KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoport álláspontjának ismertetője: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetésnek nyilvánvalóan mindig reagálnia kell egy adott helyzetre. Ez a helyzet - erről sokat vitatkoztunk már - nem egyszerű, tisztelt képviselőtársaim. Nem egyszerű, mert az elmúlt három év gazdaságpolitikájának következményeként a gazdaságunk elveszítette a versenyképességét - Tállai képviselő úr ezt még mindig nem érti, de nem baj, majd részletezni fogom -, és erre a helyzetre nekünk, tisztelt képviselőtársaim, valamit reagálnunk kell, hiszen ha nem tesszük, akkor hosszú távon is károkat szenvedhetünk. Ez nem lehet érdekünk, különösen nem lehet érdekünk olyan körülmények között, amikor csatlakozunk az Európai Unióhoz kemény versenyfeltételek közé, és ráadásul kemény versenyfeltételek mentén a velünk együtt csatlakozó többi országgal együtt.
Ettől kezdve természetesen nagyon nehéz helyzetben van az, aki komolyan veszi a költségvetést, és mindezek a problémák komolyan foglalkoztatják. Nevezetesen az, hogy vajon hogyan lehet megoldani a feladványt úgy, hogy persze a lehetőségek szűkösek, a gazdaságot kell valamilyen módon helyzetbe hozni, ugyanakkor azonban másrészt támogatni kell a rászorulókat, és deklarált cél, hogy megfelelő eszközökkel védjük meg mindazokat az eredményeket, amelyeket eddig sikerült elérni. És az jó vita szokott lenni, hogy vajon milyen értelmes, jó megoldások lehetségesek, kell-e, lehet-e a költségvetést módosítani, ha igen, milyen módon, mely területeket kedvezményezzünk, mely területekre adjunk többlettámogatásokat, de természetesen azt is feltételezve, hogy ennek az a következménye, hogy más területekről viszont el kell vonni összegeket. A kormánypártok módosító javaslatai erről szólnak, és ha a kormánypártok között is van időnként vita, akkor azok a viták szintén erről a kérdéskörről szólnak.
A Szabad Demokraták Szövetsége módosítócsomagot nyújtott be. Azt gondoljuk, hogy többlettámogatások szükségesek az önkormányzati szféra részére annak érdekében, hogy azok a működőképességüket megőrizzék. Itt egyébként hadd jegyezzem meg, hogy az önkormányzatok támogatása 2003-hoz képest most már több mint 9 százalékkal növekszik az eddig konszenzusosan elfogadott többletek szerint, és egyes nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy bizonyos területeken további javulás lehetséges. Ami a mi javaslatainkat illeti, ezek egyrészt a nagyvárosi tömegközlekedést szándékoznak preferálni, másrészt az oktatási normatívák emelésén keresztül akarunk az önkormányzatok működési kiadásainak javításához hozzájárulni, és növelni akarjuk az óvodai normatívát is. Javaslataink egy másik része a színházak, közgyűjtemények, közművelődési intézmények, zenekarok esetében akarja megőrizni az idei pozíciót oly módon, hogy részükre az áfa-visszaigénylés lehetőségét továbbra is biztosítja.
Akkor, amikor valóban nagyon sokan szorulnak rá a támogatásokra, akkor, amikor a szociális szféra támogatási igénye nem tekinthető túlzottnak, sőt indokoltnak kell elismerni, természetesen fontos annak az intézményrendszernek is a támogatása és megfelelő helyzetbe hozása, amely ezeket a feladatokat kell hogy ellássa, vagy amely ezeket a feladatokat önként vállalta magára.
(9.20)
Ezért módosító javaslataink egy része éppen ennek a területnek a támogatását, intézményrendszerük támogatását - beleértve a fogyatékosokat is, és beleértve természetesen az ő szervezeteik támogatását is - célozza.
Frakciónk természetesen támogatja az Érdekegyeztető Tanácsban született megegyezést, az ezzel kapcsolatos módosító javaslatokat megszavazzuk majd.
Nem mehet el az ember szó nélkül, tisztelt képviselőtársaim, mások módosító javaslatai mellett sem. És ha már Varga Mihály képviselőtársam ilyen hosszan dicsérte a Fidesz módosító javaslatait, akkor engedjék meg nekem, hogy én is szóljak ezekről néhány szót, végül is vitában vagyunk.
