ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni Szalay Gábornak a hozzászólását. Profi volt, egyértelmű volt, és megfogalmazta azokat a kételyeket, amelyeket az energiatörvény magában foglal. Látom, hogy az államtitkár úr csóválta a fejét, hisz Szalay Gábor képviselőtársunk kormánypárti képviselő. (Tállai András: Nem véletlenül nem államtitkár!)
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném hangsúlyozni - ahogy az előző vitában a kétperces hozzászólások során elhangzott -, hogy az Európai Unió parlamentje közel hét éve foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. Minden alkalommal az elsődleges szempont az volt - ezt talán Orosz Sándor képviselőtársamnak mondanám -, hogy nagyon pontosan meg kellene nézni, az uniós tagországokon belül melyik kormány mekkora összeget fordít a környezetvédelemre és a környezetvédelemből adódó problémák költségvetési fejezetének részéből arra, hogy valóban a megelőzés tudjon kialakulni. Meg kellene azt is nagyon pontosan nézni és nézetni, hogy ebből az energiaadóból majdan - ugyan még az Európai Parlament ezt nem fogadta el - a tagországokon, amelyek eddig is sokat fordítottak a környezetvédelemre, az uniós tagországokon belül mennyi kerül visszaforgatásra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem járható út az, hogy a magyar kormány a maga részéről egy döntés előtti állapotban fogalmaz meg egy törvényt, hisz az unió ezt a döntést még nem hozta meg. Nem ismerjük a derogáció lehetőségeit, nem ismerjük a kedvezményezetti körök lehetőségeit. A másik pedig az, hogy megállapít majd egy minimál nagyságrendet, ami alapján egységesen be kell fizetni az energiaadó rá eső részét országonként.
(13.20)
Ennek ellenére a jelenlegi törvényjavaslat úgy fogalmaz, ahogy Szalay képviselőtársam is elmondta, hogy jóval fölötte az Európai Unió javasolt minimumának fogalmazza meg ezen adó kivetését az energiafelhasználók részére. Szeretném ezt jobban lefordítani; nem véletlenül van nálam a Kereskedelmi Kamara tiltakozó levele, amelyben megfogalmazza, hogy ezáltal a magyar gazdasági társaságok, amelyek energiát használnak fel, egyfajta padlóra küldése fog bekövetkezni.
Tegnap felhívtam Katzer Zoltánt, az Ajkai Üveggyár igazgatóját, és teljesen logikus, hogy ő is számít... – hisz nemcsak az energiaadó fog rá nehezedni egyfajta teherként, hanem ezenkívül a környezetterhelési díj is. Minden gazdasági társaság vezetője elmondta, hogy nagyon helyes a szennyező fizet elvének magyarországi meghonosítása is, csak nagyon fontos lenne tudni, hogy a kormányok kormányzati költségvetéséből környezetvédelemre és elhárításra mennyi kerül visszaforgatásra. Mert ha az a tendencia marad fenn továbbra is, amit Pap János képviselőtársam mondott, hogy jövőre még kevesebb lesz visszaforgatva környezetvédelemre, akkor ez egy szomorú állapot. 22 milliárd be fog folyni az államkasszába, de ennek ellenére környezetvédelemre jóval kevesebb kerül visszaforgatásra, mint amennyi a 2003. évben.
Itt szeretnék visszatérni az Ajkai Üveggyár esetére is. Egyrészt nagy energiafelhasználó, hisz a kemencéit nemcsak villamos energiával, hanem gázzal is fűti. Nagyon jól tudjuk, hiszen ez év januárjában-februárjában interpelláltam a gazdasági miniszternek az Ajkai Üveggyár helyzetével kapcsolatosan. Egy unikumról van szó; olyan az Ajkai Üveggyár is, mint a tokaji bor, a herendi porcelán vagy a zsolnai porcelán, válságba került ez év elején.
Ha jövőre ilyen mértékű és nem egy csillapított, fokozatosan emelkedő - amit a gazdasági társaság is nagyon pontosan előre tud tervezni és ki tud számítani és ahhoz mérten a piacait is megszerezni, ha ez így kerül bevezetésre -, akkor az Ajkai Üveggyár is padlót fog fogni. Abban a pillanatban 1300 munkahely kérdése fog felmerülni. A mai piaci versenyben, a mai nyugat-európai és amerikai piaci export növekedéshányadot a terméknövekedésében ezen adók alapján nem tudja érvényesíteni. Ma Európában, Nyugat-Európában maximum 1,5 százalékos exportnövekedést tudnak elfogadni egy-egy piaci szereplő részéről.
