DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A mai napon ez a Ház nagyon fontos döntéseket fog meghozni: dönteni fog a következő évi költségvetésről, dönteni fog az európai parlamenti választásokra vonatkozó választójogi törvényről, és dönteni fog Magyarország európai uniós csatlakozásáról. Fontos döntések ezek, és e három közül a legfontosabb az, amiről most beszélünk, mert ezek nem egy évre, nem egy alkalomra, hanem évtizedekre, mondhatnám, nemzedékekre szóló döntések lesznek.
Igaz ugyan, hogy a magyar társadalom már egyértelműen kifejezésre juttatta, juttathatta áprilisban véleményét a csatlakozásról, a népszavazáson részt vevők 84 százaléka támogatja Magyarország európai uniós csatlakozását, mégsem formális a mostani döntésünk, hiszen jogi értelemben ez a parlament mondja ki a végső szót az ország csatlakozására. Úgy gondolom, hogy volt alkalmunk megfontolni ezt a döntést, és mindannyian, akik támogatjuk ezt a döntést, jó okkal tehetjük ezt.
Mi, szabad demokraták az első perctől kezdve elmondtuk, hogy Magyarország európai uniós tagsága számunkra elsősorban nem pénzről szól, nem támogatásokról szól, hanem ennél sokkal többről: az ország európai jövőjéről, egy értékközösségről, azoknak az értékeknek a vállalásáról és megerősítéséről, amelyeknek a jegyében az egész rendszerváltás folyamata lezajlott.
(12.50)
Az európai uniós csatlakozás, az európai uniós tagság számunkra egy kultúrát is jelent, egy politikai kultúrát, azt a politikai kultúrát, amely Európát naggyá tette, sikeressé tette - az együttműködés kultúráját. Sajnálatos, hogy ebben a mai vitában ennek a kultúrának csak a nyomelemeit érzékelhetjük; sajnálatos, hogy ma, amikor ezt a nagyon fontos kérdést vitatjuk meg, egyesek ismét belpolitikai jellegű üzeneteket akarnak megfogalmazni, pedig itt most nem napi politizálásra van szükség, hanem arra, hogy az ország tényleges jövőjéről mondjuk el a véleményünket.
Tehát úgy ítéljük meg, hogy ez a döntés jól szolgálja Magyarország érdekeit és értékeit; úgy gondoljuk, hogy ezen döntés mentén részünk lehet a kontinens jövőjét meghatározó döntések meghozatalában. És ez sokkal-sokkal fontosabb, mint az a támogatás, amit Magyarország kapni fog, és ami, kétségtelenül igaz, hogy lényegesen kevesebb, mint amit a korábban belépők élvezhettek, és annál pedig sokkal kevesebb, amennyit magunknak igényelnénk, magunknak fontosnak tartanánk.
Azt is sokszor elmondtuk mi, szabad demokraták, hogy az európai uniós tagság egy nagy esély, de nem garancia. Rajtunk múlik, hogy mennyit tudunk ebből megvalósítani. Mi bízunk magunkban, bízunk az országban, bízunk mindannyiunk tehetségében, szorgalmában, hozzáértésében; tudjuk, hogy képesek vagyunk megtenni azt, amit az előttünk csatlakozó országok megtettek, képesek vagyunk sikerre vinni az ország európai uniós ügyét.
De nem elég csak bíznunk, vannak teendőink is, ezt is világosan látjuk; az országjelentés világosan megmutatta, hogy hol vannak Magyarország felkészülésének a gyengéi. Ilyen gyengeségeket érzékelünk a mezőgazdaság területén. Tudjuk, hogy itt mi a teendő. Mi bízunk abban, hogy a mezőgazdasági kormányzat május 1-jéig, a csatlakozás pillanatáig úrrá tud lenni azokon a problémákon, amelyeket az országjelentés is feltárt. Ez részben már megtörtént, részben pedig azt reméljük, hogy a következő néhány hónap erőfeszítései révén meg fog történni.
Magyarország presztízse, Magyarország képessége és tehetsége nem engedi meg azt, hogy sikertelen legyen ez a csatlakozás, vagy bármely ponton is hátrányos legyen Magyarország számára e csatlakozás. Tudjuk, hogy elmaradásban vagyunk bizonyos intézmények kiépítésében - ezeket az erőfeszítéseket is tovább kell folytatnunk, hiszen az intézmények alapvetően most már nekünk fontosak. Nem valamiféle külső elvárásnak kell engedelmeskednünk, hanem azért van szükségünk ezekre az intézményekre, hogy az Európai Unióhoz problémamentesen illeszkedhessünk, hogy az uniós támogatásokat be tudjuk fogadni, hogy az Unió által megkívánt szabályoknak eleget tudjunk tenni. Mi, szabad demokraták biztosak vagyunk abban, hogy ez az ország képes erre, és mindazok, akik felelősséget viselnek ezért, átérzik ezt a felelősséget, és meg fognak tenni mindent.
