit visszatérve a kezdetekre, szeretném elmondani, hogy az MTI 1997 nyarától működik ismét részvénytársaságként. Itt voltaképpen egy olyan feladatot kellett megoldani, vagy legalábbis a végrehajtását megkezdeni, ami arról szól, hogy a Magyar Távirati Iroda állami költségvetési intézményből gazdasági társasággá alakul át.
Ez azért lényeges, mert azt hiszem, az Országgyűlés azzal a döntésével, hogy az MTI-t nem közhasznú társasággá, hanem gazdasági társasággá alakította át, bizonyos szándékokat is kifejezett, nevezetesen azt, hogy a tulajdonos azt várja el, hogy a cég gazdaságilag is eredményesen működjön.
Nos, ezzel kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy az MTI részvénytársaságként az elmúlt öt évben minden alkalommal, minden egyes évben eredményesen működött, eredményes éveket zárt gazdálkodási szempontból, és úgy hiszem, nyugodtan kimondhatjuk, hogy a jelenlegi viszonyok között is stabil, kiegyensúlyozott gazdasági és pénzügyi feltételek között működik. Igaz ez még akkor is - és erre majd a későbbiek során szeretnék kitérni -, ha jelen pillanatban vannak olyan jellegű problémáink, amelyek megoldása ezt a fajta eredményességi sort megszakíthatja. De úgy gondolom, hogy az Országgyűlés mint tulajdonos támogatásával ezek a problémák áthidalhatók lehetnek.
(11.50)
Nos, akkor térjünk át a részvénytársasági működés kezdetére! Gyakorlatilag egy olyan jellegű feladatot kell végrehajtani az MTI-ben, ami együtt jár a gazdálkodási rendszer, a gazdálkodási mechanizmusok átalakításával, illetve egy olyanfajta kultúraváltással is, amely lehetővé teszi azt, hogy az MTI a közszolgálati feladatok maximális teljesítése mellett eredményesen helytálljon bizonyos üzleti, piaci szegmensekben is, és ezáltal saját bevételeit is növelje, hogy így próbálja meg biztosítani annak a fejlesztésnek a fedezetét, amely ahhoz szükséges, hogy a későbbiekben is eredményesen működhessen.
Az elmúlt időszakban számos szervezeti változás történt a Magyar Távirati Irodánál. Ezek a szervezeti jellegű változások érintették mind a szakmai munkát, a szakmai területet, mind pedig a gazdálkodási területet. Az idei év tavaszán az MTI már a második szervezeti és működési szabályzatát fogadta el részvénytársaságként, amit én annak tudok be, annak a jeleként értékelek, hogy igenis elkezdett változni ez a szervezet, mozgásba jött ez a szervezet, és egyre inkább megfelel azoknak a kihívásoknak, amelyeket akár a mai kor, akár az eljövendő időszak támaszt vele szemben.
Ugyanakkor az is fontos momentuma ennek az időszaknak, hogy elindult egyfajta szabályozási rendszer az MTI-n belül, vagyis létrejöttek a különböző szerkesztőségekben azok a kézikönyvek, amelyek rögzítik az MTI-s munka technológiáját, rögzítik azokat a felelősségi pontokat is, amelyeket az egyes munkatársak és vezetők el kell hogy lássanak.
Én úgy hiszem, és meggyőződésem, hogy ennek tudható be az, hogy a Magyar Távirati Iroda az elmúlt időszakban, az elmúlt öt évben eredményesen és megbízhatóan számolt be két országgyűlési képviselő-választásról, illetve egy önkormányzati választásról, és bízom benne, hogy az év hátralévő időszakában hasonlóan eredményes munkát végzünk az önkormányzati választásokkal kapcsolatban. Úgy hiszem, hogy emellett korrekt módon és a teljességre való törekvés igényétől vezérelve tudósított mindazon belpolitikai eseményekről, történésekről - akár az Országgyűlés életéről, akár a különböző katasztrófahelyzetekről -, amelyek rendkívül fontosak voltak a magyar közvélemény számára, valamint a világpolitikában zajló eseményekről és folyamatokról.
A Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság jövőjének körvonalazásakor már a korábbi időszakban is fölmerült több olyan lehetőség, amely a gazdálkodás hatékonyabbá tételét szolgálta. Én úgy gondolom, hogy ezek is nagyon fontos feladatai egyrészt a mának, másrészt pedig a jövőnek, hiszen az MTI-vel kapcsolatban is elmondható, hogy változó körülmények között kell helytállnia mind a közszolgáltatás terén, mind pedig az úgynevezett piaci ágazatokban, például a gazdasági hírszolgáltatás terén.
Több, racionalizálással összefüggő lépést hajtottunk itt végre. Például létrehoztuk az MTI gazdasági főszerkesztőségét, hiszen a gazdasággal eddig elszórtan a különböző szervezeti egységeken belül foglalkozott az MTI, és elindítottunk számos olyan szolgáltatást, amely már kifejezetten a gazdaságot célozza meg; hogy csak néhányat említsek: elindítottuk az úgynevezett Biznisz-Plusz nevű szolgáltatást kifejezetten a nagyvállalati, középvállalati szektor számára, illetve a bankok számára. Az MTI alkalmassá tette magát arra, hogy kiszolgálja a különböző mobilszolgáltatók WAP-os és SMS-es szolgáltatásait. Azt hiszem, hogy a jövőben is ez az út az, ami az MTI számára követendő, vagyis hogy minél inkább próbáljuk a hírszolgáltatási piac új és bővülő szegmenseit kiszolgálni.
Ezek a fajta előrelépések, azt hiszem, összefüggenek azzal is, hogy az MTI-ben elindult az operatív és stratégiai tervezés. Ez azt jelenti, hogy ma már, illetve most már jó néhány éve, három-négy éve az MTI egy éves feladatterv alapján végzi a tevékenységét, a működését. Hároméves stratégiai tervet készítettünk eddig, ami középtávon határozza meg a cég feladatait, illetve kijelöli azokat az irányokat, amelyeket mi reálisnak tartunk, mármint a menedzsment reálisnak tart arra, hogy az MTI a jövőben is helyt tudjon állni, és megőrizze vezető szerepét, vezető helyét a hazai tartalomszolgáltatási piacon.
Van azonban a Magyar Távirati Irodának egy másik, azt hiszem, rendkívül fontos szerepe, nevezetesen az, hogy egyfajta krónikása hétköznapjainknak. Kevés olyan archívum létezik ma az országban, amely annyira napra pontosan képes tájékoztatást, alapanyagot biztosítani a kutatók számára, mint a Magyar Távirati Iroda sajtóadatbankja, ahol gyakorlatilag 1988. január 1-je óta minden MTI-hír megvan, ezek előkereshetőek, kutathatóak. Azt hiszem, hogy ma is folytatnunk kell ezt az irányt, hiszen a jövő számára meg kell őriznünk valamilyen módon ennek a jelenlegi korszaknak a történéseit, az eseményeit.
Ehhez szorosan kapcsolódik természetesen a fotószolgáltatásunk is, hiszen az MTI-ben létezik egy 12 millió különböző negatívból, pozitívból álló fotóarchívum, amely bár 1993-ban védetté lett nyilvánítva, meglehetősen mostoha körülmények között működött, hiszen az állam nem biztosított támogatást az archívum fenntartásához. Ennek az archívumnak az állagmegőrzése szempontjából indítottuk el a digitalizálási programot, amelyhez az elmúlt évben némi pénzt is kaptunk a kultusztárcától. Bízom benne, hogy a jövőben is megmarad ez a támogatás, hiszen ezeknek a képeknek az állaga vegyi szempontból mind nehezebben óvható meg. Az MTI saját beruházásban kiépített egy olyan archívumot, ahol megbízható módon, temperált körülmények között óvhatók meg ezek az értékek.
