HOMA JÁNOS
HOMA JÁNOS
HOMA JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a mozgóképről szóló törvényjavaslat általános vitájában a filmforgalmazás kérdéseivel, a filmek látogatottságával foglalkozzam. Elöljáróban azonban szeretnék röviden a javaslat egészéről szólni.
Kulturális körökben évek óta várták a törvényt, egy olyan jogszabályt, amely biztosítja a szerzői jogok érvényesülését, a nemzeti filmgyártás védelmét. De ettől a törvénytől várták és várják a hozzáértők, hogy védi a filmkölcsönző vállalatokba, moziüzemekbe fektetett tőkét, elősegíti a nézők számának emelkedését is. S mivel a jelenlegi filmfinanszírozási modellel szemben az egyik leggyakrabban hangoztatott kritika, hogy gyártásközpontú, forgalmazásra, moziüzemeltetésre nemigen jutott, ezért azt is várták, hogy e téren elmozdulás történik. Igaz, ezt - mármint a forgalmazás támogatását - csak a magyar filmek igényelték; azok, amelyeknek kicsi volt az esélyük, hogy eljussanak a nézőkhöz.
Miként már a vitában is elhangzott, a rendszerváltás óta szinte minden évben jelezték, hamarosan lesz filmtörvény, de a törvény megalkotására, a forgalmazás megoldására mégsem került eddig sor. Viszont kiforrta magát egy olyan koncepció, amelyik mögé felsorakoztak a filmesek. Ahogy itt is elhangzott, szinte valamennyi szakmai szervezet véleményét igyekeztek integrálni e javaslatba. Azt mondta Hiller miniszter úr, hogy e filmtörvény elfogadásával több pénz jut a magyar filmiparnak, a befektetési és adókedvezményeknek köszönhetően több tőke áramolhat Magyarországra, de szélesebb tömegeket is vonzó, érdekes filmek születhetnek.
Azt is hallhattuk, a szakmának azért lesz jó a filmtörvény, mert államilag garantált pénzekből gazdálkodhat a szakma. A jelek szerint jövőre 6,5 milliárd, 2005-re 8 milliárd, 2006-ra pedig 10 milliárd forint áll majd a filmipar rendelkezésére. Ebből is kitűnik, több pénz jut e területre, de ezzel együtt, sokakkal együtt szeretném kérdezni: milyen lesz a magyar film, ha több pénz jut, ha több pénzt pumpálnak a magyar filmekbe? Kérdés az is, jó-e, ha csak a költségvetés pumpál pénzt - mert ez a törvény csak erre ad garanciát.
Jól tudjuk, Európában másutt is fordítanak közpénzeket e célra, mert a filmet a nemzeti kultúra fontos hordozójának tartják. Emellett más forrásokat is megteremtettek, de ezek zöme nálunk nem létezik. Például a televíziók sem olyan mecénások, mint másutt. Nemcsak a kereskedelmi, a közszolgálati csatornák is passzívak. Igaz, utóbbiak rossz anyagi helyzetükre hivatkoznak, és ez, el kell ismerni, így is van.
A dolog furcsaságát jelzi, hogy a Magyar Televízióban az elmúlt időben azért nem vállalták, hogy fő műsoridőben magyar játékfilmet játsszanak - ahogy ezt egy szakember nyilatkozta a közelmúltban -, mert ez csökkentené a reklámbevételüket. Igaz, a Duna TV-ben vállalnák a magyar alkotásokat, ott viszont elég alacsony a nézettség.
Ebből az is kitűnik, hogy a magyar közszolgálati televízión nem biztos, hogy számottevő közönségre számítanak a magyar játékfilmek esetén. E törvényjavaslatban sem látni hiánytalanul azokat az eszközöket, amelyek e téren változást hozhatnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! A pénzt, a támogatás nagyságát, illetve a nézettségi mutatókat, azok kapcsolatát is érdemes összevetni. Az elmúlt időszakban néhány jelentősebb film a következő támogatásban részesült: Bacsó Péter Hamvadó cigarettavég című alkotása 200 milliós, Herendi Gábor Valami Amerika, ugyancsak 200 milliós, Koltai Róbert Csocsó című műve 184 milliós, Jancsó Miklós Kelj fel, komám, ne aludjál! című alkotása 80 milliós támogatást kapott. Ha az elmúlt évek toplistás helyeit vesszük, akkor az említett filmek közül a toplistán a Valami Amerikával találkozunk 2002-ben, mégpedig az első helyen, míg a Csocsó című alkotás 2001-ben a toplista második helyén volt található. Ugyanakkor akadnak olyan filmek az említettek között, amelyek nem kerültek e listára.
