HERCZOG EDIT
HERCZOG EDIT
HERCZOG EDIT (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A vita heve után egy sokkal szerényebb felszólalással szeretnék hozzájárulni a költségvetési vitához, annak is külügyi fejezetével szeretnék foglalkozni. Teszem ezt azért, mert bár a költségvetés szinte száz százalékban belföldi ügynek tekinthető, mégis van néhány olyan közérdeklődésre számot tartó változás, amit érdemes ebben a vitában is megfogalmazni.
A Külügyminisztériummal kapcsolatos költségvetési előirányzat 56,7 milliárd forint a költségvetés tervezete szerint, amely 8,8 százalékkal, azaz 4,6 milliárd forinttal meghaladja a 2003. évi összeget. Ismerve a kormány elhatározását a szigorú takarékoskodásról, érdemes megvizsgálni, mivel is magyarázható egy, a reálérték-növekedésnél nagyobb mértékű emelkedés a tárcánál.
A számokat alaposan megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a tárcánál a takarékoskodás eredményeként tervezték a 10 százalékos kormányzati célt megtakarításként. A Külügyminisztérium költségvetésének növekedése elsősorban az Európai Unióval kapcsolatos, szigorúan külügyi többletfeladatok ellátására elegendő és szükséges. E külügyi feladatok három nagy csoportban nevezhetők meg.
Az első a Brüsszelben található magyar EU-képviselet fejlesztése, amely magában foglalja a 2003-ban megvásárolt épület felújítási költségét, valamint az EU-szakdiplomaták költségeit, ugyancsak annak a költségeit is, hogy az Európai Unióban megválasztott parlamenti képviselőinknek is lesznek irodái ebben az épületben.
A második az európai uniós tagságból eredő, a schengeni normáknak megfelelő műszaki, technikai, biztonsági és informatikai követelmények kialakítása.
A harmadik cél az Ukrajnával és Szerbia-Montenegróval szemben kötelező vízumkényszer kapcsán az ingyenes és térítésmentes vízumkiadás, valamint a vízumkiadás technikai és személyi feltételeinek biztosítása. Érdemes megemlíteni, hogy Ukrajnában Beregszászon, Ungváron és Kijevben válthatók majd ki az ingyenes, térítésmentes vízumok, Szerbiában pedig Belgrádban és Szabadkán válik ez lehetővé.
(15.10)
A fenti három célt - az EU-ban megfelelő, Magyarországhoz méltó képviselet fenntartása, az ország alapvető érdekében a biztonságos információáramlás hatékonyságának növelése, illetve hogy az Ukrajnában és Szerbiában élő magyarok anyaországba utazását a lehető legkisebb kényelmetlenség mellett megvalósíthassák - közmegegyezés kell hogy övezze. Azt gondolom, az is övezi.
Kérem, engedjék meg, hogy a költségvetés általános vitájában a külügyminisztériumi fejezet egyik legkisebb tételével, egy 1,1 milliárdos tétellel önállóan is foglalkozzam. Teszem ezt azért, mert fontos indikátor szerepe van ennek a milliárdnak.
A világ fejlett, fejlődő és szegény országait aszerint is megkülönböztetjük a hagyományos makrogazdasági mutatók mellett, hogy a nemzetközi segélyezésben adományozó vagy adományozott országokhoz tartoznak-e. Magyarország az EU-ba lépve vált e tekintetben: adományozott országból az adományozó országok státusát élvezi. Ezzel eleget tesz annak az EU politikai követelménynek, amely ránk is vonatkozik. Ez úgy szól, hogy az Európai Unióban a nemzeti össztermék 0,33 százalékát nemzetközi segélyezésre kell fordítani. Természetesen, bár derogációt Magyarország nem kért annak idején, az elvárás velünk szemben ennél sokkal kisebb, 2006-ra a nemzeti össztermék 0,1 százalékát várják el tőlünk az Európai Unióban. Ehhez képest ez az egymilliárd forint igazán képletesnek tekinthető.
Hogy külön megemlítem ezt a tételt, ezt három dolog miatt teszem. Ahogy említettem, ez a fejlett országok közé emeli Magyarországot, és ennek nemzetközi megítélésünk szempontjából óriási a jelentősége, amit fontos itt, e Ház falai között elmondani. A második oka, hogy elmondom, hogy az 1999-ben elfogadott, tehát még az előző kormány koncepciója alapján elfogadott kormányhatározat, amelyhez 2001-ben pénzt is rendeltek, lehetővé tette az intézményrendszer kialakulását. Ez az intézményrendszer kialakult, napjainkban alakult meg ennek egyik állomásaként egy társadalmi tanácsadó testület, amelyben olyan prominens személyiségek működnek együtt, mint Göncz Árpád, Kádár Béla, valamint részt vesz benne a gyáriparosok szövetsége, a gazdasági kamarák, a civil szervezetek és a parlamenti pártok egy-egy képviselője is. A harmadik oka, hogy megemlítem itt ezt, hogy minden olyan forint, amely megsokszorozható, értékesebb, mint ha csak egy egyszer elkölthető forintról van szó a költségvetésben. A nemzetközi fejlesztési forintok ilyen forintok, hiszen egyrészt nemes, humanitárius, a magyar külpolitikai fő irányokkal összhangban lévő célokat szolgálnak, másrészt a magyar civil szervezetek és vállalkozók árbevételét képezik, amennyiben kizárólag ők használják fel ezeket az összegeket; ebben a tekintetben a nemzetközi segélyezés hasonlít a külföldi tőkebefektetésekhez. Harmadrészt a legtöbb projekt megvalósításában a magyar hozzáadott érték egy nálunk fejlettebb országban, partneri kapcsolatban kerül felhasználásra, és úgy gondolom, hogy ez Magyarország nemzetközi tekintélyét ugyancsak emeli.
A költségvetési vitában tett hozzászólásomat ehhez az utolsó ponthoz csatlakozva szeretném befejezni. Vörösmarty Mihálytól szeretnék önöknek idézni; érdemes lenne ezt a vita során nekünk is betartani. Ez így szól: “Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett / Tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.”
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
