SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Képviselőtársaim! Bár az előre jól kiszámítható volt, hogy a mai költségvetési vita, a költségvetés részletes vitája során alapvetően az önkormányzati szektor ügyei kerülnek megtárgyalásra a parlamentben - érthető okokból, ez eddig is így volt általában, és most is várható volt, hogy így lesz -, én ettől eltérően egypár szakmai módosító indítványom mellett szeretnék érvelni; nem önkormányzati vonatkozásúak, kifejezetten szakmaiak, lehet akár száraz szakmai módosításoknak is minősíteni őket, amelyek azonban meglehetősen lényegesek.
Az egyik módosító indítványom, amiről megemlékeznék, azt javasolja, hogy a törvényjavaslat 122. §-a kerüljön kiegészítésre. Magyarországon a Nemzeti Autópálya Részvénytársaság épít utakat, elkerülő utakat, autópályákat, majd amikor ezek elkészülnek, azt állami tulajdonba adja, az állam pedig átadja őket kezelésre a nemzeti autópálya-kezelőnek. Ez a dolgok normális menete. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a Nemzeti Autópálya Részvénytársaság, amely az utakat a részére rendelkezésre bocsátott forrásokból, illetve ha ezek nem elegendőek, akkor megfelelő hitelfelvétel útján finanszírozza, tehát ez a Nemzeti Autópálya Részvénytársaság az utakkal együtt, az állami tulajdonba adott utakkal együtt, ha van ilyen, akkor a felvett hiteleket is át kell hogy adja az államnak, hiszen az nem lehet, hogy a megépült, a részben hitelből megépült utak az állam tulajdonába kerüljenek, míg a felvett hitel pedig rászáradjon az NA Rt. nyakára. A módosító indítványom arról szól, hogy a 2003-ban átadásra kerülő mintegy 35 milliárdnyi autópálya, elkerülő út megépítését lehetővé tevő közel 6,9 milliárdnyi hitel és a hozzá tartozó járulékok is átkerüljenek az államhoz.
A következő módosító indítványom egy átcsoportosítást célozna meg. Három kormányhatározat született 1997 és 2001 között a mecseki uránércbányászat megszüntetéséről és az ebből következő rekultivációs feladatokról, illetve beruházási programokról és a beruházási programok ütemezéséről, aminek a felügyeletét a GKM-hez, illetve annak megfelelő jogelődjéhez telepítették annak idején. Így most az előttünk levő költségvetés is a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz tervezi az uránércbánya bezárásából és rekultivációjából adódó költségeket telepíteni. Ugyanakkor a beruházás lebonyolítását végző Mecsekérc Részvénytársaság tulajdonosa az ÁPV Rt., illetve felügyeleti joggal áttételesen a Pénzügyminisztérium áll mögötte. Ez azután egy kettősséget eredményez, hiszen a feladatot ellátó Mecsekérc egyrészt a GKM-hez telepített forrásokból látja el azt a feladatot, amit tulajdonosa, illetve a tulajdonosa felett felügyeletet gyakorló Pénzügyminisztérium tőle megkövetelhet. Ezen kettősség feloldását jelentené az én módosító indítványom, amely egyszerűen csak arról gondoskodna, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz e célból telepített vagy allokált összegeket - ez közel egymilliárdot tesz ki - a Pénzügyminisztérium fejezetébe csoportosítanánk át.
A harmadik módosító indítványom a MÁV reformjával kapcsolatos. A MÁV reformja évek óta szerepel a köztudatban, mindannyian tudjuk, itt a parlamentben különösen sokat beszéltünk róla, hogy a MÁV reformja elodázhatatlan feladat. Mostanra a reform teendői körvonalazódtak, hamarosan a parlament is foglalkozni fog a MÁV-reformokkal, és ennek a lényege nyilván a veszteség, a veszteséges feladatok csökkentése lesz, túl azon, hogy miként lehet modernizálni a Magyar Államvasutakat. Nos, a veszteség, a veszteséges feladatok csökkentése során nyilván elkerülhetetlen lesz bizonyos létszámleépítés is. Másként megfogalmazva, a Magyar Államvasutak Részvénytársaság státusából adódóan jelentős kincstári vagyonkezelési és közszolgáltatási állami feladatot lát el. Fontos követelmény, hogy e feladatokat hatékonyabban lássa el, és egyidejűleg az a vesztesége is jelentősen mérséklődjön, amelyet az állam mint tulajdonos kezelni kényszerül. Az e feltételeket kielégítő létszámcsökkentés megvalósításának költségei a törvényjavaslat 8. §-a (1) bekezdésének általam javasolt kiegészítésével mérsékelhetők. Ennek a javaslatnak pedig az a lényege, hogy a 8. § (1) bekezdésben előírt céltartalék címzettje az ott felsoroltak szerint kiegészülne a MÁV Rt.-nek az állami feladatellátásban részt vevő üzletágainál a veszteség mérséklését eredményező létszámcsökkentéssel összefüggő egyszeri kifizetésekkel, vagyis ebből a költségvetési céltartalékból az eredetileg eltervezettekhez képest, azokon felül a MÁV létszámleépítése is finanszírozható lenne.
