DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat jogszabályainknak abba a csoportjába tartozik, amelynek elsődleges célkitűzése az Európai Unióhoz való csatlakozás végső előkészítése.
A közbeszerzések területét a fokozatos felkészülés jellemzi. Ez azt jelenti, hogy a hatályos szabályozás kidolgozásakor és annak későbbi módosításai során is figyelembe vettük a közösségi jog követelményeit, azonban a megfelelés nem volt teljes mértékű a kezdetekben. Ennek a mostani törvényjavaslatnak a kidolgozása és elfogadása jelenti az utolsó lépést a teljes körű jogharmonizáció megvalósításához.
A hatályos közbeszerzési szabályozás felülvizsgálatának és az új szabályozás kialakításának elsődleges célja tehát jogharmonizációs kötelezettségünk maradéktalan teljesítése. Ez ugyanakkor semmiképpen sem tekinthető öncélnak. Legalább ilyen fontos célkitűzés a közpénzfelhasználás átláthatóságának, nyilvánosságának további erősítése, és ezen keresztül annak kifejezésre juttatása, hogy az állam elkötelezett az állami pénzekkel való visszaélés, a korrupció visszaszorítása és megelőzése érdekében.
A javaslat előkészítése során az előterjesztő a hatályos szabályozás 1995-ben történt megalkotása és hatálybalépése óta eltelt mintegy nyolc év alatt felgyülemlett jogalkalmazási tapasztalatot is igyekezett hasznosítani, és ennek alapján a közbeszerzési szabályozást továbbfejleszteni, illetve részben kiigazítani.
Hangsúlyozni szeretném ugyanakkor, hogy nem egy teljesen új törvény megalkotására került sor. Javaslatunk formailag ugyan új, kódex jellegű jogszabály, tartalmilag azonban valójában a hazai közbeszerzési jog reformjáról van szó. A javaslat a változások mellett is megőrzi a hazai közbeszerzési szabályozás folyamatosságát, épít az eddigiekben bevált megoldásokra. A szabályozás elvei, célkitűzései változatlanok maradnak. A cél továbbra is az államháztartási forrásokból lebonyolított beszerzések átláthatóságának, a közbeszerzések nyilvánosságának, hatékonyságának, illetve az esélyegyenlőségen alapuló verseny megvalósulásának biztosítása.
A fenti célok érdekében a javaslat személyi hatálya a lehető legszélesebb körben került meghatározásra, a kivételek körét pedig azokra a helyzetekre szűkíti, amelyek esetében valóban indokolt a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alóli mentesítés.
A közbeszerzési eljárásokban továbbra is alapelvi szinten érvényesül és a különböző részletszabályokban is megjelenik a nyilvánosság elve, az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása, valamint a verseny tisztaságának elve.
A javaslat továbbra is tilalmazza és szankcionálja a közbeszerzéseknek a közbeszerzési törvény megkerülése, alkalmazásának mellőzése céljából történő részekre bontását, a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés jogsértő módon történő módosítását, illetőleg teljesítését.
A törvényjavaslat új jogintézményeket is bevezet mind a jogharmonizációs követelmények, mind pedig a gyakorlati tapasztalatok alapján. Mindezzel együtt a javaslat általában nem jellemezhető úgy, hogy az szigorítja a közbeszerzési eljárás hatályos szabályait. A cél nem is az, hogy még szigorúbb és ezáltal még merevebb szabályozás szülessen, hanem az, hogy az új törvény megfelelő kereteket biztosítson a közpénzek ésszerű, átlátható és ellenőrizhető felhasználásához, a közbeszerzési eljárások megfelelő lebonyolításához, valamint, hogy egyensúlyban tartsa az ajánlatkérői, ajánlattevői érdekeket és a közérdek szempontjait.
Az eltúlzott mértékű szigorítást a jogharmonizáció szempontja sem követeli meg, sőt az európai közösségi jog a hatályos magyar szabályozáshoz képest számos tekintetben rugalmasabb, kevésbé korlátozó szabályokat tartalmaz. Ugyanakkor vannak olyan kérdések, amelyek esetében fokozni kellett a hatályos szabályozás szigorát, így például az új törvényjavaslat erősíti a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések utólagos, törvénybe ütköző módon történő módosításának és a szerződések teljesítésének ellenőrzését.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozással összefüggésben Magyarországnak meg kell nyitnia közbeszerzési piacát az Európai Unióban letelepedett vállalkozások, ajánlattevők előtt. Sőt, ez a kötelezettség már a csatlakozás időpontja előtt jelentkezik, tekintettel arra, hogy az Európai Megállapodás, annak is egyébként a 66. cikkelye által biztosított tízéves átmeneti időszak a csatlakozás időpontja előtt, 2004. február 1-jén lejár.