A Magyar Távirati Iroda említésekor sokaknak elsőként az jut az eszébe, hogy tudósítók, tudósítói hálózat. Igen, azt hiszem, ez az MTI mai, egyik olyan, ha úgy tetszik különlegessége, amely előnyöket jelenthet számára a hazai tömegtájékoztatás piacán, hiszen egyedülálló módon 17 országban rendelkezik tudósítókkal, közülük 14 a saját, kiküldött munkatársunk, és vannak úgynevezett stringerek, akik bedolgozóként segítik a Magyar Távirati Iroda munkáját. Emellett természetesen meg kell említeni azt is, hogy egy olyan belföldi, hazai tudósítói hálózattal is rendelkezünk, amely lefedi az egész országot, és valamennyi megyében van egy saját irodánk. Azt hiszem, hogy ebből a szempontból is az MTI meghatározó szerepet játszik, hiszen döntően rajta keresztül kapcsolhatók be a vidéki Magyarország hírei az országos vérkeringésbe.
A Távirati Iroda korábbi tevékenységében és ma is meghatározó a határon túli magyarsággal kapcsolatos foglalkozás. Ez alapvetően abban nyilvánul meg, hogy az MTI hosszú évek óta az Illyés Alapítvány közreműködésével ellátja a határon túli magyar sajtót hírekkel, információkkal és fotókkal. Azt gondolom, hogy ennek van még egy jelentősége, túl azon, hogy ebben a hírfolyamban a határon túli magyarság tájékozódhat a magyar belpolitika történéseiről, a világpolitika történéseiről. Ez az a csatorna, amelyen keresztül például az erdélyi magyarság értesülhet arról, hogy mi történik a Délvidéken, a Felvidéken vagy éppen Kárpátalján, és vice versa. Tehát azt gondolom, hogy ez a tevékenység, ez a közszolgálati tevékenység az MTI számára rendkívül fontos, hagyományaihoz szorosan kapcsolódik, és a jövőben is mindenféleképpen megőrizhető.
Úgy hiszem, hogy a Magyar Távirati Iroda fontosságát napjainkban egyebek között az adja meg, hogy túl azon, hogy a legnagyobb információgyűjtő és -terjesztő szervezet, a világ történéseiről is igyekszik úgy beszámolni, hogy az mindenféleképpen a magyar érdekeknek megfelelő legyen, a magyar szemüvegen keresztül láttassa a sajtóval, illetve az ország lakosságával, közvéleményével.
(12.00)
A szakmai helyzet vázolásán túl röviden szeretnék szólni arról is, hogy az MTI az elmúlt időszakban komoly gazdasági eredményeket is elért. Csak egy példát említve, megközelítőleg 1 milliárd forintra növelte saját bevételeit 1997 óta. Egy kicsit a növekedési trend illusztrálását szeretném alátámasztani azokkal az adatokkal, amelyek az éves bevétel megoszlásáról és növekedéséről szólnak. Miközben 1997-ben 2 milliárd 281 millió forint volt az MTI összes bevétele, addig 2001-ben ez az összeg már 3 milliárd 648 millió forintot tett ki. Ugyanakkor a hatékonyság növekedését talán jobban illusztrálja az, ha a saját bevételekről is szólok. Itt történt az egyik legfontosabb és az MTI számára legörvendetesebb változás, hiszen miközben 1997-ben 1 milliárd 105 milliós saját bevételt produkált a cég, a 2001-es esztendőt már 2 milliárd 83 milliós saját bevétellel abszolválta, és azt hiszem, hogy azokhoz a nehézségekhez képest, amelyeken az MTI átment, ez egy igen komoly eredmény.
A nehézségek alapvetően abból adódtak, hogy a cég 1997 nyarát alultőkésítve és tb-tartozással kezdte meg. Ez összesen 487 millió forintot tett ki. Az MTI az idei év tavaszán teljesítette a tb-tartozásait, mégpedig egy ’98 elején kötött megállapodásnak megfelelően, és miután ebben a Távirati Iroda meglehetősen pontosan teljesítette vállalásait, lehetővé vált, hogy a társadalombiztosítás megelégedjen a tőketartozás kiegyenlítésével, és elengedte a kamattartozást. Azt gondolom, hogy ennek a kigazdálkodása, illetve ezeknek az eredményeknek az elérése meglehetősen fontos volt az MTI működésének racionalizálása szempontjából.
