DOMOKOS LÁSZLÓ
DOMOKOS LÁSZLÓ
DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy olyan törvény módosítását kezdjük el, amelyet nem is olyan régen, már 2002-ben módosított az új MSZP-SZDSZ-kormánykoalíció többsége, a száznapos program keretében. E program keretében, amikor adott, megteremtette a feltételét e jegybanktörvény módosítása, hogy a másik kezével pedig kétszeresen is visszavegyen. Hiszen a szociális rendszerváltás keretében meghirdetett programnak, kiderült, hogy korrekciós tényezőkre van szüksége, amiről augusztusban már beszélt, ezt elismerve, a miniszterelnök úr is. Nézzük meg, mi történt 2002-ben a jegybanktörvény módosítása keretében.
Először is, talán érdemes azt felidézni, hogy nagyon sok szakmai, szakértői vélemény is, nemcsak az ellenzék, jelezte, hogy nyílt támadás a jegybanki függetlenség ellen. Ennek talán a legdeklaráltabb és leghitelesebb figyelmeztetése az Európai Központi Bank alelnökének a levelében olvasható, mely szerint az árfolyam-változtatás hatáskörének a megosztása a Nemzeti Bank és a kormány között bizony lehetőséget teremt arra, hogy a nemzeti banki függetlenség árfolyam-politikát alakító kérdésében a kormányzatnak is tényleges nyílt beavatkozási lehetősége van. E magyarázat nincs ebben a levélben, de ennek a lefordítása, azt hiszem, így érthető meg, a bankárvilágban nem szó szerint szoktak mindent elmondani, hanem kellő diplomáciai érzékeltetéssel. A lényeg az, hogy kifogás, aggodalom megjelent már akkor e nagy tekintélyű Európai Központi Bank szakemberei részéről is, hogy nem biztos, hogy az Európai Unió alapelvei szerint halad a jegybanktörvény alakítása.
A másik, talán ideidézhető kérdéskör volt akkor a felügyelőbizottság létrehozása, amely korábban csak az Állami Számvevőszéknek teremtette meg az ellenőrzés lehetőségét; most kiderül egyébként a módosítás kapcsán, hogy a felügyelőbizottság létrehozásának a szerepe igazából nem lett értékelve, hanem egy továbblépése lett, amelyről majd még később szólok, hogy helyes-e, vagy mi hogyan értékeljük.
Mindenesetre vegyük sorra a történéseket, mi történt a törvény elfogadását követően. Az akkori figyelmeztetések, szakmai jelzések hatástalanok maradtak, és a törvény elfogadását követően, 2002 nyarát követően igazolódtak a Fidesz aggodalmai is, amelyek szakmai észrevételekben, a vitákban akkor elhangzottak. 2003 januárjában egy spekulációs roham történt a forint ellen, ahol is a költségvetési bizottság akkori alelnöke, Veres János mostani államtitkár kezdeményezésére, nyugodtan nevezhetjük így, gyalázatos, a Nemzeti Bankot elítélő tájékoztató elfogadása történt meg zárt ülés keretében, a határozat maga viszont nyilvános volt, mindenki számára jelzést adott. Ez volt az első olyan kézzelfogható jelzés a kormányzat részéről, a költségvetési bizottság többségi szavazatán keresztül, amelyben nyíltan is előkészítette azokat a további lépéseket, amelyek a tavasz és a nyár folyamán történtek.
Érdemes sorra venni a másik fontos történést, amely 2003 júniusában a sáveltolás keretében történt, amikor is a kormányzat és a Nemzeti Bank monetáris tanácsa már az új törvény keretében, egyetértésben a forintot érintő sáveltolást eldöntötte, nyugodtan értékelhetjük úgy, hogy ezzel a magyar gazdaság külföldi megítélését tolták el, nem pedig a forint sávját valójában. Hiszen egy olyan pénzügyi szituáció jött létre, amelynek súlyos árát fizeti még ma is ország, fizeti az ország költségvetése. Ráadásul, a forint árfolyamát egy hullámvasútra helyezték, amelynek az eredménye az lett, hogy amelyről el kellett volna igazából indulni, azt az eredményt szülte meg, hiszen visszatért a forint-euró árfolyam ahhoz az időszakhoz, amikor az egész akció elindult.
