GLATTFELDER BÉLA
GLATTFELDER BÉLA
GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Magyarország akkor lehet sikeres az Európai Unióban, ha a magyar mezőgazdaság is sikeres lesz. Egyre többen érzik ezt így Magyarországon, de egyre többen gondolják azt is, hogy ez a célkitűzés veszélybe került, mert a magyar mezőgazdaság súlyos válságban van; olyan súlyos válságban, amilyenben még nem volt a rendszerváltás óta.
A jövő évi költségvetésnek az lett volna a feladata, hogy biztosítsa a magyar mezőgazdaság sikeres európai uniós csatlakozását, ezt a célt viszont ez a költségvetés nem fogja teljesíteni. Számos olyan javaslatot nyújtottunk be, amelyek azt célozták, hogy a magyar gazdák versenyképesebbek lehessenek az Európai Unióban, hogy előbb megkapják a támogatásokat, hogy lemaradásaikból minél többet behozhassanak a csatlakozásig. Ezeket a módosító javaslatokat kivétel nélkül mind leszavazták.
Ellenben a vita megkezdése előtt a szocialisták számos nyilatkozatot tettek. Elmondták például, hogy ők is keveslik azt a pénzt, amit a költségvetés az európai uniós felkészülésre, az intézmények fejlesztésére kíván fordítani. Hogy a mi javaslatainkat leszavazták, nem kelt túl nagy meglepetést. Annál inkább meglepő, hogy az MSZP a saját maga által megfogalmazott kritikának megfelelő módosító javaslatokat nem nyújtott be. Sőt, olyan módosító javaslatokat nyújtottak be kormánypárti képviselők, amelyeket meg is szavaztak, amelyek a mezőgazdaság, a földművelésügyi tárca kiadásait csökkentik.
Így például az európai uniós felkészülés szempontjából kulcsfontosságú Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal költségvetését 246 millió forinttal, az erdészeti feladatokra szánt összeget 107 millió forinttal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakigazgatási intézményeinek kiadásait pedig majdnem 1 milliárd forinttal, 927 millió forinttal rövidítették meg a szocialista javaslatok. Mi az oka ennek a megrövidítésnek? Hogyhogy nem tudta a Földművelésügyi Minisztérium a kormányban és a parlamentben megvédeni a miniszter által is jegyzett költségvetési törvényjavaslatot?
A kudarcok oka talán az, hogy a mezőgazdaság válsága miatt, amiatt, mert a kormányban egyre több kritika éri a Földművelésügyi Minisztériumot, mert nem tudja ezeket a válságokat kezelni, a tárca érdekérvényesítő képessége ilyen mértékben lecsökkent? Ha ezek eleve felesleges kiadások voltak, ki a felelős azért, hogy ezek a költségvetési törvénybe egyáltalán bekerültek? Miért nem a mezőgazdaság céljaira csoportosították át ezeket az összegeket? Merthogy lenne mire átcsoportosítani, hiszen az egyik válság a másikat éri. Miért engedték, hogy ezek a források a mezőgazdaság számára, az EU-felkészülés számára elvesszenek?
Itt van például a baromfiágazat helyzete. A baromfiágazat képviselője, a terméktanács maga is azt mondja, hogy olyan rossz évet zár ez az ágazat, amilyet még soha, az általuk becsült veszteség az idei évben eléri vagy talán meg is haladja a 20 milliárd forintot. Az elmúlt hetekben különösen nagy gondot okozott, hogy az egyik legnagyobb baromfi-ágazati szereplő, a Hajdú-Bét Rt. nehéz helyzetbe került, ennek a cégnek mintegy 20 ezer beszállítója van, döntően kis családi gazdaságok. Így tehát mintegy 20 ezer család érintettségéről, majdnem 100 ezer ember érintettségéről beszélünk. A válság súlyosságát jelzi, hogy ketten már öngyilkosok lettek.
Tegnap a miniszter azt mondta, hogy itt egyetlenegy elintézendő feladat van, termelői szervezeteket kellene létrehozni, mintha a miniszter nem tudná, hogy ezen a területen terméktanács működik. Működik a Baromfi Terméktanács, amely jogosult a piacszabályozási intézkedések megtételére, amennyiben arra a kormány intézkedései is lehetőséget adnak. De ilyen lehetőségeket nem adott a kormány. Egyáltalán hogyan ítéli meg a minisztérium az elmúlt másfél éves működését? Mely ágazati válságokat tudták megoldani? Mert ezt nem tudták megoldani.
Viszont azt mondják, hogy ezek a válságok meg sem oldhatóak. Ez egyáltalán nem így van. Nézzük meg például a Hajdú-Bét esetét. Emlékezzünk rá, hogyan üvöltött az MSZP, amikor ellenzékben volt, a Mizo válsága miatt. Az pontosan ugyanolyan volt, mint most a Hajdú-Bét válsága. Akkor a polgári kormány meg tudta oldani azt a válságot, 100 százalékos hiteltámogatást adott, és 100 százalékos állami garanciát vállalt a Mizo termelői beszállítóinak. Azt javasoljuk, és erre országgyűlési határozati javaslatot is benyújtottunk, hogy ez a kormány most tegye ugyanazt, amit annak idején a polgári kormány tett. Ahogy a polgári kormány megoldotta a Mizo beszállítóinak helyzetét, ugyanúgy ez a kormány oldja meg a Hajdú-Bét termelői beszállítóinak helyzetét.
Országgyűlési határozati javaslatunk az önök asztalán nyugszik, ezt az utat válasszák, ne pedig azt, hogy bizonyos szocialista körök számára újabb pénzügyi segítséget nyújtanak annak érdekében, hogy a Bábolna vagy más állami vállalatok privatizációjában sikeresebben vehessenek részt. Ne a privatizátorokat, hanem a nehéz helyzetbe jutott kistermelőket segítsék meg!
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