Valóban, a Fidesz 1400 módosító javaslatot nyújtott be, ezeket én is három csoportba tudtam sorolni, elemezve a javaslatokat. Az első csoport az energiaár-kompenzáció 35 milliárd forintjával kapcsolatban ad be javaslatokat. Ugye, az energiaár-kompenzáció arról szól, hogy emelkednek a gázárak, azok esetében viszont, akik az emelkedést nem képesek a saját háztartásukban kigazdálkodni, egy kompenzációt biztosítunk. Erről szól ez a sor. A Fidesz szerint persze nincs szükség gázáremelésre. Ilyen már volt, megjegyzem, amikor a '70-es években az olajárrobbanás bekövetkezett. Akkor is azt mondták, hogy nem gyűrűzik be Magyarországra az energiaár-robbanás, ezért aztán Magyarországon nincs szükség az árak emelésére.
Ennek lett egy olyan hatalmas adósságállomány a következménye, amit a mai napig nyögünk. Az egy másik rendszer volt, ebbe a rendszerbe szándékozik minket a Fidesz most visszaröpíteni, amikor azt gondolja, hogy egy piacgazdaságban nem kell az árak alakulását követnie az áraknak. Ha nincs áremelkedés, mondja, akkor persze nem kell kompenzáció sem. Hadd tegyem hozzá, persze, ha nincs áremelkedés, akkor nincs az a többletbevétel sem, amiből kompenzáció lenne, vagyis ez a pénz nincs. Vagy nincs áremelkedés, és akkor ezt nem lehet szétosztani, vagy van áremelkedés, akkor meg miért akarja elvenni azoktól, akik erre valóban rászorulnának.
De ennél is érdekesebb kérdés, hogy mire akar fordítani, és mennyit akar fordítani ebből a 35 milliárd forintból. Nos, tisztelt képviselőtársaim, a Fidesz ebből a 35 milliárd forintból nem kevesebbet, mint 370 milliárdot akar szétosztani különböző célokra. Azt gondolom, ez komolytalan, foglalkozni sem érdemes vele. Én a Fidesz helyében erre a csomagra nem lennék olyan büszke, ez ugyanis nemhogy alternatívát nem jelent, de semmit sem jelent valójában. (Dr. Kontrát Károly közbeszól.) Parancsol, képviselőtársam?
A második csoport, amivel kapcsolatban módosító indítványokat nyújtott be a Fidesz, az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási előirányzat 25 milliárdja. A Fidesz szerint erre a célra nem kell költeni. És tulajdonképpen a Fidesznek igaza van. Ha a gázárak ügyében egyébként is visszamegyünk a '70-es évek elejére, ott tényleg nem volt még informatika, nem volt olyan érdekes a távközlés. Telefonra tíz évet kellett várnia annak, akinek a falujában egyáltalán kiépítették a vezetéket, és ilyen körülmények között a frekvenciával sem nagyon kellett gazdálkodni, már csak azért sem, mert volt egy tévé, egy rádió, nem volt olyan bonyolult dolog a frekvenciákat elosztani. (Derültség a kormánypártok soraiban.)
Ezért a Fidesz persze önmagában következetes. Tényleg, ha a '70-es években vagyunk, akkor ott ez volt a helyzet, nem kell költeni ezekre a célokra 25 milliárd forintot. Ha a jövőről akarna beszélni, akkor ezzel nem foglalkozhatna, de a jövővel kapcsolatban nyilván nincsen mondanivalója. Nézzük, mire akar fordítani és mennyit ebből a 25 milliárd forintból! Tisztelt Képviselőtársaim! A 25 milliárd forintból a Fidesz 91,5 milliárd forintot szándékozik szétosztani különböző célokra, vagyis a Fidesz megint azt akarja elosztani, ami nincs. Ezért aztán ezen módosító javaslatokat sem érdemes tovább részletezni, mert egy nem létező pénz szétosztása nem létező támogatásokat jelentene különböző területeken.
Van egy harmadik csoportja a módosító indítványoknak, ez fontos terület egyébként, az önkormányzatok részére szándékozik a Fidesz többleteket biztosítani. A céllal egyetértünk, a Szabad Demokraták Szövetsége is fontosnak tartja, meg is kereste hozzá a forrásokat. Nézzük a Fidesz által felkínált forrásokat! Az első mindjárt az áfabevételek növelése, mert azt mondják, hogy alultervezett az infláció, ezért aztán nagyobb lesz az infláció, több lesz az áfabevétel. Az igaz, hogy a Fidesz az elmúlt négyéves ciklus három évében alkalmazta ezt az eszközt, tudatosan alultervezte az inflációt. Ehhez mérte a bérek emelkedését, az intézmények támogatását. Majd amikor magasabb lett az infláció, a béreket és az intézmények támogatását nem emelte, hanem az így keletkezett 200 milliárd forint többletet szétosztotta a kliensei között.