A másik döntő és fontos momentum a Távirati Iroda elmúlt évi működésének megítélésében az, hogy több mint 1 milliárd forintot fordított saját erőből beruházásokra és fejlesztésekre. Ennek keretében sikerült megvalósítani azt a, ha úgy tetszik, korszakosnak tekinthető informatikai átalakítást, amelynek révén sikerült lecserélni a nyolcvanas évekből, a nyolcvanas évek közepéről megmaradt technikai, számítástechnikai rendszerünket, és ezzel lehetővé tenni nem csupán a közszolgálati feladatok színvonalának emelését, azok ellátásának minél maradéktalanabb teljesítését, hanem lehetővé tette azt is, hogy az MTI a jövőben diverzifikáltabban tudjon szolgáltatásokat, piaci jellegű szolgáltatásokat biztosítani.
Ennek a fejlesztésnek az eredményeként kerülhetett sor arra, hogy a Magyar Távirati Iroda elindult a digitális tartalomfejlesztés terén, és ma már azt mondhatom, hogy nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket könyvelhet el. Ennek a jelentőségét az adja, a stratégiai tervünkben is szerepelt, hogy ugyanúgy, ahogy a nemzetközi fejlődés, a világ fejlődése is ezt jelzi, a tömegtájékoztatás, illetve az információs társadalom kiépülése mindenféleképpen a digitalizálás, a digitalizált tartalmak világába visz bennünket. Ebből a szempontból rendkívül fontos, hogy a Távirati Iroda is felkészüljön arra, hogy ilyen jellegű tartalmakat képes legyen előállítani és célba juttatni, részben az üzleti szféra felé, részben pedig a közszolgálati feladatok teljesítése érdekében. Ennek az első jeleit egyébként a nagyközönség, így az Országgyűlés képviselői is láthatták már, hiszen januártól az MTI megújult internetes honlapján elérhetőek voltak azok a multimédiás digitális tartalmak, amelyek a különböző választási eseményekről számoltak be, és ezáltal bebizonyították azt, hogy igenis volt értelme, volt eredménye azon digitalizálást segítő tervek megvalósításának, amelyekkel kiépültek ezek a készségek és képességek.
Úgy gondolom, hogy számunkra nincs más választás, ezen az úton kell előrelépni, és tovább kell fejleszteni az MTI képességeit, készségeit, lehetőségeit abba az irányba, hogy megfeleljen egyfelől a széles sávú internetes tartalomszolgáltatás adta kihívásoknak, másfelől továbbfejlessze azokat a képességeit, amelyekkel már ma is jelen van például a televíziós szolgáltatások piacán. Önök közül is talán többen látták már azt, hogy akár katasztrófahelyzetekben, akár más időszakokban a különböző televíziókban feltűnnek az MTI logóival ellátott mozgóképi tartalmak. Ezek már ennek az új korszaknak a kezdetét jelzik az MTI tevékenységében is, és azt hiszem, hogy ilyen módon kell a továbbiakban is ténykednünk, fel kell készülnünk esetleg arra is, hogy egy hírtévében akár az MTI megfelelő és meghatározó szerepet is játszhasson.
Úgy gondolom, hogy röviden ennyit lehetett elmondani azokról a történésekről, amelyek az elmúlt négy-öt évben jellemezték a Magyar Távirati Iroda működését. Végezetül szeretnék visszatérni arra a problémára, amit már a korábbiakban is említettem; nevezetesen, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően a Távirati Iroda nem kapta meg a választásokhoz szükséges állami támogatást, és ezúton, ezen a fórumon is mint a tulajdonostól szeretnék támogatást kérni ahhoz, hogy ehhez a 113 millió forintos összeghez az MTI hozzájuthasson. Azt hiszem, hogy a nagyságrendeket illetően, főleg ami a televíziózás vagy a rádiózás költségeit illeti, ez egy elenyésző összeg, ámde a Magyar Távirati Iroda gazdálkodásából nagyon erőteljesen hiányzik, hiszen ha ezt a 113 millió forintot nem kapjuk meg az idei évben, akkor öt év után először előfordul az, hogy ha csekély mértékben is, de negatívba fordul az MTI mérlegeredménye az év végére.
