KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Bevallom őszintén, nincs könnyű helyzetben a kormánypárti szónok, amikor egy új adónem bevezetését kell indokolnia. (Tállai András: Ez a beszéd!) Egyrészt ez nem egy népszerű feladat (Tállai András: Így van!), és nem nagy terjedelmű javaslatról van szó. Tállai képviselő úrnak lesz lehetősége itt elmondani az észrevételeit, úgyhogy kérem, hallgassa meg a mondandómat.
Tehát azt szeretném elmondani, hogy nem egy nagy terjedelmű módosításról van szó. Már a vita megkezdésekor a bizottsági véleményekben gyakorlatilag nagyon sok érv elhangzott a javaslat mellett is, ellene is. Úgy gondolom, kormánypárti képviselők és a többségi véleményt megfogalmazók is - és szeretném az ellenzéki képviselő urak figyelmét felhívni erre, mert az előző ciklusban nem nagyon volt példa rá, hogy kormánypárti képviselők a kormány által benyújtott javaslatra kritikai megjegyzéseket tettek volna, de most hallhattak erre példát - elmondták azokat a fenntartásaikat, amelyek a törvényjavaslattal kapcsolatban valóban megfogalmazhatóak. Néhány dologra én is szeretnék majd kitérni a hozzászólásomban.
Azokra az érvekre, amelyek a benyújtás mellett szóltak, gyakorlatilag nem hangzottak el ellenérvek. Ugyanis nem nagyon van mit kezdenünk azzal, tisztelt képviselőtársaink, ha az Európai Unióban készülőben van egy ilyen direktíva, és mi jövő év május 1-jétől tagjai szeretnénk lenni az Európai Uniónak, akkor az ottani jogszabályokat át kell vennünk. Itt hangzott el arra nézve is kritika, hogy éltanulóknak kell-e lennünk a szabályozások átvételében. Erre pedig azt szeretném elmondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy elképzelhető-e olyan állapot Magyarországon, hogy minden egyes európai szabályozást, minden egyes direktívát a csatlakozásunk időpontjában veszünk át, és azok a szabályozások, amelyek esetleg nem érintik pozitívan a magyar gazdaság szereplőit, sokkhatásszerűen érnék a magyar gazdaságot. Tehát úgy gondolom, hogy a fokozatosság elvét itt is be kell tartanunk.
Az is elhangzott, hogy az Európai Unióban jelentős vita zajlott, illetve zajlik ma is erről a szabályozásról. Az irányelvek gyakorlatilag ismertek, és a benyújtott javaslat minden tekintetben figyelembe veszi a tervezett szabályozást, amely nagy valószínűséggel alapvetően már nem változik. Ugyanakkor azok a környezetvédelmi szempontok, amelyeket az államtitkár úr is megfogalmazott, nem vonhatók kétségbe. Úgy gondolom, vannak más elfogadott nemzetközi jogszabályok is, amelyekhez a Magyar Köztársaság csatlakozott. Emlékeztetni szeretnék a kiotói egyezmény előírásaira, amelyek bizonyos elvárásokat fogalmaznak meg az egyes csatlakozott tagországokkal szemben. Úgy gondolom, összességében ezek az érvek mindenképpen amellett szólnak, hogy ezt a jogszabályt meg kell hoznia a magyar parlamentnek.
Miről is szól ez a jogszabály alapvetően? Arról, hogy azok az energiafogyasztók, akik földgázt és villamos energiát fogyasztanak, a fogyasztásuk arányában energiaadót kötelesek fizetni. Arra vonatkozóan, hogy miért ilyen formában, előzetesen, a bizottsági véleményekben már elhangzottak érvek. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném - és néhány ellentmondásra is szeretnék rámutatni, ami a vita eddigi szakaszában már elhangzott -, hogy ez a törvényjavaslat közvetlenül a lakosságot, az állampolgárokat nem érinti. Közvetetten valószínűleg érinti valamilyen mértékben, de erre vonatkozóan - és itt el kell fogadni azokat a kritikákat, amelyeket ellenzéki képviselők megfogalmaztak - megfelelő minőségű és mélységű hatástanulmány nem készült. Itt szeretném megvédeni az előterjesztő politikai államtitkár urat, ugyanis a bizottsági vitában elhangzott, hogy itt nem a Pénzügyminisztérium előterjesztéséről van szó, hanem a Pénzügyminisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium közös előterjesztéséről, és a javaslattal a Környezetvédelmi Minisztérium teljes mértékben egyetértett. Tehát azok a kritikák, amelyek ezzel szemben megfogalmazódtak, úgy gondolom, nem állják meg a helyüket. A lakosságot tehát nem érinti, de az elhangzott számok, úgy gondolom, miután ezek a hatástanulmányok nem készültek el, megalapozatlanok. Nem tudjuk ezeket, és nem kellene riogatni a lakosságot a tekintetben, hogy valójában milyen mértékben érinti majd őket.
