DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN
DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! A környezetvédelmi bizottság is a múlt héten tárgyalta a törvényjavaslatot, és szerencsés módon együtt kezelte és együtt tárgyalta azzal a hosszú távú koncepcióról szóló országgyűlési határozattal, amely lényegében a keretét adja meg ennek a törvényjavaslatnak.
Hatalmas vita volt a környezetvédelmi bizottságban; meggyőződésem, hogy az utánam szóló Illés Zoltán képviselő úr ezeknek nagyon fontos részeit elemezni fogja, ezért engedjék meg nekem, hogy én valóban csak a többségi véleményről szóljak. (Tóth István: Ez a feladat! - Derültség a Fidesz soraiban.) Igen, István, ez a feladatom, tudom, és ezt is fogom teljesíteni, mint ahogy mindig is ezt szoktam teljesíteni.
Ennek megfelelően szeretném jelezni, hogy a környezetvédelmi aggodalmainkat is fenntartva a többségi vélemény az, hogy közlekedni pedig kell (Babák Mihály tapsol.), közlekedni pedig kell Békésben. Orosháza polgármestere hosszasan elemezte, hogy milyen hátrányokat szenved például az ő környezete, nincs munkahely, nem is jönnek oda, el is vándorolnak és a többi, én ezt nem fogom elemezni, tehát igenis, Magyarországon a közforgalmú utakat fejleszteni kell. És akárki akármit mond, a többségünknek az az álláspontja, hogy ezt gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztéssel is szolgálni kell.
Szeretném leszögezni, hogy a vitában többször elmondtuk, hogy természetesen egyetértünk azzal, hogy komplex módon kell a közlekedést fejleszteni: nemcsak a közúti közlekedést, hanem a vasutat, a hajózást és a kombinált közlekedést is támogatjuk.
Meggyőződésem, hogy annak érdekében, hogy Magyarország csatlakozni tudjon ahhoz az Európához, amellyel a mindannyiunk által meghatározott közös célhoz csatlakozunk, fejleszteni kell az úthálózatot. Ilyen elmaradott infrastrukturális körülmények között Magyarország elveszti az összes vonzerejét, és ezt mondom akkor is, hogyha a környezetvédelmi aggályaimat én magam is fenntartom.
Most a törvényjavaslatról: sokszor probléma, hogy vajon a közérdek és egy adott lokális érdek vagy egyszempontú érdekképviselet hogyan ütközzék meg egymással. Polgármester koromban végigéltem az M0-ás keleti szektorának nyomvonal-változási anomáliáit. Én rémtörténeteket tudnék erről mesélni. Ezért akármennyire vitatják, örülök annak, amikor valaki vállalkozott arra, hogy a közérdekre való tekintettel egy döntési pontot beépítsen ebbe a törvényjavaslatba, és azt mondja, hogy felvállalom azt a döntést, hogy azt mondom, hogy erre a két nyomvonalra gondolunk, és erre tessék elkészíteni a további környezetvédelmi hatástanulmányokat.
Azt is mondja a törvényjavaslat, hogy mi van akkor, ha egyik se felel majd meg, nem állja ki a hatósági próbát. Megmondja, hogy mi a teendő. De végre valami történik. Lehet azon vitatkozni, hogy ez legyen két nyomvonal vagy három, hogy nagyobb legyen a merítés, hogy pontosan mikor, melyik szakaszban, hogyan kell elkészíteni ezt a döntést, hány miniszter szóljon bele, és hánynak legyen egyetértési joga, de a lényeg az, hogy felvállalta ezt a döntést a minisztérium.
Ezért azt kell mondjam, hogy a sok apró módosítanivaló ellenére a többség véleménye alapján elfogadásra ajánlom ezt a törvényjavaslatot, és örülünk, hogy ez itt volt előttünk.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)