A hatályos törvény 26. §-ának (3) bekezdése alapján az ajánlatkérők jogszerűen kizárhatják ma még a külföldi székhelyű vállalkozásokat. Hangsúlyozni kell, hogy hazánk a csatlakozási tárgyalások során nem kért és nem is kapott a közbeszerzési piaca megnyitása tekintetében átmeneti mentességet. Az európai közösségi jog alapján nincs lehetőség a hazai vállalkozások közbeszerzési eljárásokban történő előnyben részesítésére, ugyanakkor nem diszkriminatív módon való helyzetbe hozásuk nagymértékben múlik egyrészt az ajánlattevői kör együttműködésén, másrészt az ajánlatkérők, illetve az ajánlattevők és ez utóbbi körön belül különösen a hazai kis- és középvállalkozások tudatos és segítő felkészítésén, az érdek-képviseleti szervezeteken keresztül is. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal a közbeszerzések terén tehát a versenyhelyzet fokozódik, mindemellett a hazai vállalkozók, ajánlattevők is az eddigieknél nagyobb közbeszerzési piacon indulhatnak, nemzeti elbánásban részesülve közbeszerzési eljárásokban.
Engedjék meg, hogy röviden ismertessem a javaslatban található néhány újdonságot. Elsőként arról szólnék, hogy a törvény három közbeszerzési értékhatárt és ehhez kapcsolódóan három, egymástól nem teljesen eltérő eljárási rezsimet különböztet meg; egyrészt az európai közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzéseket, másrészt a nemzeti értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű közbeszerzéseket, és végül, legalul a sorban a nemzeti értékhatár alatti értékű közbeszerzéseket. Ez utóbbit az új törvény egyszerű közbeszerzési eljárásnak nevezi, és ez váltja fel a jelenlegi úgynevezett szabadkézi vételes eljárást. A különböző értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseket a törvény külön részei szabályozzák.
Másrészt a törvény az ajánlatkérők szerint is differenciál: külön-külön fejezet szabályozza az úgynevezett klasszikus ajánlatkérői szektor, azaz az államháztartás alrendszereibe tartozó szervezetek, tulajdonképpen a tág értelemben vett állami és önkormányzati szervek közbeszerzéseit, és külön az úgynevezett közszolgáltatók, vagyis a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a távközlési ágazatokban működő ajánlatkérők közbeszerzéseit.
(8.10)
Harmadrészt, a beszerzési tárgyak szempontjából a jelenlegi háromhoz képest, amely árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés és építési beruházás, megjelenik az úgynevezett építési koncesszió mint negyedik beszerzési tárgy. A beszerzési tárgyak közül szolgáltatás megrendelése esetében további tagolást jelent, hogy meghatározott szolgáltatások, például egészségügyi és szociális szolgáltatások vagy jogi szolgáltatások esetében úgynevezett egyszerűsített eljárás lefolytatására kerülhet sor.
A törvényjavaslat megalkotásakor igyekeztünk kiküszöbölni azokat a problémákat, amelyek az elmúlt nyolc év alatt felmerültek, és ez persze jó egynéhány volt; ilyen például az irreális kötelezettségvállalásokat tartalmazó ajánlatok kérdése. Az ajánlattevők a piaci versenyhelyzetben időnként a verseny tisztaságát, az általánosan elfogadott szakmai szokásokat sértő kötelezettségeket vállalnak, például irreálisan alacsony árakat vagy lehetetlen kötelezettségvállalásokat határoznak meg ajánlatukban annak érdekében, hogy azokat az ajánlatkérő maximális pontszámmal értékelje. Azt hiszem, a teremben ülők pontosan értik, hogy miről van szó a gyakorlatban, jó néhány ilyen beszerzésről van vagy lehet tudomásunk.
A törvénytervezet e problémára megpróbál megoldást kínálni. Amennyiben a benyújtott ajánlat lehetetlen, túlzottan magas vagy éppen túlzottan alacsony mértékű kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérőnek meg kell győződnie az ajánlatok irreálisnak, lehetetlennek tűnő tartalmi elemeinek valódiságáról és teljesíthetőségéről. Amennyiben az ajánlattevő nem tud elfogadható magyarázatot adni, ajánlatát az ajánlatkérő érvénytelennek nyilváníthatja.
