NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt másfél évtizedben lezajlott társadalmi-gazdasági változások hatására, a civil társadalom fokozatos kiépülése révén a különféle műszaki létesítmények, köztük a vonalas létesítmények, útépítések társadalmi fogadtatása jelentősen megváltozott.
A nemzeti, regionális gazdaságfejlesztési érdekek gyakran összeütközésbe kerülnek helyi, települési, környezet-, természetvédelmi, tulajdonosi, állampolgári érdekekkel. A közösségi és egyéni érdek, a nemzeti, országos és helyi akarat közti ellentét feloldása a fejlett demokráciákban, a nálunk gazdagabb országokban is nehéz feladat. Ott, ahol évtizedek óta megfelelő fórumot biztosítottak az érdekegyeztetésre, s ennek folyamatát alkotmányban, törvényi szinten szabályozták, az osztrák, francia, dán, német, svájci gyakorlatot vizsgálva megállapítható, hogy az érdekeltek széles körű bevonásával hosszas előkészítés előzi meg a beruházásról szóló döntést, és ezt gyors kivitelezés követi. Azonban az eljárás valamely fázisában magas szintű jogszabállyal, törvénnyel, miniszteri rendelettel egyedileg közcélúvá, közhasznúvá minősítik a beruházást. A különböző szintű utakra vonatkozóan - szövetségi, tartományi, önkormányzati -, a közhasznúság komplex intézményének bevezetésével, jól szervezetten, optimális időráfordítással szerezhető be a szükséges engedély, és szerezhető meg a földterület tulajdonjoga.
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának fejlesztéséről szóló törvényjavaslat közhasznúsági törvény hiányában szeretne valami olyan megoldást találni, amely törvényi szabályozással gyorsíthatná fel a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését.
A másik fő célja az előterjesztésnek, hogy az Európai Unióba történő májusi belépés előtt nyilvánvalóan szeretné közbeszerzési eljárásra kiírni az összes lehetséges fejlesztést. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja mindkét szándékkal egyetért, de felmerül a kérdés, hogy az előterjesztés miért nem egy évvel ezelőtt, s miért nem a közlekedéspolitikai koncepció keretében vagy utána került a tisztelt Ház elé, hiszen a probléma már akkor is ismert volt.
(10.20)
A gyorsforgalmú közúthálózat-fejlesztési program készen állt. A kormányváltás az előkészítést lelassította, a kivitelezést szinte leállította. Az elvesztegetett másfél esztendőt nem pótolja a törvényjavaslatban szereplő táblázat, mely 636 kilométer új útról beszél.
Ezzel kapcsolatosan két fő problémáról kell szólnunk. A munkák részletes átvizsgálását követően megállapíthatjuk, hogy az előkészítés jelenlegi állapota miatt nincs realitása annak, hogy ez a 636 kilométer 2007-ig elkészüljön. Természetesen képviselőcsoportunk is támogatja ezen útszakaszok megépítését, de ehhez megfelelő előkészítés, korrekt versenyeztetés és kormányzati összhang szükségeltetne.
A másik fő probléma, hogy érthetetlen módon a 636 kilométerből az északnyugat-dunántúli utak teljes mértékben hiányoznak: az M8-asból, M86-osból és az M9-esből egy kilométert sem tartalmaz ez a tervjegyzék. A magyarországi határátkelési adatok azt mutatják, hogy Rábafüzestől Esztergomig több a ki- és belépő kamionforgalom, mint az összes többi határszakaszon együttvéve. Ennek az egyszerű, száraz ténynek homlokegyenest mond ellent, hogy az előbb említett három út nem szerepel az előterjesztésben. A dunaújvárosi és a szekszárdi hidat természetesen nem idetartozónak érzem.
