DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN
DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN
DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy először arra reagáljak, amilyen kirohanást itt az európai uniós támogatások kapcsán az általam oly igen tisztelt Surján képviselőtársam tett. Én őt európai gondolkodású, európai stílusú embernek ismertem eddig, és nagyon sajnálom, hogy pontosan egy ilyen közös ügyünkben, amiben, azt gondolom, legalább a közös felelősségnek meg kellene nyilvánulnia egy-egy költségvetési vitában vagy bármilyen parlamenti megszólalásban, ilyen minősíthetetlen magatartást tanúsított.
Úgy vélem, hogy az állampolgárok, akik nézik ezt a költségvetési vitát, nagyon rossz példát látnak a mi részünkről akkor, amikor ebben a valóban nagyon fontos nemzeti kérdésben nem tudunk közös nevezőre jutni, és nem az hallik ki a hozzászólásokból, hogy hogyan tudnánk a kihívásoknak közösen megfelelni, a jobbító szándék... Úgy vélem, hogy ez a magatartás még akkor is megdöbbentő, ha több éve itt ülök a padsorokban. A magatartáshoz és a felelősségvállaláshoz csak annyit, hogy odakint, amikor az Európai Unióban képviseljük Magyarországot, akkor illik együtt megjelenni a magyar érdekeknek, és bizony megkérdőjelezhető, hogy elegáns-e az a magatartás, amikor a magyar miniszterelnök kinn tartózkodik, és önök hazautaznak.
De a költségvetési vitához visszatérve csak néhány prioritáshoz szeretnék hozzáfűzni gondolatokat. A mozgástér adott, azt gondolom, hogy a források és a felhasználás arányai megfelelően szolgálják azokat a prioritásokat, amelyeket a kormány kitűzött. Egyetértek azzal, hogy mindenképp meg kell őrizni a 2003-as évben elért jóléti vívmányokat - fontosnak tartom azt, hogy az építés és a fejlesztés prioritást élvez -, a vállalkozások versenyképességének a növelését és a tartós egyensúly megteremtését.
A foglalkoztatáspolitika oldaláról két dologgal szeretném kiegészíteni az eddig elhangzottakat. A versenyképesség egyik lehetséges javító tényezője a felnőttképzés fejlesztése, amely először jelenik meg külön törvényi formában 2004-ben, s azt gondolom, hogy a források jelentős bővítésével nagyon jelentősen hozzá fog járulni a magyar munkaerő versenyképességének a javításához. A szakképzettséggel nem rendelkezők és a fogyatékosok számára a támogatás többszörösére emelkedik. Míg 2003-ban 475 millió forintból 5340 főt tudtunk képzésben részesíteni, addig 2004-ben 2 milliárd 900 millió forint áll rendelkezésre, és ez 21 ezer fő képzését jelenti, ami, azt gondolom, valóban egy jelentős előrelépés.
Az idén mintegy 60 ezer fő saját munkavállalót képeztek a vállalkozások, az így elszámolt képzési költség 3 milliárd 800 millió forint volt. 2004-ben a képzésbe bevont munkavállalók száma már 65 ezer főre nő, és a felhasznált támogatás pedig 4 milliárd 100 millióra fog emelkedni.
(16.30)
Az építés éve is és költségvetése is 2004; ez különösen fontos abból a szempontból, ha az infrastruktúra-fejlesztést és annak a területeit vizsgáljuk. Kelet-Magyarországról nézve, azt gondolom, a patkó másik oldalán ülő képviselőtársaim is megerősítik azt, hogy csak üdvözölni lehet, hogy az autópálya-építésre és a gyorsforgalmi utak építésére és útépítésre 150 milliárddal több költségvetési forrás jut. Úgy vélem, hogy ezek a fejlesztések nagyban hozzá fognak járulni ahhoz, hogy az országnak ez a fele is felzárkózzon, illetve a versenyképesség javításához hozzátartozik az, hogy egyrészt az elérhetőségünk javul, másrészt pedig, azt gondolom, a befektetőknek a megtelepedése, a foglalkoztatásbővülés kiemelt területe lehet ez.
Fontosnak tartom azt is elmondani, hogy számunkra, Kelet-Magyarország számára is az egyik kiemelkedő tényező, hogy hogyan tudunk az európai uniós forrásokkal gazdálkodni, ezen belül is a foglalkoztatás szempontjából, a foglalkoztatásbővítés szempontjából talán a legfontosabb a humánerőforrás-fejlesztés és az ahhoz kapcsolódó európai uniós források megnyerése. 2004-ben az Európai Unió támogatásával 236 milliárd forintnyi fejlesztés valósul meg különböző programokban, a humánerőforrás-fejlesztésbe ebből közvetlenül 62,6 milliárd forint jut, ebből Magyarország 49,6 milliárd forint támogatásra számíthat a PHARE-programokból, illetve a csatlakozás évétől pedig a strukturális alapokból. A támogatások felhasználásához szükséges, közel 13 milliárd forintnyi hazai forrást a költségvetés biztosítja. A nemzeti fejlesztési terv és annak operatív programjai szolgálnak alapul a strukturális alapok és ennek a forrásainak az igénybevételéhez is.
A strukturális alapok forrásaiból a humánerőforrás-fejlesztés operatív program részesedik a legnagyobb mértékben, 28 százalékkal, ez a 2004-2006 közötti időszakra 667 millió eurót, azaz 183 milliárd forintot jelent. Többen emlegették itt az ír csodát. Az írek erre a területre fordították az EU-s forrásoknak a legnagyobb részét. Azt gondolom, hogy ez a költségvetés 2004-ben biztosítja azokat a hazai forrásokat, amelyekkel a humánerőforrás-fejlesztés és egyéb, a foglalkoztatást szolgáló fejlesztések mind előcsatlakozási, mind pedig európai uniós más forrásokból biztosíthatók. Én úgy vélem, hogy ebben mindenképpen közös nevezőre kell jutnunk a parlament valamennyi tagjával, és azt szeretném kérni, hogy ehhez, ha lehet, akkor újabb módosító indítványokkal segítsük hozzá a 2004-es költségvetést, hogy valóban ezekkel a lehetőségekkel minden magyar állampolgár és magyar munkavállaló egyformán tudjon élni. Köszönöm még egyszer.
És Surján Lászlót arra kérem, hogy a közös felelősség vezérelje minden hozzászólásában.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