Sokat beszéltünk arról, hogy az uniós tagság az ország, a nemzet közös, nagy vállalkozása; kormány és ellenzék közös felelőssége, de minden magyar állampolgáré is. Mindenkinek helye van az Unióban. Mi olyan Uniót akarunk, amelyben mindenki úgy érzi, hogy otthonra talált. Ezek az erőfeszítések vezettek mindannyiunkat, akik az alkotmányozás folyamatában akár a parlament nevében, akár kormányzati képviselőként részt vehettünk.
Nem tehetjük meg, hogy most, a mai napon, a péntek-szombati csúcstalálkozó után ne ejtsünk néhány szót arról a helyzetről, amely Európában az alkotmány kapcsán kialakult. Óvatos optimizmussal azt reméltük, hogy az Európa Tanács, illetve a kormányközi konferencia pontot tud tenni az alkotmányozás közel kétéves folyamatának a végére. Önmagában még nem tragédia, nem a világ vége, hogy ez nem következett be. Van még több mint négy hónap, amíg ez megtörténhet, és mi hiszünk abban, és bízunk is abban, hogy meg fog történni. Azt azonban nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez az alkotmány megszülessen. Ez az alkotmány ma lényegesen túlmutat önmagán. Ez nem egyszerűen az Unió működését szabályozó jogszabályok foglalata, hanem ennél sokkal több: az igazi jelentősége a szimbólumban rejlik, abban a szimbólumban, hogy Európa országai egy közös alkotmány mellett tesznek hitet, közös értékek mellett kötelezik el magukat, ünnepélyesen, a csatlakozással egy időben, az európai parlamenti választásokat megelőzően készek erre a közös vállalkozásra.
Ezért mindenkinek nagyon nagy a felelőssége, aki ebben a folyamatban részt vállal, minden kormánynak, így a magyar kormánynak is. Mi úgy ítéljük meg, hogy a magyar kormány felelősségteljesen cselekedett, az eredményei már érzékelhetőek, hiszen az alkotmány tervezetében - a magyar kormány erőfeszítései révén is, de ebben valóban a parlament is részt vállalt, a parlament kormánypárti és ellenzéki képviselői is - sikeresen szerepeltetni tudtuk a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a biztosítását. Ez egy nagyon fontos előrelépés, ami Magyarország elismerését is jelzi, de nem sajátságosan csak magyar ügyről van szó, hanem Európa minden kisebbségének az ügyéről szó van. És ezért mindenhonnan kapunk kedvező visszajelzéseket a kisebbségektől, hangsúlyozom, nemcsak magyar, hanem más kisebbségektől.
Fontosnak tartjuk tehát, hogy az alkotmány még május 1-je előtt véglegessé váljon, és május 9-én, az európai napon aláírásra kerüljön, mert ez egy rendkívül pozitív üzenet a jövő közös Európája számára. Látjuk azokat a kísérleteket, amelyek most szeretnének bűnbakot találni a kudarcra - mi nem örülünk ennek. Különösen nem örülünk annak, hogyha egy velünk együtt csatlakozó országban találják meg ezt a bűnbakot, hiszen ez beárnyékolhatja az egész csatlakozás megítélését, valamennyi csatlakozó ország presztízsét, jó hírnevét.
De azt is jeleznünk kell a velünk együtt csatlakozó barátainknak, hogy nemcsak mi vagyunk felelősek értük, hanem ők is miértünk - közösen vagyunk felelősek azért, hogy a csatlakozásnak milyen lesz a fogadtatása. Éppen ezért mindenkit rugalmasságra, együttműködésre, kompromisszumkészségre kérünk, mindenkit, úgy a régi tagállamokat, mint a velünk együtt csatlakozókat. Hiszen most, amikor döntünk - és mi, szabad demokraták azt gondoljuk, hogy csak egyféle módon dönthetünk, és úgy látom az eddigi megszólalásokból, hogy egyféle módon is fogunk dönteni -, akkor nem csupán Magyarország tagságára mondunk jövőt, hanem a közös európai jövőre is igent fogunk mondani. S e közös európai jövőnek fontos, meghatározó eleme lesz az új alkotmány.
Tisztelt Országgyűlés! Ezen gondolatok jegyében kérem önöket, hogy támogassák Magyarország európai uniós csatlakozását az igen szavazatukkal.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
