JUHÁSZ FERENC
JUHÁSZ FERENC
JUHÁSZ FERENC honvédelmi miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! Ön gazdálkodó ember, és mint ilyen, egészen biztosan pontosan tudja, hogy vannak az életében olyan hatások, olyan kényszerek, amiket nem kerülhet el. Ön egészen bizonyosan tudja, hogy nem tarthat fenn plusz csirkeólat, ha nem akar csirkét tartani. Egészen bizonyosan nem fog most kacsaneveldét építeni, hiszen pontosan tudja, hogy a kacsa ott marad az embereken.
Bármennyire is furcsa, ezzel a két példával is tudtam igazolni, hogy ez ugyanígy működik a Magyar Honvédség területén is. Akkor, amikor a Magyar Köztársaság kormánya eldöntötte - és ebben nagy társadalmi támogatásra talált -, hogy bevezeti a profi haderőt, amelynek következményeként eltörli a sorkatonai szolgálati kötelezettséget, akkor a kiképzőbázisok sorsáról részint döntött. Hiszen ma több mint 10 ezer fiatalról kell gondoskodni, illetve kell kiképezni; ha a sorkatonai szolgálati kötelezettség megszűnik, akkor ez a szám 7500-zal csökken, azaz mintegy 2500 főre lesz szükség évente. Azaz nekünk döntenünk kellett abban, hogy a három meglévő katonai kiképzőközpont közül melyiket tartjuk meg, melyiknek a működése indokolt szakmailag.
Én azt tartom alapelvemnek, hogy szakmai kérdésekbe politikusok ne vagy csak óvatosan szóljanak bele, ezért tartózkodtam mindenféle kötelezéstől, amely bizonyos laktanyákat megtartott volna, amely bizonyos szervezeteket megmentett volna, mert - mondom - az volt az alapelv, hogy a szakma döntsön. Ebben az esetben az történt, hogy a kollégák - külföldi szakértőkkel egyeztetve - egy katonára, illetve egy intézményre átszámítva kiszámolták, hogy melyik kiképzőközpont működtetése a leghatékonyabb. Ebből a szempontból a kollégáim csak és kizárólag, teljesen természetesen a katonai, szakmai, biztonságpolitikai szempontokat vették figyelembe, azokat a szempontokat, amelyeket - mint azt ön is nagyon helyesen említette - az alkotmány előír számunkra. Ezeket a kötelezettségeket teljesíteni akarjuk, ugyanakkor három kiképzőközpontra nincs szükségünk.
Ha politikai döntést kell hoznom, akkor nagy valószínűséggel Szombathely mellett döntök az ismert körülmények között. De nem Szombathelyt választottuk, hanem Tapolcát, mert annak a megközelíthetősége, laktanyai elhelyezései körülményei jobbak, mint Szabadszállásé, ráadásul a lőtér és a kiképzőbázis közötti távolság nagyon rövid, azaz egy katona kiképzése fajlagosan messze ott a legolcsóbb. Ezért született az a döntés, hogy a szabadszállási laktanyát bezárjuk, annak ellenére, hogy ott magas színvonalú kiképző tevékenység folyt, hogy az ottani katonák nagyon magas színvonalú munkát végeztek. Szeretnénk is a későbbiekben, akit tudunk, akit lehet, megszólítani, hogy más helyütt vállaljon katonai feladatot, katonai szerepet.
Ugyanakkor szeretném önt arról is tájékoztatni, hogy a politikusoknál a következetesség ritka nagy erény. Nagyon jó, ha egy politikus pontosan tudja, hogy mit mondott fél éve, egy éve, és ő maga miként és hogyan cselekedett. Képviselő úr, a kezemben tartom azt a három módosító javaslatot, amelyeket ön is aláírt, és amelyek a Magyar Honvédség költségvetését ebben az esztendőben 47,2 milliárd forinttal kívánták csökkenteni. Ugyan tessék már megmondani, ha annak megfelelően fogadjuk el a finanszírozást, akkor hogyan működhetett volna Szabadszállás! Tessék megmondani, ha annak megfelelően dönt a parlament, akkor hogyan tettünk volna eleget alkotmányos kötelezettségünknek! Amikor ilyenfajta aggodalom megfogalmazódik, akkor nem az aggodalom jogosságát kétlem én, csak az előrelátás hiányát, amely korábban nem jelent meg.
Egyébként valamennyi tárcával, ez esetben az érdekelt tárcákkal, a Gazdasági Minisztériummal, a Miniszterelnöki Hivatallal és más kollégákkal együttműködve azon vagyunk, hogy területfejlesztés és egyéb támogatások keretében lehetőséget biztosítsunk egy Bács megyei kistelepülésnek arra, hogy tovább éljen. Ugyanakkor tisztelettel kérem önt és valamennyi politikustársamat, hogy ne a Magyar Honvédségen és ne a Honvédelmi Minisztériumon verje le egy kistérség foglalkoztatásának minden problémáját, hiszen nekünk összességében az országról kell gondoskodnunk, és az ország érdeke sokszor fölülírja a lokális érdekeket.
Egyébként mihelyt a pontos döntés megszületik és javaslataink megfogalmazódnak, teljesen természetesen ellátogatok Szabadszállásra.
Köszönöm szépen, elnök asszony.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
