DR. PERSÁNYI MIKLÓS
DR. PERSÁNYI MIKLÓS
DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A XXI. század, amelyben élünk, a társadalmak életképességét úgy is méri, hogy hogyan bánnak ezek a társadalmak természeti erőforrásaikkal, hogyan tudják megvédeni a környezetet, ha úgy tetszik, saját maguktól, azoktól az emberektől, akik nem úgy tekintik a világot, hogy azok mások céljaira is szolgálnak. Amikor Magyarországnak a fejlett országokhoz való, mindenki által áhítozott felzárkózásáról beszélünk, nem téveszthetjük ezt a mércét szem elől.
A kérdés úgy szól, hogy vajon össze tudjuk-e elég okosan egyeztetni az életminőséget, a környezeti értékek megőrzését, a természeti erőforrások fenntartható használatát a kívánt ütemű gazdasági fejlődéssel. Arra kell a választ megtalálni, hogyan tudjuk összehangolni a mának az életszínvonal-emelkedésre vonatkozó, növekvő fogyasztásban megtestesülő általános igényét azzal az elvvel, hogy a Földet nem apáinktól örököltük, hanem gyermekeinktől vettük kölcsön. Nos, az igények harmonizálásához az 1995-ben elfogadott környezetvédelmi törvény teremtett keretet, úgy, hogy egyben megalkotta azt az átfogó tervezési rendszert, amely a nemzeti környezetvédelmi program képében ölt testet.
Az első nemzeti környezetvédelmi programot a Magyar Országgyűlés hat esztendővel ezelőtt tárgyalta. Szeretném itt külön is kiemelni, hogy akkor, amikor ez a tárgyalás történt, egyetlen ellenszavazat nélkül hagyta jóvá a parlament ezt a törvényt, illetve ezt a programot. Hat év távlatából tényként azt állapíthatjuk meg, hogy a politikai konszenzus ebben az esetben a nemzeti ügy és a szakmai teljesítmény mögé állt. A program az EU-konform környezetvédelmi szabályozáshoz igazodó hazai környezeti tervezés első, kimagasló horderejű dokumentuma, amely életre kelve nemcsak a környezet állapotának tett jót, de fölgyorsította a környezetügy ágazatok közötti integrációját, és segítette a környezetügy társadalmasítását is.
Az Országgyűlés kijelölt bizottságai az 1997 és 2000 közötti időszakot átfogó nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásáról már megtárgyaltak egy kétéves munkáról szóló jelentést.
A 2001-2002. évi, tehát a harmadik időszakról szóló jelentés túljutott a közigazgatási egyeztetésen, és így nincs akadálya, hogy még ebben a hónapban a kormány, majd a tisztelt Ház elé kerüljön. Jelenthetem önöknek azt is, jóllehet, ezt nem kívánta az első nemzeti környezetvédelmi programról szóló szabályozás, de elkészült a programidőszak teljes hat évének részletes értékelése is, amely rövidesen ugyancsak a parlament elé kerül. Tervezete már ma is megtekinthető a minisztérium honlapján, tehát azok a tisztelt képviselő hölgyek és urak, akik egy átfogó képet is szeretnének az első programról kapni, azt megtekinthetik, hozzáférhetnek.
Az értékelés összefoglaló megállapításait az Országgyűlés számára benyújtott, a 2003-2008 közötti időszakról szóló második nemzeti környezetvédelmi program - tehát ez, amelynek a tárgyköre most napirenden szerepel - egyik fejezete is tartalmazza. Tehát az értékelés több sávon és több mezőn is megtörtént, illetve folyamatban is van, hiszen az adatok feldolgozása, statisztikai értékelése a 2002. évről ennél korábban rendelkezésre nem állt. Viszont a tervezés rendszere olyan, hogy amikor az első program lezárul, véget ér, akkor a következő gördül előre, és ennek a kötelezettségnek tesz eleget a kormány, amikor ezt a programot, a második nemzeti környezetvédelmi programot benyújtja.
Persze azért érdemes az elsőről is néhány gondolatot külön is elmondani, például azt, hogy 1997 és 2002 között a környezeti terhelés mértéke csökkent Magyarországon. Ez nagyon jó hír. De egyik szemünk nevet, a másik pedig sír, hiszen el kell azt is mondanunk, hogy bőven jut tennivaló a második nemzeti környezetvédelmi program számára is. A környezetügy széles, mély és sok elemű folyamatokkal foglalkozik, és ha valahol, akkor itt különösen nem nélkülözhető a hosszú távú gondolkodás, amit nem befolyásolhatnak aktuális, napi, pillanatnyi politikai szempontok. A környezeti folyamatok nem igazodnak kormányzati ciklusokhoz, a lépéseknek egymásra kell épülniük. Ezért is volt az eredeti szándék, hogy ez a program hosszabb távú legyen, egy ciklusnál messzebb mutasson, és ahogy az első, úgy a második is ezt a tényt figyelembe veszi.