Az értékelés szakszerűségének elősegítése érdekében a Közbeszerzések Tanácsa feladata lenne, hogy szakértők bevonásával ajánlást készítsen az értékelés módszertanáról. Egy másik újdonság a független közbeszerzési szakértő, akit nagyobb értékű építési beruházásoknál a közbeszerzési eljárásba be lehet, illetve be kell majd vonni. Az átláthatóságot segíti elő az a szabály, amely szerint az ajánlatkérő minden költségvetési év elején éves beszerzési tervet köteles készíteni az elkövetkező 12 hónapra tervezett, bármilyen értékű közbeszerzéseiről, és azt az internetes honlapján vagy más megfelelő módon köteles nyilvánosságra is hozni.
A beszerzési terv elkészítése előtt az ajánlatkérő nem indíthat közbeszerzési eljárást, kivéve az általa előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség esetét. Az éves beszerzési terv elősegítheti, hogy kellő időben áttekintésre kerüljenek az ajánlatkérő beszerzési igényei, és így az ajánlatkérő ne sértse meg a részekre bontás egyébkénti tilalmát. Az éves beszerzési terv a közbeszerzések ellenőrzése szempontjából is jelentőséggel bír, mivel összevethető az éves statisztikai összegzéssel.
Ezt meghaladóan új megoldást jelent az építési koncesszió szabályozása is. Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. Az építési koncesszió megfelelő jogi kereteket jelenthet a napjainkban előtérbe került, az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés, az úgynevezett PPP egyes formáinak alkalmazásához.
Egy másik újdonság, a keretmegállapodásos eljárás bevezetése a beszerzés lebonyolításának módja tekintetében jelent újdonságot. Ennek lényege, hogy az ajánlatkérő a két részből álló eljárás első részében hirdetmény közzétételével induló eljárás keretében kiválasztja azokat az ajánlattevőket, akikkel keretmegállapodást köt, majd az eljárás második részében a keretmegállapodásban részes kiválasztott ajánlattevők közül hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban kiválasztja azt, amellyel vagy akivel a konkrét közbeszerzés megvalósítása céljából szerződést kíván kötni. A keretmegállapodásos eljárás előnye, hogy kombinálja a különböző eljárástípusokat, kihasználva azok meglévő előnyeit. Hatékonyan tudja biztosítani egyrészről a nyilvánosságot leginkább biztosító hirdetmény közzétételével induló eljárással a beszerzés átláthatóságát és ezáltal a közérdek érvényesítését, másrészről a nagyobb rugalmasságot biztosító tárgyalásos eljárással az ajánlatkérő sajátos beszerzési igényeinek, érdekeinek érvényesítését, például ha a beszerzés mennyisége előre nem határozható meg. Tehát két nagyon fontos követelmény és előny egyszerre érvényesülhet egy eljárásban.
A tárgyalásos eljárás kivételessége továbbra is érvényesül a javaslatunk szerint. A klasszikus ajánlatkérői kör fő szabályként nyílt vagy meghívásos eljárást köteles lefolytatni. Tárgyalásos eljárást csak akkor folytathat le, amennyiben azt a törvény konkrétan megengedi. A törvény pedig taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor tárgyalásos eljárásra kerülhet sor. A közösségi értékhatár alatti értékű közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a nyílt, illetve a meghívásos eljárás végén kivételesen tárgyalást is kezdeményezhet. Az úgynevezett közszolgáltatók esetében, azaz a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a távközlési ágazatokban működő ajánlatkérők tekintetében rugalmasabb szabályozást állapít meg a törvény; például az ajánlatkérő szabadon választhat a nyílt, a meghívásos és a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás lefolytatása között. Ugyanakkor hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásra közszolgáltatók esetében is csak a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor. Továbbá úgynevezett előminősítési rendszert működtethetnek, amelynek lényege az, hogy az ajánlatkérő előre kiválasztja azokat az ajánlattevőket, előminősített jelentkezőket, akik későbbi közbeszerzési eljárásaikban jogosultak lesznek a részvételre.