Ezért semmi meglepő nincs abban, ha a Fidesznek most is az jut eszébe, hogy játsszunk egy jót az inflációval. Mivel indokolja? Hivatkozik a Magyar Nemzeti Bankra, amely inflációs prognózisában valóban egy, a költségvetésben szereplőnél magasabb inflációs értékkel számolt. Csakhogy, tisztelt képviselőtársaim, a Magyar Nemzeti Banknak van egy belső szabályzata, mindig az elmúlt három hónap forint/euró viszonyát kalkulálja, és ebből számol jövőbeni inflációt. Abban az időszakban, amikor az MNB a prognózisát készítette, a forint/euró arány 264 volt, 264 forintba került 1 euró. A költségvetésben 255 forint/euró szerepel, és megjegyzem, ma például éppen ehhez az értékhez vagyunk közelebb. Vagyis lehet, hogy a kormányzat által meghatározott 5,8 százalékos inflációs cél reálisabb, mint az MNB által megcélzott. Persze, ez egy vita lehet, és abban az esetben, ha esetleg magasabb az infláció és vannak többletbevételek, azt eredményezi majd, hogy ennyivel javul a költségvetés pozíciója.
A második forrása az önkormányzatokhoz javasolt támogatásnak egy nagyon jópofa dolog; mondom: az, hogy a Fidesz azt mondja, olyanok a módosító javaslatai, amelyek majd növelik a gazdaság iránti bizalmat, ennek következtében lejjebb mennek a kamatok. Ez 128 milliárd forintnyi kamatmegtakarítást eredményez a költségvetésben, és akkor ezt nem kell kiadni, ezt is szét lehet osztani az önkormányzatok között. Végeztem egy számítást, tisztelt képviselőtársaim, ennyi megtakarítás akkor keletkezne a költségvetésben, ha a kamat negatív lenne. Vagyis úgy kell elképzelni, hogy én fölveszek pénzt a banktól, és a bank kamatot fizet nekem addig, amíg ezt a pénzét használom. Ez a Fidesz módosító javaslata. Arról nem beszélve, hogy a nagyobb infláció, a lényegesen több kiadás és az ennek következtében megnövekvő hiány természetesen nem a bizalmat növelné, hanem a bizalmat rombolná le, és ennek következtében a kamatkiadások persze lényegesen magasabbak lennének. Arról nem beszélve, hogy ha csökkennek a kamatok, akkor az állam kamatbevételei is csökkennek.
Egy dolgot itt külön megemlített Varga Mihály képviselőtársam, hogy a Gripen utántöltőre nem kell 2 milliárd forintot költeni, és azt akkor megint jól szét lehet majd osztani - lehet. Arra nem emlékszik vajon valaki, hogy milyen módon született az előző kormányzati ciklusban a döntés arról, hogy a Gripeneket kell megvásárolni? (Dr. Mátrai Márta: De nem utántöltőket!) Milyen módon született a döntés? Úgy látom, Mátrai Márta képviselőtársunk erről nem tud. Az utolsó pillanatban minden szakmai megalapozottság nélkül döntöttek mellette, végiggondolatlanul egyébként. Ez valóban jelentős terheket jelent. Én azt is megkérdőjelezem, hogy szüksége van-e az országnak egyáltalán ezekre a vadászgépekre.
Mindenesetre, tisztelt képviselőtársaim, összességében azt kell mondanom, hogy a Fidesz-csomag komolytalan, alternatívát nem tartalmaz, forrásokat nem jelöl meg, és ezek után osztogatja a pénzt. Ilyen módon költségvetést készíteni persze nem lehet. A Fidesznek nincs koncepciója, nincs elképzelése, nincsen válasza a magyar társadalom és a magyar gazdaság által ma felvetett problémákra. (Dr. Kontrát Károly: Ezt nem mondhatod!) A helyzet ez. Lehet, hogy valóban az 1400 módosító indítvány obstrukciós céllal született, természetesen ehhez az ellenzéknek joga van. Állunk elébe; itt fogunk együtt ülni azon a 30 órás szavazáson, mondhatom, jól kiszúrtak velünk.
(9.30)
Tisztelt Képviselőtársaim! Pedig a költségvetés a legfontosabb törvényünk, hiszen szabályozza a gazdaság viszonyait, a bérek alakulását, az intézmények működtetését, azok támogatását, a szociális juttatások körét és mértékét - nem játék tehát. Ezért én arra biztatom a kormánypárti képviselőket, hogy a módosító javaslatokról folytassanak átgondolt, higgadt vitát, javítsák ezek elfogadásával a költségvetést, és utána azt szavazzák meg.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