Bár az első hat évre megfogalmazott célok nagyrészt teljesültek, számos programnak ez még nem a befejezését, hanem egy következő állomását jelenti. Ilyen például a szennyvíz-elvezetési és -tisztítási vagy a hulladékgazdálkodási program, vagy ilyen az országos környezeti kármentesítés, amelyek az elsőben kezdődnek, és természetesen folytatódnak a második nemzeti környezetvédelmi programban, sőt vannak olyanok is, amelyeket előre tekintve látjuk, hogy mintegy 40-50 esztendei munka szükséges az ország számára ahhoz, hogy mint környezeti gondot végleg magunk mögött hagyjuk. És vannak olyan programok, amelyeknek a végét előre lehet látni: ilyen a nemzeti szennyvízgyűjtési és -kezelési program, amely 2015-ig vállalt európai uniós kötelezettsége az országnak.
Az előttünk álló években ugyanakkor olyan új kihívásokkal is szembe találjuk magunkat, mint amilyen az uniós követelményeknek megfelelő egészséges ivóvíz biztosítása, vagy egy, a korábbinál magasabb igényű élelmiszer-biztonság. Májustól együtt menetelünk majd az Európa Unióba, és ez a csatlakozás reményeink szerint fel fogja gyorsítani a gazdaság mozgását, de azt hiszem, egyikünk sem szeretné, hogy a társadalmi és a gazdasági fejlődés a következő években a környezeti szempontok tisztelete nélkül és figyelmen kívül hagyásával menjen végbe.
A második nemzeti környezetvédelmi programnak az a dolga, hogy ez a sorsfordító hat esztendő, amely egybeesik az ország európai uniós csatlakozásának első fél évtizedével, ne csak a gazdasági felzárkózás, de a környezeti szempontok következetes érvényesülésének is kitüntetett időszaka legyen. Az Unióhoz való csatlakozás az ország számára az Unió szempontjából is új követelmények támasztását jelenti, a másik oldalon olyan támogatási lehetőségek megnyílását, amelyek eddig számunkra nem álltak rendelkezésre. De a program alapvető vezérgondolata nem az, hogy azért kell a környezeti állapoton javítani, mert az Európai Unióhoz csatlakozunk, hanem az, hogy azért kell ezeket a lépéseket megtenni, mert ez az ország, az itt élő emberek és az itt élő emberek gyerekei, unokái, utódai számára alapvető jelentőségű ügyről van szó.
(20.00)
A program vezérgondolata az egészséges környezet, nem véletlenül. Nemzetközi felmérések szerint a halálozások mintegy 14-16 százaléka környezeti hatásokkal összefüggő megbetegedésekből ered. Ha valaki kinyitja a mai újságokat, látja például azokat az adatokat is, hogy Magyarországon a gyerekek mintegy 10 százaléka asztmatikus panaszokban szenved. Ez is olyan betegség, amely például a légszennyezéssel igen közeli kapcsolatban áll, hiszen ez a légúti betegségeket, így az asztmatikus tüneteket is kiváltja.
A program az egészség kérdése mellett kiemelten kezeli természeti értékeink, ha úgy tetszik, nemzeti örökségünk és uniós hozományunk védelmét és természeti erőforrásaink fenntartható használatát. Összegzi valamennyi olyan feladatunkat, amely az EU-csatlakozásból vagy egyéb nemzetközi kötelezettségekből és globális felelősségünkből is következik. A második nemzeti környezetvédelmi program szerves folytatása az elsőnek, épít annak tapasztalataira, és azt a határozott szándékot testesíti meg, hogy ne engedjük a gazdasági fejlődés kísérőjelenségeként új környezeti problémák keletkezését. Abban pedig mindenképpen túllép elődjén, hogy különös gondot fordít az egyes szereplők nem mindig egybeeső érdekeinek összehangolására, és szorgalmazza azt, hogy a köz- és a magánszféra működjön együtt a környezeti gondok felszámolásában.
Tisztelt Ház! Bizonyosan jelenthetem azt ki, hogy a második nemzeti környezetvédelmi program elfogadásával, megvalósulásával számottevő javulás várható Magyarország környezeti állapotában. Hadd idézzek néhány célkitűzést ebből a gondolatkörből! 2010-re a levegő minőségének az ország valamennyi településén meg kell felelnie az egészségügyi és az Európai Unióval azonos határértékeknek. A program célja, hogy a légszennyezett területek aránya a jelenlegi 11 százalékról 5-8 százalékra a program futamideje alatt már csökkenjen, így az érintett lakosság aránya 20-25 százalékra csökkenjen a mostani közel 40-ről.
