LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Közeledik az Európai Unióba történő belépésünk napja, és az Országgyűlés, valamint a kormány együttes erőfeszítése eredményeként egyre több magyarországi jogszabály válik - mai divatos szóval kifejezve - eurokonformmá.
Nekünk azonban olyan, az alkotmányból is fakadó kötelezettségeink vannak a határainkon kívülre rekesztett magyarság irányába, ami arra késztet minket, hogy ne csak az országra vonatkozó jogszabályok igazodjanak az uniós jogrendhez, hanem lehetőségünk szerint a magyar nemzetre vonatkozó jogszabályok is. Nagy történelmi adósság ezen a területen, hogy mindmáig nem hatálytalanította sem a Cseh Köztársaság, sem a Szlovák Köztársaság a magyarságot mint nemzetet csupán az etnikai hovatartozás alapján kifosztó és megbélyegző beneši dekrétumokat.
Az Európai Unió jogharmonizációjának értelme nem az olyan, részletekbe menő megállapodások általánossá tétele, mint például az egyes mezőgazdasági termékek méretének és minőségének a szabványosítása. Az Unió jogharmonizációjának a valódi jelentősége a demokrácia és jogállamiság általánossá és kötelezővé tétele, annak elérése, hogy a hátrányos megkülönböztetés szűnjön meg a tagállamokban. Erre kötelez minket az ENSZ Közgyűlése által 1948-ban elfogadott emberi jogok egyetemes nyilatkozata is, amelynek minden egyes pontját súlyosan sértik a beneši dekrétumok.
A csehszlovákiai beneši dekrétumok a köznyelvben azon, magyarellenes alapon meghozott jogszabályok együttes megnevezése, amelyek a második világháborút követően kimondták az egész csehszlovákiai magyarság kollektív háborús bűnösségét, állampolgárságától való megfosztását, előírták közmunkára vonatkozó kötelezettségeiket és internálásukat, továbbá kényszerlakhelyre történő költöztetésüket, földjüktől, házuktól, műhelyüktől, üzletüktől, vagyonuktól való megfosztásukat, megteremtették a jogalapját a Csehországba irányuló áttelepítéseknek és a Magyarországra történő kitelepítéseknek, továbbá kimondták a magyar intézmények, egyházak és természetes személyek kártérítés nélküli, teljes vagyonelkobzását.
Ennek az etnikai tisztogatásnak a következményeként körülbelül 70 ezer főt telepítettek ki Csehországba, illetve 120 ezer személyt Magyarországra. A kitelepítések és az intézkedések célja kimondottan magyarellenes intézkedés volt. Aggasztó, hogy az 1989-1992 közötti csehszlovákiai ígéretes kezdeményezések ellenére a szlovák kormánytöbbség változatlanul ragaszkodik a dekrétumok hatályban tartásához. Ennek gyakorlati következménye, hogy az egyes dekrétumoknak máig ható jogkorlátozó erejük van, emiatt számos hátrány éri a magyarságot a szlovákiai kárpótlás folyamatában. Az egyházak mindmáig nem kapták vissza, épp a dekrétumokra hivatkozva, nemcsak az akkor elkobzott javaikat, hanem például az elvett egyházi anyakönyveiket sem. Ennek szintén magyarellenes az indoka, így kívánják ugyanis megakadályozni azt, hogy nyilvánvalóvá váljon egy-egy település korábbi lakóinak a nemzetiség szerinti összetétele.
Nem fogadhatom el azokat a gyakran hangoztatott, úgymond, pragmatikus érveket, miszerint ne sértsük a cseh és a szlovák állam önérzetét a beneši dekrétumok hatálytalanításának megkövetelésével, amelyek amúgy is az Unió létrejötte előtt keletkeztek, és ma már nagyon csekély az igazságszolgáltatásban betöltött szerepük.
Tisztelt Ház! Nagyon bízom abban, hogy olyan magyar képviselők lesznek az Európai Parlamentben, akik majd hozzásegítik az Európai Parlamentet ahhoz, hogy Szlovákiában, Csehországban változzon a jogrend, és a beneši dekrétumok valóban oda kerüljenek, ahová valók: a történelem szemétdombjára.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
