NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy szomorú SAPARD-történetre szeretném fölhívni a figyelmet, amely talán nem is a maga valóságában szomorú - bár jó néhány száz pályázónak komoly problémát okozott -, hanem a gyakorlatot tekintve nem túl szerencsés, főleg a jövő feladatait figyelembe véve, amely az európai uniós csatlakozásunkat jelenti.
2002 ősze folyamán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium SAPARD Hivatala meghirdette Magyarország nyolc SAPARD-intézkedése közül az első három támogatási célra vonatkozó támogatási pályázatokat. A sajtóból tudtuk meg, hogy Alan Wilkinson úr, az Európai Bizottság által fenntartott SAPARD-osztály vezetője szerint is már túl bürokratikusra és túl drágára sikeredtek ezek a pályázati felhívások, ezek a pályázati kondíciók, de emellett kellett az első pályázóknak, vállalkozóknak és önkormányzatoknak 2002 végén benyújtani a pályázataikat.
Az Európai Bizottság véleménye szerint a Pénzügyminisztérium nyomására a pályázati feltételek túl szigorúra sikeredtek. Alacsonyak lettek azok a támogatási százalékok, támogatási intenzitások, amelyek mellett a pályázati forrást igénybe vehetik a kedvezményezettek. Egyértelműen kormányzati feladat és egyértelműen kormányzati felelősség, hogy adott országon belül a SAPARD-kondíciók, a SAPARD-feltételek hogyan alakulnak. Ez azért is kedvezőtlen, hiszen jól ismerjük az önkormányzatok, illetve a mezőgazdasági vállalkozások tőkeszegénységét, és ez a nagyon gyenge támogatási arány, támogatási intenzitás, a magas önerőigény tovább csökkentette a pályázati forrásokhoz való hozzájutás esélyegyenlőségét.
Azonban a súlyosabb csapás 2002. december 29-én következett be, két nappal az év vége előtt, amikor a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal közös rendeletben megváltoztatta a SAPARD-pályázatok belső forrásösszetételével kapcsolatos áfaszabályokat. Ugyanis korábban az ISPA- és a PHARE-forrásokkal együtt a SAPARD-források áfamentességét is rendelet biztosította. Ezt a mentességet szüntette meg - még egyszer mondom - két nappal az év vége előtt, nagyon gyorsan a két minisztérium rendelete, úgyhogy 2003. január 1-jétől már a megváltozott feltételek mellett kellett a SAPARD-pályázatokat, a SAPARD-forrástáblázatokat értelmezni. Úgy, hogy közben a pályázók természetesen már a pályázati határidőre, az első határidőre beadták a tendereiket, és legföljebb a szerződéskötéskor értesültek arról, hogy teljes egészében megváltoztak azok a feltételek, amelyekkel korábbi ismereteik szerint a forrásaikat kialakították. Ez azt jelenti, hogy megszűnt a SAPARD-pályázatok áfamentessége. Azon pályázók esetében, vállalkozások és önkormányzatok esetében, akik jelentős számban vették igénybe ezeket a forrásokat, akiknél nem volt áfa-visszaigénylési lehetőség, vagy maga a pályázat olyan fejlesztést irányzott meg, amelynél nem lehetséges áfa-visszaigénylés, ott megszűnt ez a lehetőség, tovább növelve az önerő szükségletét az egyébként is nagyon rossz kondíciójú SAPARD-pályázatoknál.
Fölvetődik a kérdés, hogy vajon mi fog a jövőben történni, hiszen már előrejelzések vannak arról, hogy önkormányzatok, költségvetési szervek esetében teljes egészében meg fog változni az áfa-visszaigénylés jogosultsága, az áfajogosultság, amelyre nem vagyunk fölkészülve önkormányzatokként, ugyanakkor jelentős mennyiségű pályázatunk és folyamatban lévő nagyberuházásunk van. Vajon hogyan fog ez jövőre minket érinteni?
De visszatérve az eredeti témához: valóban fölvetődik a kérdés, hogy lehet-e utólagosan megváltoztatni még kormányzati szintről is pályázati feltételeket, no, nem úgy, hogy az utólagos pályázati feltételmódosítás konkrétan megjelenik, hanem megváltozik egy háttérjogszabály, amely átalakítja a kötelezettségeket, amelyek a pályázatok esetében a kedvezményezettekre hárulnak. Még egyszer mondom, visszamenőleg, amelyet még eddig nem ismertünk. Lehet-e bánni ilyen felelőtlenül az európai uniós támogatások iránti bizalommal? Hiszen jó néhány vállalkozás és jó néhány önkormányzat megnyert fejlesztési forrást kellett hogy visszaadjon, hiszen nem tudta teljesíteni a megváltozott feltételek mentén azokat a megnövekedett önerő-szükségleteket, amelyek előírásra kerültek számára az áfaszabályok megváltozása kapcsán.
Úgy gondolom, hogy nem jó üzenet a vidéknek az, hogy a SAPARD-forrásokat és a SAPARD-áfaszabályokat változtatta meg a két minisztérium. Nem jó üzenet az, hiszen az ISPA-források tudvalevőleg főleg nagyobb városokat érintenek, a PHARE-források zöme is nagyvárosokba érkezik; a SAPARD-források voltak azok, amelyek vidékfejlesztési forrásként a vidék vállalkozásainak és önkormányzatainak működőképességét és infrastrukturális fejlesztését szolgálták. Nem jó üzenet, hogy pont ezek kerültek szigorúbb feltételek közé, és ezzel növekedtek meg így a jóhiszemű pályázók kötelezettségei és terhei.