A második nemzeti környezetvédelmi program 2009 végére minden polgár számára hozzáférhetővé teszi az EU minőségi követelményeinek is megfelelő ivóvíz-szolgáltatást. Ez az intézkedés 877 település 2 millió 750 ezer lakosát fogja érinteni. A csatornázás aránya az 1997. évi 46,2 százalékról 2002-re 56,1 százalékra nőtt az első program időszakában. A második program idején olyan fejlesztésekre kerül sor, hogy 2008-ig minden érzékeny területen lehetővé váljék az összes települési szennyvíz szükséges mértékű gyűjtése és tisztítása. 2010-re pedig az ország egész területére meg fog valósulni a szennyvizek megfelelő szintű kezelése.
Említhetem azt, hogy a második program intézkedései következtében 2009-ben már nem működhet a környezetvédelmi követelményeknek maradéktalanul meg nem felelő települési szilárdhulladék-lerakó. Kiemelt feladat lesz a hulladék keletkezésének megelőzése és a hulladék hasznosítása. A hulladékhasznosítás arányát 2008-ig az összes hulladék tömegéhez viszonyítva a jelenlegi 3 százalékról 35-40 százalékra kívánja a program növelni.
1996-ban elindult az országos környezeti kármentesítési program, és több mint kétszáz területen kezdődött meg a kármentesítés. Az új programban foglalt intézkedésekkel ütemezetten azt biztosítjuk, hogy 2010 végére a kiemelten érzékeny területeken megszűnnek a földtani közeg és a felszín alatti vizek káros hatásai.
Az egyedi jogszabállyal védett természeti területek aránya az elmúlt időszakban az ország területének 9,2 százalékára növekedett, a második program futamideje alatt ez az arány 11 százalékra növekszik. A legértékesebb területeink védetté nyilvánítása gyakorlatilag lezárul, és ezzel párhuzamosan az Európai Unió Natura 2000 elnevezésű ökológiai hálózatának részévé válnak további területek is, összességében az ország területének mintegy 15 százaléka kerül így természetvédelmi-ökológiai szempontból minősített státusba.
A külterjes agrárzónába tartozó érzékeny természeti területek rendszerének kialakításával pedig az ország mintegy 28 százalékán, tehát több mint a negyedrészén lesz arra lehetőség, hogy a földtulajdonosok körében meghonosodjon az ökogazdálkodás, és a helyes környezethasználatért kapott támogatás révén egészséges és versenyképes termékeket állítsanak elő jelentős uniós és hazai támogatással.
Talán ezek az említett példák is azt világítják meg, hogy a második nemzeti környezetvédelmi program a gazdaság minden ágát-bogát érinti, és az egyes ágazatokra - legyen ez a közlekedés, az energetika, az ipar, az agrárium, a turizmus meg a többi - más-más módon hat. Ami közös metszet ebben a gazdasági és környezetfejlesztési stratégiában, az a versenyképesség tartós javítása; azé a versenyképességé, amely a munkaerő minőségi újratermelésére és a természeti erőforrások takarékos igénybevételére alapoz.
Itt szeretném leszögezni, hogy minden szembeállítás hamis, ami a környezetvédelmet az egyes ágazatok mumusaként, a gazdaság hátramozdítójaként igyekszik feltüntetni. Amikor fenntartható fejlődésről beszélünk - és abba a nemzetközi trendbe akar az ország is illeszkedni, amely ezt megvalósítja -, akkor az a célunk, hogy az érintett ágazatokkal együttműködve megfelelő ösztönző- és szabályozórendszerek kialakításával segítsük elő az ökológiailag is hatékonyabb vállalati működést. Egy olyan termelési és hozzá olyan fogyasztási kultúrát kell létrehozni Magyarországon, amelyben természetes, hogy a termékek mind szegényebb energia- és anyagfelhasználás árán, kevesebb károsanyag-kibocsátással és kisebb hulladékképzéssel születnek meg.
Együtt jár ez a törekvés a környezeti infrastruktúra kiegyenlített fejlesztésével és a meglévő természeti értékek megőrzésének szándékával. Ez a második program tehát nemcsak a ma embere, de a jövő generációk iránti felelősséget is tükröző program.
Persze, joggal vetődik fel a kérdés, hogy a környezetvédelemhez is ugyanaz a három dolog kell, ami a háborúhoz, pénz, pénz és pénz, s nyilván érdekes az is, hogy honnan származik ehhez a programhoz a pénz. Ez a pénz gondos előkészítő számításokon alapuló nagyságrendet képvisel. A hat esztendő alatt nemzetgazdasági szinten - hangsúlyozom, itt nemzetgazdasági szintekről és számokról beszélünk, olyan számokról, amelyek nem feltétlenül az állami költségvetés fejezetei között jelennek csak meg - összességében mintegy 4200 milliárd forint kiadást jelentenek. Ennek mintegy a fele a költségvetési ráfordítás a költségvetés különböző fejezeteiben. Hiszen környezetvédelmi haszna van annak is, ha egy túlzsúfolt település esetében - ahol igen komoly járműforgalom van - végre megépül a régen várt elkerülő autóút. És mondhatnék hasonló példákat; ugyanígy környezetvédelmi befektetés az, amikor gépjárművek katalizátorait vagy egy igényesebb szennyezéscsökkentő berendezést létesítenek bármiféle gépen vagy létesítményen.