Legyen elismerés Veres János részéről, hogy el is ismerte, hogy hibás döntés volt, még ekkor nyáron, majd pedig, éppen a mai sajtóban olvashatjuk, már ma a Nemzeti Bank egyik alelnöke is úgy nyilatkozott egy konferencián, hogy baklövésnek minősítette a forint nyár eleji leértékelését. Ekkor már meg lehet állapítani persze a Nemzeti Bank monetáris tanácsa és a kormányzat együttes felelősségét, amely nyilván rávilágít arra, hogy ha sok gazdája van egy ilyen stratégiai kérdésben való döntésnek, akkor ez nem feltétlenül szül jó döntést; egy megfelelő, felelős, egy hatáskörbe tartozó döntési kör sokkal eredményesebb és kedvezőbb lépéseket jelenthetett volna feltehetőleg. Bár a feltételezések ma már elég nehezek, viszont tény az, hogy ennek keretében a pénzpiac elbizonytalanodott a 2003. évi inflációs célnak az értékelésében, és ezt az elbizonytalanodást egy politikai kockázat növekedéseként értékelte a piac, amely kockázatot a kamatlábak emelésével vagy emelkedésével fejezett ki, többek között azzal, hogy a magyar kormány a kötvényeken keresztül ma 6,5 százalék helyett már csak 9,5 százalék körüli, több mint 50 százalékkal megnövekedett áron tud pénzhez jutni. Nyilván ez nemcsak a monetáris politikával függ össze szorosan, hanem a gazdaságpolitikával is, de most annak a hibái nem ezen törvénytervezet megvitatásának a tárgya. Tény viszont, hogy a monetáris politika nem alkalmas a gazdasági tér szabályozására, illetve a gazdaságpolitikai hibák kijavítására, csak jó gazdaságpolitika mellett tudja kedvező hatásait kifejteni a monetáris politika.
(20.20)
Térjünk rá akkor a törvény módosítására. Először arról érdemes szólni, ami hiányzik belőle… (Dr. Szabó Zoltán: Hét perc után!) Szabó Zoltán képviselő úr is megkapja a szót (Font Sándor: Felébredt!), mint ahogy szokta figyelmeztetni egyébként, akár hét percre is, ha bejelentkezett volna, de ma egyetlenegy MSZP-s képviselő nem jelentkezett be egyébként egy szakmai vitára, majd a kétpercesekben nyilván el fogja mondani kiváló politikai töltetű beszédeit.
Hiányzik a törvény módosításából azoknak a szakmai hibáknak a felismerése, amelyekről az előbb szóltam, és annak korrekciója. Valószínűleg célszerű lenne továbbra is, sőt az elmúlt egy év történése azt mutatja, egy kézben, egy hatáskörben, a Monetáris Tanácsnál hagyni az árfolyammal kapcsolatos döntéseket. Így a gazdaságpolitikára és a pénzügypolitikára valószínűleg nagyobb bizalmat kapna az ország, és az ország politikai kockázata is csökkenne, ezáltal a kamatlábakra önmagában is kedvezőbb befolyást tudna gyakorolni.
Azt gondolom, hogy a felügyelőbizottság létrehozása is, miután nem történt meg igazából a kiértékelése, illetve a törvénymódosítás további kiszélesedő hatáskört ad a gazdasági törvényre hivatkozva, ez eleve szakmai hiba, hiszen a jegybank egy speciális cég, egy speciális részvénytársaság, ilyen értelemben tehát már a felügyelőbizottság létrehozása is sajátos kérdést vet fel, hogy egyáltalán szükség van-e rá. Most ezt továbbfűzni, hogy a felügyelőbizottság csak úgy tud jól működni, ha kiterjesztjük hatáskörét az eredmény alakításában, ez már egy rossz kérdésre felvetett újabb rossz válasz, amire nem lehet jó választ adni.
Másrészről érdemes külön szemügyre venni azt a szakmai burokba bújtatott kifogást, amely azt a 65. §-t érinti, amelynek lényege arról szól, hogy a törvény által meghatározott konkrét kiszámítás szabályait elveti, és így a parlament hatáskörében tartotta. Erre irányul most egy változtatás, amely lehetővé teszi, hogy a kormány hatáskörében, mint a közgyűlésen képviseletet gyakorló számára, annak kénye-kedve szerint alakítsa osztalékfizetését. Még az indoklásban is beismerve ráadásul, hogy a költségvetés szempontjainak is alá tudja rendelni, és ennek megfelelően megteheti ebbéli lépéseit akár a hiány alakításának kezelésében, akár pedig a kormányzati tartalék feltöltésére adhat év közben lehetőséget. Ezt a felvetést érdemes lenne megfontolni javaslatunk szerint, jobb lenne inkább a törvénymódosítás keretében, de fix szabályokat alkotni.
Nyilvánvaló, ami az ÁSZ, az Alkotmánybíróság és az EU ajánlásait illeti, azt támogatni lehet, az szükséges, de az összes többi, amiről szóltam, tulajdonképpen ezt elfedi, ezért ez sajnálatos. Jó lett volna, ha az államtitkári expozé kitér ezen értékelésre is, azt gondolom, sokat segített volna egy jobb pénzügypolitika jövőbeni folytatásának.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