Nem beszélve arról, tisztelt képviselőtársaim, hogy az energiaszektor jelentős mértékben liberalizált, és nem úgy működnek a dolgok, mint öt-tíz évvel ezelőtt, hogy valamennyi ilyen állami intézkedést azonnal át lehet hárítani a fogyasztókra, mert hiszen ezen a területen is verseny kezd kialakulni és a versenyben nem automatikusan háríthatják át az egyes energiatermelők a költségeiket a fogyasztóra, hiszen a versenypozícióik sérülnének jelentős mértékben.
(11.50)
Képviselőtársaim, akik ezzel a javaslattal nem értenek egyet, vegyék elő a vonatkozó jogszabályokat, tanulmányozzák át, és rájönnek, hogy ennek a kijelentésemnek van alapja. Tehát a villamos energia megawattórájában, illetve a földgáz gigajoule-jában mért mennyiség alapján kell majd ezt az adót megfizetni a közüzemi fogyasztónak, a feljogosított fogyasztónak, illetve annak, aki előállítója az egyes energiafajtáknak.
Beszélni kell arról, hogy utólagos levonási lehetőséget teremt, és visszaigénylési konstrukciót vezet be a villamos energia saját felhasználására előállított földgázból történő villamos energia, valamint a kapcsolt hő- és villamos energia előállításához, továbbá a kémiai redukcióban elektrolitikus és kohászati folyamatban, és vegyipari termékek alapanyagaként felhasznált energia után, és a lakosságnak szolgáltatott hő előállítására. Itt kritika hangzott el a tekintetben is, hogy ez egy újabb adminisztrációs terhet ró majd a gazdálkodó szervezetekre. Kérdezem képviselőtársamat, hogy egyébként milyen más módszer létezne, egy olyan módszer, amely mindenféle lehetőséget megteremtene az ellenőrzésre. Ha vannak ilyen egyéb más módszerek, akkor kérem képviselőtársaimat, hogy azt a vitában is mondják el, ne csak valamiféle megvalósíthatatlan érvként használják.
Fontos és kiemelendő szempont az, hogy a kormány úgy fogadta el a javaslatot, hogy derogációs igényt kell megfogalmazni az Európai Unióval szemben a távfűtés, illetve a szén tekintetében. Korábban ilyen derogációs igény nem fogalmazódott meg, holott tudott volt, hogy ilyen jellegű adó bevezetését tervezi az Európai Unió. De ezt követően is természetesen születnek majd az Európai Unióban jogszabályok, az egyes tagországok fognak derogációs igényt bejelenteni más jogszabályokkal kapcsolatban, és a kormány feladata, hogy itt a megfelelő eredményt elérje.
A gazdasági hatásokat tekintve természetesen el kell mondani, hogy kezdetben az energiaadó nagyjából fele-fele arányban érinti majd a termelőszektort, illetve a kommunális szektort, és nyilvánvalóan ez kezdetben többletterhet jelent majd a gazdasági társaságoknak. Ezt mi is hangsúlyoztuk a bizottsági vitákban, hogy bizony a hatástanulmányoknak a következő napokban el kell készülniük, és át kell tekintenünk, hogy ezek az adómértékek, amelyek a jogszabályban megfogalmazódtak, valóban elviselhető terhet jelentenek-e az egyes gazdasági társaságoknak, nem jelentenek-e számukra olyan versenyhátrányt, amely másképpen nem érhető el. Ezen túl is néhány technikai pontosításra és módosításra van szükség.
Tehát összességében az mondható el, hogy mindezek figyelembevételével, ezen módosítások elfogadását követően tartjuk csak elfogadhatónak, illetve támogathatónak a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban. - Szórványos taps a Fidesz soraiban. - Tállai András: Éljen!)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