Egy másik dolog: a közösségi közbeszerzési jog a tervpályázati eljárásra is állapít meg szabályokat. Az új törvény tervezete a jogharmonizációs követelményekre tekintettel szabályozza a tervpályázati eljárás alapvető normáit, azonban a részletes szabályokat alacsonyabb szintű jogszabály határozza majd meg. A tervpályázati eljárás meghirdetésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a közbeszerzési eljárások esetében.
Az új törvény kormányrendeletre utalja annak eldöntését, hogy működjön-e központosított közbeszerzési rendszer, és milyen feltételek mellett. A részletes szabályokat is kormányrendelet és nem a törvény szabályozná, azzal azonban, hogy a központosított közbeszerzési eljárás során is a közbeszerzési törvény eljárási szabályai szerint kell eljárnia az ajánlatkérésre jogosult szervezeteknek, azaz a garanciális szabályok érvényesülnének.
A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében bevezetésre kerül az úgynevezett békéltetési mechanizmus. A közösségi, illetve a nemzeti értékhatár feletti közbeszerzéseknél a békéltetés a döntőbizottság eljárását előzi meg, igénybevétele önkéntes. Arra irányul, hogy a jogorvoslati eljárást indítani szándékozó felet egy független, a vitában nem érdekelt fél meggyőzze arról, hogy nincs értelme jogorvoslati eljárást indítani, mivel nem történt jogsértés, az ajánlatkérő vagy ajánlattevő általa sérelmezett magatartása megfelel a törvény előírásainak, és így az általa indítandó jogorvoslati eljárás úgysem vezetne sikerre. A békéltetés a Közbeszerzési Döntőbizottság tehermentesítését segítheti elő.
Új intézmény a tanúsítás is. Bizonyos esetekben az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásai és gyakorlata jogszabályoknak való megfeleléséről tanúsítást kérhet akkreditált tanúsítóktól.
(8.20)
A tanúsítás fő szabály szerint három évig tanúsítja az ajánlatkérő megfelelőségét. A tanúsító akkreditálásának szigorú törvényi feltételei lesznek, és az lehet természetes személy vagy szervezet egyaránt.
A törvényjavaslat kidolgozását és az Országgyűléshez történő benyújtását igen hosszadalmas és nagyon alapos szakmai előkészítő munka előzte meg, továbbá a javaslat igen széles körű társadalmi egyeztetés eredményeként került kialakításra. A Közbeszerzések Tanácsa, továbbá az érdek-képviseleti szervezetek is támogatják a törvényjavaslatot.
A közbeszerzés témakörében a javaslat elfogadásával és a végrehajtási rendeletek kidolgozásával a jogalkotás terén befejeződik a csatlakozásra történő teljes felkészülésünk. A csatlakozásig még hátralévő időben a jogalkalmazók felkészítésére kell majd igen nagy hangsúlyt helyeznünk. Csak jelezni szeretném, hogy egy több mint négyszáz szakaszból álló törvényjavaslatról van szó; ahhoz, hogy a gyakorlati szakemberek megfelelő módon alkalmazhassák, igen alapos előkészítő munkálatokra lesz szükség. Bár természetesen a törvényjavaslat széles körben hozzáférhető volt már hónapokkal ezelőtt, és miután ugyan új kódexről és újrakodifikálásról van szó, de maga a javaslat alapvetően megőrzi a korábbi törvény legfontosabb elveit, rendelkezéseit, én úgy gondolom, elegendő idő áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy a szakemberek, az érintett önkormányzatok, állami szervek megfelelő módon felkészüljenek a törvényből.
Bízom abban, hogy a javaslat elfogadása esetén egy újabb lépést tehetünk a tisztább közélet felé vezető úton - ez mindannyiunknak, tudom, egyértelműen érdeke. Az átláthatóság, a korrupció felszámolása a kormány határozott célkitűzése. Ennek jegyében született meg az üvegzsebtörvény néven ismert jogszabály is, és ennek a célnak a megvalósulását szolgálja az előttünk fekvő új közbeszerzési törvényjavaslat is.
Én nagyon remélem, hogy a vita során hasznos javaslatok fognak, szóban és írásban egyaránt, elénk kerülni. Ha azok szakmaisága egyértelműen megfelelő és javítja a törvényjavaslatot, akkor ígérem, hogy bármely oldalról érkezik, szívesen figyelembe vesszük, és beépítjük a törvényjavaslatba. Mindezek alapján természetesen kérem az Országgyűlés mindkét oldalán ülő frakciókat, hogy a konstruktív vita után fogadjuk el együtt a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
