DR. CSILLAG ISTVÁN
DR. CSILLAG ISTVÁN
DR. CSILLAG ISTVÁN gazdasági és közlekedési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Hazánk gyorsforgalmi úthálózatának sűrűsége mindössze egyharmada az Európai Unió jelenlegi tagjai átlagának, amiben Ausztria is benne van és Görögország is; Görögország a hazánkhoz hasonló helyzetet jelképezi. Ennek és infrastruktúra-fejlettségünk más mutatókon mérhető elmaradottságának a csökkentése az ország gazdasági-társadalmi fejlődésének talán egyik legfontosabb feltétele.
Mindezekre tekintettel a kormány kiemelt feladatként kezeli az autópálya-fejlesztést, amely hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez, a regionális különbségek mérsékléséhez, munkahelyek teremtéséhez és emberhez méltó európai szabadságok élvezéséhez, hogy az ember elmozdulhasson, méghozzá előre elképzelhető, eltervezett időn belül a saját lakóhelyéről. Emellett hazánk mint tranzit ország - amelyen a Dunával együtt négy, Helsinkiben meghatározott korridor halad át - eleget kell tegyen azon kötelezettségének is, hogy megteremtődjön a kapcsolódás a transz-európai hálózatokkal.
A tisztelt Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat célja azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek garanciát nyújtanak hazánk gyorsforgalmi közúthálózatának az eddigieknél rövidebb időn belül történő fejlesztéséhez. A szabályozás alapvetően a pénzügyi források meghatározására és a különböző engedélyezési eljárások gyorsítására, ezzel összefüggésben bizonyos eljárási szabályok alkotmányos keretek között történő egyszerűsítésére irányul. Ugyanakkor figyelemmel van az egészségvédelem, a környezetvédelem és a kulturális örökség megvédésének általános szabályaira. is.
Az infrastruktúra-fejlesztésben a speciális szabályok megalkotása nem előzmény nélküli. A Budapest Sportcsarnok újjáépítéséről szóló, illetőleg az utóbbi időben a budapesti 4-es metró Budapest, Kelenföldi pályaudvar és Bosnyák tér közötti metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló törvények is megállapítanak eltérő szabályokat az építési engedélyezési eljárásra és a polgári perrendtartás általános rendelkezéseitől történő eltérésre. Külföldi példaként említhető meg az 1985-ös, az útépítéssel összefüggő kisajátítási eljárást egyszerűsítő svájci törvény, vagy a német újraegyesítés után elfogadott, a volt keletnémet területek felzárkóztatása érdekében 1991-ben megalkotott német törvény.
A benyújtott törvényjavaslat lényeges elemei a következők. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését a törvényjavaslat fontos, közérdekű tevékenységnek nyilvánítja. Meglevő hiányt pótol azzal, hogy előírja, a gyorsforgalmi út nyomvonalát rendeletben kell a közlekedésért felelős miniszternek a területfejlesztésért és a környezetvédelemért felelős miniszterekkel egyetértésben megállapítania, a környezetvédelmi hatóságnak pedig az előzetes környezetvédelmi eljárás során hozott határozatát kell figyelembe vennie ennek a nyomvonalnak a megállapításakor.
A törvényjavaslat szerint a magyar államot a telekspekuláció megakadályozása érdekében elővásárlási jog illetné meg a miniszteri rendelettel meghatározott nyomvonalon található földrészek tekintetében. A beterjesztett anyag összefoglalja azokat az általános szabályoktól eltérő, speciális hatósági szabályokat, amelyek a gyorsforgalmi közúthálózat gyorsított ütemű fejlesztését szolgálják.
(9.00)
A törvényjavaslat 2007. december 31-ig, azaz szilveszter napjáig, összhangban az európai uniós költségvetési tervezésre vonatkozó szabályokkal, határozza meg a feladatokat, egyben a mellékletben tételesen felsorolja az átadandó gyorsforgalmi utakat is. Tartalmazza azokat, amelyek az Országgyűlés által idén elfogadott, országos területrendezésről szóló 2003. évi XXVI. törvényben is szerepelnek. A gyorsforgalmi utak tervezéséhez és építéséhez szükséges pénzeszközöket a törvényjavaslat a 2005 és 2007 közötti időszak tekintetében évente konkrét összegben határozza meg, és egyben megjelöli annak forrását.
A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének gyorsítása érdekében a hatósági eljárás egyes szakaszai lerövidülhetnek, hogy az eljárás során a lakossági érdekek és a környezetvédelem eddigi elért szintje se sérüljön. Ugyancsak az eljárás időtartamának rövidítése érdekében a polgári perrendtartás egyes szabályai a környezetvédelmi, illetőleg az építési eljárás során meghatározott és meghozott államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tekintetében egyszerűsödnének.
A törvényjavaslat záró rendelkezéseiben módosítja a kisajátításról szóló 1976. évi XXIV. törvényerejű rendeletet is, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt, valamint a környezet védelmének általános szabályairól, illetőleg az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényeket azért, hogy lehetővé váljon a gyorsforgalmi utak tervezésével, építésével és kivitelezésével összefüggésben az e törvényektől eltérő szabályok megállapítása.
Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy a megszülető törvény, túl azon, hogy évtizedes hiányt pótol, az alkotmányosságot szem előtt tartva, összhangban az uniós szabályokkal, egységes alapokra helyezi a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére, annak megvalósítására, a megvalósítás gyorsítására vonatkozó szabályozást. Elősegíti, hogy a gyorsforgalmi úthálózat kiépítésével mielőbb behozzuk lemaradásunkat a transz-európai közlekedési hálózathoz való kapcsolódásunk terén is, és egyidejűleg a regionális felzárkózás, a társadalmi fölemelkedés infrastrukturális feltételei tovább javuljanak.
A törvény elfogadásával kialakultnak tekinthető az az intézményi szervezeti környezet, amelyben a regionális felzárkóztatás fő feladataira, az utak építésére fordíthatjuk figyelmünket. A tavalyi év közepétől a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének és fenntartásának feladatait ellátó szervezetek újra a közlekedési tárca alárendeltségében működnek. Így végre eleget tehetünk annak a névnek, szemben az előző időszakkal, amit a közlekedési tárca kapott. Hiszen kivéve a gyevi bírót, a közlekedési úthálózat fenntartása és építése nem tartozott a tárcához. Az átlátható közpénzfelhasználás érdekében a közúthálózat, ebben a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése újra a költségvetés része, és emiatt nem kerülnek ki a döntések az Országgyűlés, ezzel az ország közvéleményének ellenőrzése alól. A közúthálózat munkáit versenyeztetés keretében a közhasznúság szabályai szerint az végezheti, aki a legjobb, nyilvánosan is vállalható ajánlatot adta.
A szabad hozzáférés, az átláthatóság, a verseny liberális elvein nyugvó új működési mechanizmus megkoronázását jelenti a jogállamiság keretei között az a törvény, amelynek elfogadásával a különböző érdekek összehangolásán alapuló építés kerülhet az érdekek egymásnak feszülése és a fő- és alosztályok osztályharca helyére. Lehet, hogy ez kevéssé lesz érdekes itt, a parlamentben, kevéssé lesz érdekes az újságírók számára, mint amilyen az építés, de Hofi Géza szavaival: a járdáért nem harcolni kell, a járdát meg kell építeni. Szeretnék ezúttal búcsút venni a járdaharcosoktól itt és helyben. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Hány kilométert? - A miniszter a képviselő felé:) Amennyit majd önök bejárnak.
Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának fejlesztéséről szóló T/6334. számú törvényjavaslatot megvitatni és a kormány szándékait támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm a szót. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
