BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én nem akarok abban a kérdésben állást foglalni, hogy vissza kell-e vonni ezt a törvényjavaslatot vagy nem. Számomra az a fontos, hogy jó törvény szülessen ebben a tárgykörben.
Én érzékelem, hogy a kormánynak fontos, hogy ez a törvény megszülessen. Magam is tudom, hogy van egy uniós elvárás e tekintetben, hogy legyen Magyarországnak az egyenlő bánásmódról szóló törvényi szabályozása. Én magam is éppen ezért fontosnak tartom, hogy megszülessen, de határidőt nem ismerek. Tehát én személy szerint nem tartanám aggályosnak, ha nem december 22-én vagy 15-én tennénk - most már csak 22-e jön szóba - rá a pecsétet a törvényre, hanem akár átnyúlna a következő évre. Én ebben nem látnék különösebb aggodalmat.
(20.10)
Számomra is a törvényjavaslat legkritikusabb része ez a hatósági fejezet, a második fejezet tartalmazza ezt a gondolatot, amiről, azt gondolom, a képviselők viszonylag keveset tudnak meg a javaslatból, mert nem kaptunk mellé háttér-dokumentációt, háttértanulmányt, hogy hogyan is fog felépülni ez a bizonyos általános hatáskörrel, ellenőrző közigazgatási szervként megnevezett hatóság, mennyibe fog kerülni ennek a kiépítése, hogyan fog működni. Én magam többek között takarékossági megfontolásokból hajlottam volna arra, hogy a már működő ombudsmani intézmény feladatkörét egészítsük ki. Magam is úgy ismerem a történetet, hogy van rá példa, hogy hatósági jogkörrel is rendelkezik ombudsman, és az előzmények után ehhez még annyit tudok hozzátenni, hogy ha egyszer az ellenzéki oldalon nagy-nagy nyitottság mutatkozik a tekintetben, hogy ilyen kétharmados törvénymódosítást igénylő kérdésben meg tudjunk állapodni, akkor talán érdemes lenne egy egyeztetési folyamatot ezzel kapcsolatban kicsit komolyan végiggondolni.
Bővebben még arról szeretnék szólni, ami tehát itt a hatóság feladatkörével kapcsolatban szerepel, tudniillik az egyik feladat, hogy bírságot szabhat ki, bírságolhat. Nagyon-nagyon szűkszavú ez a kitétel, nem tudjuk pontosan, hogy a bírságolás kire irányul majd: arra, aki a hátrányos megkülönböztetésnek az indítványozója, vagy hogy úgy mondjam, elkövetője, vagy ha munkahelyről van szó, a felettesére, vagy magára az intézményre - jóformán semmit nem tudunk a bírságolás részleteiről. Most lehet azt mondani, hogy majd készül egy végrehajtási rendelet, és majd a részleteket szabályozzuk abban. Azt gondolom, hogy indokolt, ha bennünk, képviselőkben ebben a stádiumban él a kíváncsiság, hogy mi is a szándék ezzel kapcsolatban, és talán néhány gondolat ide, magába a törvényi normaszövegbe is bekerülhetne.
Ugyanígy semmit nem tudunk arról az igen széles intervallumban megnevezett bírságolási összegről, ami 50 ezer forinttól 120-szor 50 ezer forintig, 6 millió forintig terjed; hogy aztán érintsem azt a kérdést is, hogy hogyan is kerül majd ez az összeg felhasználásra: a 19. § rendelkezik arról, hogy ez pedig a központi költségvetést illeti.
Azt gondolom, hogy szerencsésebb lenne az itt keletkező bevételt a köztársasági esélyegyenlőségi programhoz telepíteni, ami önmagában is költségvetési sor, költségvetési tétel, de legalább célzottan nevesíti ezt a feladatkört. Ezenkívül, ha már megnyílik arra a lehetőség, és nagyon helyesen megnyílik arra a lehetőség, hogy társadalmi és érdek-képviseleti szervezet is indíthasson pert közérdekű igényérvényesítés vonatkozásában, akkor talán indokolt lenne az itt keletkező bevételeket az ő kasszájukba vagy a bevételek egy részét az ő kasszájukba irányítani.
Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a türelmét. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