Nagyon fontos lenne tudni azt is, hogy ezen energiaadó hogy fog érvényesülni az önkormányzatok esetében, fogalmazzunk úgy, a nagyfogyasztók megjelenésénél. Nem tudjuk, hisz az önkormányzatok a mai viszonyok között is padlón vannak. Az önkormányzatoknak rengeteg intézményük van, kórházaik vannak. Fogyatékosok foglalkoztatása is folyik nagyon sok önkormányzatnál. Egyszerűen nem tudni, hogy ennek a hatása mit fog kiváltani az önkormányzatoknál.
A másik, ami óriási nagy félelem, hogy az energiaadónál és a környezetterhelési díjnál átfedésekre fog sor kerülni. Hiszen az a gazdasági társaság, amelyik az energia területén nagyfelhasználó, szennyezi a levegőt, szennyezi a talajt és a vizet is. Valahol egyfajta kettős adózás lesz a számára előírva. Ez az ökoadó nem fogja mentesíteni a gazdasági társaságokat az eddigi bírság alól sem. Valahol nem is kettős, hanem belép egy harmadik, ami a bírságot számukra nem törli el, hiszen a jelenlegi bírság és az Európai Unió normái között is egyfajta ellentét uralkodik.
Ezért is mondom, tisztelt képviselőtársaim, hogy magát a törvényt… - egyrészt Magyarország csatlakozása május 1-jén fog bekövetkezni. Amennyiben az Európai Parlament ezt a döntést meghozza, akkor még egy időpontot is meg kell neki állapítania. Ha túl későn hozza meg ezt a döntését, mondjuk, november-december környékén, nem biztos, hogy január 1-jével be is lehet vezetni.
Milyen kényszerhatás hajtja jelen pillanatban a magyar kormányt ebből a szempontból? Egyetlenegy feltételezhető pontja van ennek, hogy a költségvetés számára ez a 22 milliárd forint nagyon szükséges, a költségvetésben, a nagy kalapban el fog veszni, és környezetvédelmi célokra ebből az égvilágon semmi nem fog visszafordításra kerülni.
Orosz Sándor képviselőtársamnak mondtam már a vitában és a kétpercesben, hogy annak idején a környezetterhelési díj fogalma már kétszer jelent meg. Akkor mi magunk is azt mondtuk, hogy úgy támogatható a különböző ökodíjak bevezetése Magyarországon, ha az elsődlegesen ott fog megjelenni és oda kerül visszafordításra, ahol az állampolgárok elszenvedik, kénytelenek elviselni azt a pluszterhelést, ami adott esetben a környezetüket - akár a gazdasági társaságok, akár a közlekedés, akár más tevékenység révén -, az életkörülményeiket, egészségi állapotukat nagymértékben befolyásolja.
Ha ez nem így történik, akkor ez az állampolgárok becsapása, egyfajta megsarcolása a gazdasági társaságoknak, és ezzel Magyarország a környezetvédelem szempontjából egy jottányit, egy lépést sem tesz előre. Hiszen ha nem kerül visszaforgatásra környezetvédelmi célokra, ebből a szempontból Magyarországon az égvilágon semmi nem történik. A terhek növekednek, ezek a terhek beépülnek a termékek áraiba, és a végén a lakosság fogja megfizetni, és nagyon keményen a lakosság fogja megfizetni.
Nézzük az eddigi terheket: ebben az évben kétszer 9 százalékos energiaár-emelés, a gazdasági társaságoknál nagymértékű gázáremelés. Erre jövőre rá fog jönni az áfanövekedés kérdése is. Ha ehhez még hozzárakjuk az energiaadót, a környezetterhelési díjat, tessék nagyon pontosan kiszámolni és kiszámoltatni azt, hogy egy-egy gazdasági társaságnak mennyivel fog növekedni a terhe, és hogy ezt a terhet milyen mértékben fogja beépíteni a saját termékébe, és ha exportról van szó - hisz Magyarország a termékeinek közel 75 százalékát az uniós piacon helyezi el -, kérdés, hogy ezek mellett a növekmények mellett el tudja-e helyezni a terméket az uniós piacon. Ez a nagy kérdés.
Még egyszer nagyon megköszönöm Szalay Gábor képviselőtársam korrektségét, nyíltságát, őszinteségét, és a Magyar Demokrata Fórum is – mint ahogy ő is elmondta – kételyeket fogalmaz meg, módosítókat fog benyújtani, és ha ezek a módosítók nem kerülnek elfogadásra, akkor a Magyar Demokrata Fórum az ökoadó bármely jellegű bevezetését nem tudja támogatni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF és a Fidesz padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
