DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Örömmel tapasztaltam a vita során, hogy a cél, amelyet a törvényjavaslat maga elé tűzött, olyan cél, amellyel a parlamenti patkóban ülő minden frakció tagjai egyetértettek, és azt hiszem, ezt tükrözik azok a módosító javaslatok is és maga a vita is mind a bizottságokban, mind pedig a plenáris ülésen, amely mögöttünk áll, hogy a cél tekintetében nagyjából hasonlóak az elképzeléseink.
A demokrácia kiteljesedésének, a jogállamiság maradéktalan megvalósulásának elengedhetetlen feltétele, hogy a mindenkit megillető jogok, lehetőségek valóban mindenki számára elérhetőek, gyakorolhatóak legyenek. Ugyanannak az éremnek a két oldaláról van szó, hiszen egyrészt szeretnénk elérni, hogy a jogegyenlőség valóban teljes legyen, tehát senkit ne érhessen jogtalanul hátrányos megkülönböztetés, másrészt szeretnénk megteremteni a felemelkedés lehetőségét azok számára is, akik eddig azt nélkülözni voltak kénytelenek.
Ez utóbbiról szól a törvényjavaslatnak az a része, amely az esélyegyenlőség előmozdításával foglalkozik. Ez a két cél nem választható el egymástól, azok elérése, megvalósítása nem képzelhető el egymástól függetlenül. Éppen ezért az előttünk fekvő törvényjavaslat alapkoncepciója, hogy az egyenlő emberi méltóság mint alapjog megvalósulása kétirányú szabályozást igényel.
(20.30)
Tisztelt Országgyűlés! A kormány minden olyan módosító indítványt támogatott és támogat, amely ezeknek a céloknak, tehát az egyenlő bánásmódnak és az esélyegyenlőségnek az elérését elősegíti, illetve hatékonyabbá teszi az arra vonatkozó szabályozást.
Támogatjuk tehát azokat az indítványokat, amelyek a törvény egyes rendelkezéseinek pontosítását célozzák, illetve az egyes rendelkezéseknek a jogrendszerbe való jobb beilleszkedését, beillesztését szolgálják. Ésszerűnek tartjuk azt az indítványt is, amely a politikai pártok részére lehetővé teszi, hogy politikai meggyőződés alapján megkülönböztetést tegyenek a tagjaik közé jelentkezők, illetve a párttisztségekre pályázók között, hiszen ez a működésük lényegéhez tartozik.
Támogatjuk továbbá a köztársasági esélyegyenlőségi programra vonatkozó, illetve a hátrányos helyzetű csoportok információs társadalomba való beilleszkedésének elősegítésére irányuló módosító indítványokat is.
Megfontolásra érdemesnek tartom a szexuális zaklatás bevonását a törvény szabályozási körébe, illetve azt az elképzelést is, amely szerint szankcionálni kellene azt a fajta megkülönböztető magatartást is, amely nem valós, hanem a jogsértő által feltételezett vagy vélt tulajdonságon alapul.
Figyelemre méltónak tartjuk azokat a javaslatokat is, amelyek az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesülését, általános hatáskörrel ellenőrző hatóság függetlenségét kívánják erősíteni, ugyanakkor azonban úgy gondolom, hogy helyes az a szabályozási technika, hogy a törvény csupán ennek a szervnek a hatáskörét, illetve függetlenségének pontos garanciáit állapítsa meg, míg az arra vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet tartalmazza majd.
Itt szeretnék kitérni arra az elképzelésre is, amely a törvény rendelkezéseinek betartását az állampolgári jogok országgyűlési biztosára bízná. Véleményünk szerint ez nem volna helyénvaló, mivel az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése hatósági jogalkalmazást, hatósági jellegű szankciót igényel, ami teljes mértékben idegen az országgyűlési biztosnak a magyar jogrendszerben betöltött státusától. Az adatvédelmi biztosnak is csak nagyon szűk területen adja meg ezt a lehetőséget, hatalmazza fel erre a törvény.
Kritikai észrevételként hangzott el, hogy a törvény túlságosan sok más jogszabályt módosít. Ezzel tényszerűen természetesen egyetértek: valóban sok jogszabályt módosít, ugyanis többek között éppen az az egyik fő célja a törvénynek, hogy egységesítse a különböző ágazati törvényekben található, idevonatkozó szabályokat. Tehát elengedhetetlenül szükséges, hogy módosuljanak ezek a törvények, ha egységes szabályozást szeretnénk.