E rövid kitérővel csupán arra szerettem volna rámutatni, hogy a támogatás mértéke és a nézettség nem mindig áll összhangban. Tudom, ez természetes, hiszen lehet olyan alkotás is, amely művészeti értéket hordoz, mégsem népszerű, de nem árt összhangot teremteni a támogatás, a művészi színvonal és a nézettségi mutatók között. Ha pedig azt nézzük, hogy az elmúlt időben a legnagyobb nézőszámot elért magyar filmet, A miniszter félrelép című munkát 663 ezren nézték meg, míg a legsikeresebb külföldi alkotást, a Csillagok háborúját 1 millió 195 ezren, láthatjuk, hogy a magyar filmek forgalmazása, terjesztése terén is adódhat még elég lehetőség, s jó, ha a törvény ezzel is számol.
Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány nappal ezelőtt jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal EU-számunió című internetes kiadványa, amelyben a következők olvashatók: jelenleg az Európai Unió 15 országában a mozik száma több mint 10 ezer, a vetítőtermeké 25 ezer körüli. A magyarországi vetítések 87 százaléka többtermes moziban zajlik, ahol a mozilátogatók hasonló hányada fordul meg. Ez arra enged következtetni, hogy a XX. század végi mozizás elsősorban budapesti, illetve nagyvárosi műfaj. A százezer lakosra jutó mozitermek száma Magyarországon valamivel alacsonyabb, mint az Európai Unióban. A mozi, illetve a kiépülő multiplex hálózat hazai méreteit jelzi, hogy az egy mozira jutó mozitermek száma jóval elmarad az uniós átlagtól.
(11.50)
A mozi népszerűségének csökkenése a televízió elterjedésével az Európai Unió tagországaiban 1955-től 1992-ig szinte folyamatos volt, majd az amerikai rendszerű multi- és megaplex mozik európai meghonosodásával a mozilátogatások száma 2002-re több mint másfélszeresére nőtt. Az érdeklődés a legjelentősebben az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Írországban és Dániában élénkült. Az uniós lakosság 54 százaléka nem volt az utolsó 12 hónap során moziban. Egy uniós polgár évente 2,4-szer ment moziba, feleannyiszor sem, mint az amerikai. Ez a szám Magyarországon: 1,5.
Az amerikai filmipar európai térhódítása az évtized során folytatódott, az Unió országaiban a mozilátogatók 74 százaléka amerikai filmet látott, arányuk 2000-ben további 4 százalékkal nőtt. A bemutatott filmek 53 százaléka amerikai volt, a bevételek 74 százaléka származott ebből. A bemutatott filmek közül a hazai gyártásúak aránya a legmagasabb Franciaországban, 36 százalék, Olaszországban 26 százalék, Magyarországon a mutató értéke 14 százalék. A nemzeti filmgyártás szerepe a bevételek alapján viszonylag jelentős az Egyesült Királyságban. A magyarországi mozilátogatók közül minden tizenhatodik magyar filmet nézett meg, és a mozipénztárak jegybevételének 5 százaléka származott ilyen forrásból.
Tisztelt Képviselőtársaim! Miként a kulturális bizottság ülésén is jeleztük, nagyon fontosnak tartanánk, hogy a jelenlegi helyzetből kitörjön a magyar filmgyártás és -forgalmazás, ugyanakkor úgy érezzük, hogy ez a törvényjavaslat elsősorban a gyártásra koncentrál. S jóllehet a forgalmazás kérdéseivel is foglalkozik, mégsem érezzük, mégsem látható, nem érzékelhető minden részletében, hogy egy ilyen hatalmas állami támogatás hogyan térül majd meg, miként szolgálja majd maradéktalanul az adófizetők érdekeit.
Én is üdvözlendőnek érzem, hogy e javaslatról tárgyalhatunk, ugyanakkor kérem önöket, hogy az ellenzék javaslatait mérlegeljék, fogadják el, hogy minél több jó film készüljön, s azokat minél többen megnézzék.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