A pénz nagyságrendjére és a költségek előteremthetőségére gondos számítások, közgazdász tanulmányok készültek, és harmonizálták ezeket az összegeket a középtávú gazdaságpolitikai programmal.
(20.10)
A második nemzeti környezetvédelmi program idejében a közvetlen környezetvédelmi beruházások aránya a nemzeti össztermék prognosztizált értékéhez képest, közelítve a fejlett országok gyakorlatához, hat év alatt a GDP 1,2 százalékáról mintegy 2 százalékra emelkedik. Megjegyzendő, hogy az összes kiadás négyötödét olyan követelmények teljesítése jelenti, amelyek az európai uniós csatlakozáshoz is kötődnek, de hangsúlyozom és ismétlem, hogy a programra és környezetvédelemre nem az Európai Unió miatt, hanem saját magunk érdekében van szükség. Ez a négyötöd zömmel vízvédelmi, hulladékgazdálkodási és levegőtisztaság-védelmi beruházás. Ez a három szakterület fogja jelenteni a környezetvédelem beruházási szükségleteinek több mint 90 százalékát. Ezen kötelezettségünk teljesítését segíti elő, hogy az Európai Unió 2006-ig tartó jelen költségvetési időszakában közvetlen környezetvédelmi beruházások finanszírozásához közel 200 milliárd forint értékű közösségi támogatást vehetünk számításba ez alatt a futamidő alatt.
A második program időszakában átalakul majd a finanszírozási struktúra is. Az állami költségvetés környezetvédelmi kiadása az időszak alatt fokozatosan volumenében nőni fog, részaránya ugyanakkor fokozatosan csökken, hiszen az államháztartási szektor mellett meghatározóvá válik majd a gazdálkodók szerepvállalása, és persze nő a külső források aránya is. De ha pénzről beszélünk, azt sem szabad elfelejteni, hogy a program megvalósítása a környezetvédelmi ráfordításoknál lényegesen nagyobb környezeti és forintosítható gazdasági hasznokat jelent.
Beszéltem az előbb a környezeti ártalmak által okozott egészségi gondokról. Ha pusztán az elmaradó gyógykezelési költségeket, ha pusztán a kieső munkaidő és munkaerő árának a költségeit vesszük figyelembe, már ezek jelentősen felülmúlják azokat a tényezőket, és nem is beszéltünk az élet minőségéről, az emberek életéről mint nem kvantifikálható tényezőkről, láthatjuk, hogy valójában a program nem ráfordítás, hanem megtakarítás az országnak. A program egyébként, csak tegyük magunknak zárójelbe, lehetővé teszi az uniós források hatékony hasznosítását is.
Tisztelt Ház! A második nemzeti környezetvédelmi program jelen tervezete megfordult a szakma és a tudomány nem egy fórumán. Két alkalommal véleményezték a különböző tárcák, megvitatta a kormány tanácsadó szerve, az Országos Környezetvédelmi Tanács, megvitatta a Magyar Tudományos Akadémia elnöki környezettudományi bizottsága és konzervációbiológiai bizottsága is. A minisztérium honlapján keresztül több hónapon át volt lehetőség arra, hogy észrevételeket és javaslatokat tegyenek az állampolgárok, a civil környezetvédelmi szervezetek, és jelentős számban meg is tették ezeket, de több fórumot is szerveztünk a civil szervezetek aktív közreműködésével, a széles körű társadalmi egyeztetésre. A program tervezetét az Országgyűlés kijelölt bizottságai is megtárgyalták, és általános vitára bocsátását támogatták.
A második nemzeti környezetvédelmi program és a részét képező nemzeti természetvédelmi alapterv a Magyar Köztársaság 2003-2008 közötti időszakra szóló, de az elkövetkező generációk sorsát, életesélyét befolyásoló környezeti programja, amely akkor lép életbe, ha az Országgyűlés jóváhagyását elnyeri.
Kérem a tisztelt Házat, hogy az ügy súlyának megfelelő felelősséggel vitassa meg és fogadja el a második nemzeti környezetvédelmi programot, ez a program ugyanis céljait tekintve nem csupán a miénk, nem csupán ezé a kormányé, nem is egyszerűen csak a Magyar Köztársaságé, hanem a gyermekeinké és az ő utódaiké is.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