Egy másik kritikus hozzászólás azt kifogásolta, hogy a törvény hatálya miért csak az állami szférára terjed ki, miért nem érinti a magánszektort, a gazdaság világát is. Nos, a helyzet az, hogy érinti, éppenséggel számos ponton érinti, hiszen tiltja a hátrányos megkülönböztetést a munkajogi jogviszonyokban, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben zajló kereskedelemben, illetve a nyilvános, meg nem határozott személyek részére tett üzleti ajánlatok esetében is. Ezzel sikerült megfelelő egyensúlyt találnunk a magántulajdonhoz való jog, illetve a mindenkit egyaránt megillető emberi méltóság mint alkotmányos alapjog konfliktusában.
Fontos, néhány szempontból meghatározó újítást is tartalmaz a javaslat. Fontos újdonságnak tartjuk a törvényben a közvetett diszkrimináció fogalmának bevezetését a magyar jogrendszerbe, a közérdekű igényérvényesítés lehetővé tételét, illetve a bizonyítási kényszer megfordítását. Ez utóbbival kapcsolatban is elhangzottak kritikus vélemények, nevezetesen megkérdőjelezték néhányan azt, hogy miért a jogsértőnek kell bizonyítania, hogy nem alkalmazott hátrányos megkülönböztetést. Ennek határozott gyakorlati okai vannak, tisztelt Országgyűlés, hiszen a jogsértő fél olyan hatalmi helyzetben van a sértetthez képest, ami teljességgel illuzórikussá teszi azt, hogy az utóbbi fel tudjon lépni a jogai védelmében.
Nyilvánvaló számomra az is, hogy ez a törvény természetesen nem tökéletes, ahogy egyik törvény sem lehet az. Éppen ezért voltunk és vagyunk nyitottak minden jobbító szándékú módosításra. Ugyanakkor a törvény elfogadása esetén jelentős lépést tehetünk abba az irányba, abba a jó irányba tudniillik, hogy Magyarországon az eddiginél igazságosabb társadalom jöhessen létre, és ezt a jogalkotás szintjén is elősegíthessük. Természetesen ehhez nem elegendő pusztán ennek a törvénynek az elfogadása, sőt még az sem elegendő, ha mint várjuk, azt következetesen alkalmazzák, mivel ehhez egyfajta gyökeres szemléletváltoztatásra is szükség van. Ugyanakkor ezen a téren is jó szolgálatot tehet ez a törvény, hiszen a konkrét rendelkezésein túl hordoz egy üzenetet is, mégpedig a szolidaritás és az egyenlőség üzenetét. Biztatást küld azoknak, akik valamiért hátrányos helyzetben élnek; biztatást, hogy a társadalom, az állam nem feledkezett meg róluk, és megtesz minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy valamelyest felzárkóztassa őket.
A sanyarú sorsú kisebbségek felzárkóztatása, részükre érvényesülési lehetőségek biztosítása hosszú távon annak a többségnek is az érdeke, amely jobb körülmények között él. Az érdekek mellett azonban ez erkölcsi kötelességünk is, hiszen nem fordíthatjuk el arcunkat a szenvedőktől, nem hagyhatjuk őket sorsukra, ezzel szemben segítő kezet kell nekik nyújtanunk, megteremtve számukra a felemelkedés lehetőségét. Ezt kívánja tőlünk a tisztesség és az a szolidaritás, amely összeköti a köztársaság polgárait.
Nem elhanyagolható tehát a javaslat szimbolikus értéke sem, hiszen ez az első olyan törvény Magyarországon, amely célként, feladatként tűzi ki a kormány részére, hogy számolja fel a hátrányos megkülönböztetést, biztosítsa az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesülését, illetve teremtse meg az esélyek egyenlőségét azok számára is, akik valamilyen kisebbséghez tartoznak.
Bízom abban, hogy a törvény elő fogja segíteni azt az átfogó társadalmi szemléletváltozást, amelyről már az imént is szóltam, és ami a leglényegesebb, legfontosabb tényező a társadalmi esélyegyenlőtlenség felszámolására.
Kérem tehát önöket, hogy minél nagyobb arányban támogassák majd a törvényjavaslatot, hiszen ezzel is jeleznünk kell a hátrányos körülmények között élőknek, hogy számíthatnak ránk, számíthatnak a segítségünkre.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
