DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mindaz, amit ön elmondott, a legmesszebbmenőkig a kormány egyetértésével találkozik. Jómagam állatvédőként, képviselőként és igazságügyi államtitkárként személy szerint is messzemenőkig egyetértek azzal a felvetéssel, amely az ön mostani kérdésében, illetve a korábban benyújtott módosító javaslatában szerepel.
Az embereknek kiszolgáltatott állatok védelme és kímélete az emberi kultúra és az európai civilizáció egyik legfontosabb alapértéke, és azok az állatok, amelyek önmagukat nem képesek megvédeni, rászorulnak a mi segítségünkre, és mi felelősek vagyunk mindezért. Egyébként az alapértékek védelme csak az esetek egy részében indokolja, hogy az büntetőjogilag is szankcionált legyen. Így van ez a magyar jogban is, hiszen az állatvédelmi törvény, amely '98-ban született, ismeri az állatkínzást, és szankcionálja is azt. Az a kezdeményezés és az a nagyon nagy számú aláírás, amely most a nyáron elindult - és úgy tűnik, hogy az intenzitása nem csökken -, a büntető törvénykönyvben történő pontosabb, korszerűbb megfogalmazást tűzte ki célul. Mi ezzel a legteljesebb mértékig egyetértünk, és mondhatom nyugodtan, egyetért ezzel a környezetvédelmi tárca is, hiszen Persányi Miklós miniszter úr egyike volt az első aláíróknak, aki támogatta ennek a javaslatnak az elfogadását. Jómagam is aláírtam, és tudom, hogy több kormányzati és parlamenti tényező szintén ugyanezen a véleményen van.
Az állatvédelmi törvény elfogadásakor az utolsó előtti változatban még szerepelt egy, a büntető törvénykönyv módosítására irányuló javaslat, az sajnos akkor kimaradt a csomagból. Jómagam itt, a parlamentben ezt mind a plenáris, mind pedig a bizottsági vitán szóvá tettem és hiányoltam. Nagyon sajnálom, hogy akkor nem került elfogadásra. Mostanra a helyzet sajnos egyértelműen megérett arra, hogy büntetőjogi szankciórendszert vonjon maga után.
Az Európai Unióban erre vonatkozóan nincsenek részletes szabályok és előírások, elsősorban a haszonállatok szállítására és tartására vonatkozóan léteznek szabályok, de természetesen az európai jogi kultúra és jogi hagyományok nem nélkülözik az ilyen szabályozást. Angliában már az 1820-as években alkottak törvényt az állatkínzásról, sőt Magyarországon 1878 után, a Csemegi-kódex megszületése után, 1879-ben a kihágási büntető törvénykönyv ismerte ezt a bűncselekményt, azaz már több mint száz évvel ezelőtt büntetőjogi kategória volt Magyarországon.
A kormány egy önálló javaslatot készít, és ezt a javaslatot nagy valószínűséggel nagyon rövid időn belül - ha támogatja a kormányzat - az Országgyűlés is megtárgyalhatja. Változnak a szabályok részben az állatviadal tekintetében. Egyrészt: a jelenleg kizárólag kutyák viadaláról szóló javaslat ki fog terjedni a gerinces állatokkal végzett állatviadalra. Az állatkínzás büntetőjogi szankcionálása megtörténik majd, hiszen eddig ez csak szabálysértésként került elbírálásra. Egyébként az állatvédelmi törvény korrekt módon tartalmazza az állatkínzás fogalmát, csak pillanatnyilag nem bűncselekmény. És kitérünk majd röviden az orvvadászat és az orvhalászat eddig nem szankcionált változatára is. Egyébként természetesen mindvégig a környezetvédelmi tárcával közösen, együtt dolgozzuk ki a javaslatot.
Szeretném még egyszer megköszönni önnek és az SZDSZ-nek, hogy erre vonatkozóan Btk.-módosítást terjesztett elő. Nagyon remélem, hogy a Ház mindkét oldala jó szívvel fogja tudni elfogadni a módosítást, és végre bűncselekmény lesz az állatkínzás Magyarországon.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