A nemzetközi közúthálózatba illeszkedő fejlesztések hiányosságainak, az elmúlt másfél esztendő késlekedéseinek ismeretében ma már világosan látszik, hogy azok a rendkívüli feladatok, melyek ilyen mértékű beruházást kísérnek, egyértelműen önálló minisztériumot igényelnének. A gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése egy olyan kiemelt feladat ma hazánkban, melyet nem lehet egy minisztérium negyedik mellékterületeként kezelni. A sokadrendűség érezteti hatását az állami alsóbbrendű úthálózat tekintetében is: a főutak egy része, a mellékutak többsége teljesen lerobbant állapotban van, és azonnali beavatkozást igényel. Sajnos, ezzel kapcsolatban sem látunk biztatót a jövő évi költségvetésben.
Tisztelt Ház! Támogatható és helyes az lenne, ha a most tárgyalt törvényjavaslat évenkénti bontásban, összegszerűen rendelkezne a gyorsforgalmi utak tervezéséhez és építéséhez szükséges pénzeszközökről. E területre a magántőke bevonása az elmúlt évtizedben nem mondható sikeresnek, így reméljük, hogy a központi költségvetésből, valamint az Európai Unió támogatási alapjaiból származó források melletti felsorolást csupán a teljesség igénye szülte.
Helyesnek tartjuk, hogy a törvényi felhatalmazást követően az utak tervezése és építése a miniszter kezdeményezése alapján indulna meg. Úgy véljük azonban, hogy a lakossági fórumok tartása szükségessé válik már a tanulmánytervi nyomvonalváltozatok kidolgozásakor is, nem elégséges, hogy ezt csak a környezeti tanulmány készítésének fázisában rendeli el a jogszabály.
Egyértelművé kell tenni azt is, hogy amikor a környezetvédelmi hatóságok, az előzetes környezetvédelmi eljárás során kidolgozott határozat alapján a közlekedési miniszter - a területfejlesztésért és a környezetvédelemért felelős miniszterekkel egyetértésben - rendeletben állapítja meg a nyomvonalakat, akkor szabad lehetőséget ad a tervezés során a két változatban kijelölt ötszáz méteres sávon belüli mozgásra, módosításra.
A törvényjavaslat nem változtatja meg alapvetően a kisajátításra vonatkozó törvényi szabályozást, azonban a sikertelen adásvételt követően megindított államigazgatási eljárásban meghozott határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálatnál határidőket szab. Vélhetően ez a rendelkezés jelentősen lerövidíti a hatályos jog és a jelenlegi gyakorlat alapján folytatott eljárást. A bíróság az ingatlan kisajátítását kérő fél kérelmére rendelkezhet ideiglenes intézkedéssel az ingatlan birtokba adásáról, ezt azonban csak akkor teheti meg, ha a korábbi tulajdonos a kisajátítás tényét nem, csak a kártalanítás összegét vitatja. Véleményünk szerint itt a törvényjavaslat indokolatlanul bátortalan megoldást javasol, hiszen - mint említettük - az előterjesztés egyedileg, magas szintű jogszabállyal, törvénnyel minősíti közérdekűvé a beruházást, a nyomvonalat a miniszter rendelettel jelöli ki. Ezek után úgy véljük, hogy a közigazgatási hivatal, amely amúgy szintén nem vizsgálja a közérdekűséget, intézkedhetne az ingatlan birtokba adásáról, természetesen nyitva hagyva a bírósági eljárást a kártalanítási összeg vitatása vagy megítélése céljából.
Szintén hatáskörrel kellene felruházni a közigazgatási hivatalt a vagyonkezelői jog átadás-átvétele tárgyában. Jelenleg állami tulajdonú ingatlanok esetében nincs hatásköre, ez pedig az eljárást rendkívül hosszadalmassá teszi, akadályozza az adott műszaki munkarész ingatlan-nyilvántartási átvezethetőségét.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja a törvényjavaslatot - módosítások elfogadását követően - a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének fontosságára és sürgősségére való tekintettel támogatja. Azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az elmúlt évtized beruházásai és a nemzetközi tapasztalatok alapján időszerű lenne a közhasznúság komplex intézményének bevezetése hazánkban, hogy a gyorsforgalmi utak mellett más vonalas létesítmények és más közintézmények is optimális időben megvalósulhassanak.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