A negyedik módosító javaslatom a turisztikai célelőirányzatról szól. A törvényjavaslat 19. §-ának módosításával szeretném azt elérni, hogy ne az egész turisztikai célelőirányzat, tehát ne a teljes célelőirányzat összegére vonatkoztatott 5 százalék legyen kiemelve, legyen elkülönítve kifejezetten az ifjúsági turizmus céljára, hanem csak a turisztikai célelőirányzat pályázati keretének 5 százalékát fordítsuk ifjúsági turizmus céljaira. Ennek nagyon egyszerűen érthető oka van: a turisztikai célelőirányzatnak vannak termékek fejlesztését szolgáló céljai, tehát bizonyos turisztikai termékek, mint például fitneszturizmus, kulturális turizmus, ökoturizmus, lovas turizmus, falusi, kerékpáros turizmus és más egyebek, tehát úgynevezett termékfejlesztési céljai, és vannak marketingfejlesztési, tehát népszerűsítési, píár, hirdetési, s a többi feladatai. Az első feladatnál, tehát a termékfejlesztésnél a termékek nagy része egyformán magába foglalja az ifjúságnak nyújtott és az idősebb korosztálynak nyújtott turistacélokat, hiszen nem lehet mondani, hogy például a falusi turizmus vagy a kerékpáros vagy az öko- vagy a lovas vagy egyéb turizmus kifejezetten csak az öregek, idősebbeknek szólna, és ezt kellene azután úgy kiegyenlíteni, hogy külön az ifjúsági turizmus céljára ezen belül is el kellene különíteni egy bizonyos részt.
(11.20)
Ezért tehát arról szól a módosító indítványom, hogy ne az egész turisztikai célelőirányzat 5 százaléka, hanem a turisztikai előirányzat pályázati részének 5 százaléka legyen ifjúsági turizmus céljára fordítva.
Végül a több módosító indítványom közül még egyről szeretnék beszámolni: a törvényjavaslat 65. §-ának első három bekezdése arról szól, felhatalmazást ad, hogy a regionális fejlesztési tanácsok döntési körébe adható, közvetlen területfejlesztési célokat szolgáló cél-előirányzati részeket a tárcák átadják a Miniszterelnöki Hivatal részére. Ez egyébként így volt már az idei költségvetésben is.
Ez összeg szerint jelentős, 8,7 milliárdot vesz el hét különféle tárcától, plusz még 800 milliót a Munkaerő-piaci Alaptól, és ezt csoportosítja át a MEH fejezet alá, és onnan a regionális fejlesztési tanácsokhoz kerül. Nos, ez az átadásra kerülő forrás megegyezik a célelőirányzatok 36 százalékával, tehát nem kis rész már önmagában sem.
Az ily módon decentralizálásra kerülő forrásrészeket, forrásokat azonban bizonyos megállapodásokban vállalt kötelezettségvállalások összege egészíti ki, és ezeket szintén át kellene adni a törvény értelmében a megyei területfejlesztési tanácsoknak, és ezek forrásául a törvényjavaslat a megmaradó célelőirányzatokat jelöli ki. A célelőirányzatok nagysága egyébként is egyes esetekben bizony jóval kisebb, jóval alacsonyabb, mint azt szeretnénk - egyrészt a beruházásösztönzési célelőirányzat, de különösen a kis- és középvállalkozás-fejlesztési célelőirányzat -, és akkor ezeket megterheljük ezzel a dupla, igen jelentős decentralizálással, hiszen az ily módon decentralizálásra kerülő források a múlt évi költségvetésben biztosított összegek több mint kétszeresét teszik ki. Ezen elvonások után szinte ellehetetlenülhetnek a célelőirányzatok, illetve azok működése, fenntartása kevés értelmet nyer.
Amikor itt a parlamenten belül számon kérjük az egyes tárcáktól, mondjuk, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól, hogy vajon miért nem ad jelentősebb összegeket, miért nem ír ki jelentősebb összegű pályázatokat kis- és középvállalkozások fejlesztésére vagy útfenntartási célelőirányzat keretén belül, vagy beruházásösztönzésre, akkor bizony, neki nehéz helytállni, amikor az erre szolgáló célelőirányzatok jelentős része fölött nem ők döntenek, annak jelentős részét máshova kell átadniuk, viszont a számonkérés, a szembesítés itt történik, a parlamentben.
Ezt az 5 módosító indítványt szerettem volna tehát az önök figyelmébe ajánlani, és kérném a támogatásukat.
Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