Szeretném megköszönni e helyről is az MTI munkatársainak és kollégáinak a munkáját, áldozatvállalását, hiszen talán azt kevesen tudják, hogy a sajtó legkatonásabb műfajában dolgoznak, a hírügynökségi újságírás terén. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ugyanúgy, ahogy az MTI is éjjel-nappal működik, a mi kollégáink is folyamatos és állandó készenlétben vannak. Ez rendkívül nagy önfegyelmet igényel, ugyanakkor természetesen vannak olyan negatív vonások is, hogy az itt dolgozó kollégák eredménye a közvélemény számára nem igazán mérhető, hiszen nevük, arcuk nem jelenik meg soha, csak egy szignó jelzi a tudósítások alján azt, hogy kik is csinálták ezeket az anyagokat. Azt hiszem, hogy ezért az áldozatos munkáért, valamint az elmúlt évben az MTI munkatársai által vállalt áldozatokért e helyről is mindenféleképpen köszönet illeti meg őket.
Végezetül azt szeretném kérni: túl azon, hogy a jelenlegi anyagi problémák rendezésében az Országgyűlés nyújtson segítséget az MTI-nek, tartsa szem előtt azt, hogy a digitális világban, az információs társadalomban a távirati irodák, hírügynökségek jelentősége sokkal nagyobb lesz, mint az elmúlt időszakban volt, és kérem, hogy járuljanak hozzá ahhoz, támogassák az MTI-t abban, hogy fejleszteni tudja ezeket a képességeit, hogy valóban az információs társadalom, a digitális társadalom korszakában is megmaradhasson a közszolgálatiság. Ha az ehhez szükséges műszaki fejlesztések nem történnek meg, akkor előállhat egy olyan helyzet, hogy a közszolgálat médiumai egész egyszerűen elsorvadnak, nem fogják tudni bírni a versenyt a versenyszférával, a kereskedelmi televíziózással és rádiózással.
Ezzel összefügg az is, és ebben is támogatást szeretnék kérni, hogy a Magyar Távirati Iroda európai uniós törekvéseit is támogassák, hiszen itt kétfajta kihívásnak kell megfelelnünk a közeljövőben. Az egyik, hogy segítsük és támogassuk Magyarországot a saját csatornáinkon, a saját eszközeinkkel az európai uniós csatlakozásban. Azt hiszem, hogy ez mindenekelőtt a közvélemény részletes, aprólékos tájékoztatását jelenti, illetve rendkívül fontos, hogy az MTI fel tudjon készülni arra a fajta piaci nyitásra is, amelyet az európai uniós csatlakozás jelent.
(12.10)
Hiszen itt egy olyan helyzet fog kialakulni, amikor az európai uniós normáknak megfelelően Magyarországon nemcsak az MTI fog hírszolgáltatást végezni, hanem akár a nemzetközi hírügynökségek, akár valamelyik nagyobb nemzeti hírügynökség is hasonló tevékenységbe kezdhet.
A harmadik kérdéskör, amelyben támogatást szeretnék kérni - és részben ez is összefügg a jövővel, az európai uniós csatlakozással -, hogy a Magyar Távirati Irodának égetően szüksége lenne arra, hogy legalább kettő tudósítói poszttal tudja növelni a tudósítói hálózatot. Ez mindenféleképpen a közeljövőben megoldandó feladat lenne a számunkra, hiszen ezáltal válhatna teljes körűvé az a szolgáltatási paletta, az a tájékoztatási csatorna, amelyet az MTI használ és működtet.
Köszönöm szépen a figyelmet, és kérem, hogy a jövőben támogassák a Magyar Távirati Irodát mint az Országgyűlés közvetlen tulajdonában lévő vállalatot.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
