BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Én a mezőgazdasággal kapcsolatban az erdőgazdálkodással szeretnék foglalkozni, hiszen ez az Európai Unióban a mezőgazdaságnak édestestvére, és ott egy egységként is kezelik ezt a két dolgot.
Alig egy esztendeje Medgyessy Péter a Pilvax Kávéházban, akkor még mint a Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje, közzétette “Egyetértésben a nemzettel” című vitairatát. Ebben azt írja: “Én, Medgyessy Péter, egyezséget ajánlok a nemzetnek, hogy Magyarország gazdag és virágzó ország legyen.”, majd megteszi vállalásait. “Vállalom, hogy - írja - kormányom véget vet, határozott lépéseket vesz, megállítja és visszafordítja, felemeli és felvirágoztatja…” - s a többi.
A 8. pont harmadik bekezdése szerint - szó szerint idézem -: “Az 1,2 millió hektáros erdőtelepítési program részeként 300 ezer hektár erdőt telepítünk.” Időmeghatározás nincs. Hozzáértők már akkor is gyanították, hogy a miniszterelnök-jelölt beszédírója valószínűleg betéttel ihatta a kávét a Pilvaxban, vagy csak egyszerűen nem tudta, hogy mit beszél. Gondolhatták ezt azért is, mert senki sem hallott még az 1,2 millió hektáros erdőtelepítési programról, másrészt a szakmai körökben azt is mindenki tudja, hogy Trianon óta, ami több mint 80 éve volt, sikerült összesen 700 ezer hektár erdőt telepítenünk.
Majd a “Cselekedni, most és mindenkiért!” címen beterjesztett kormányprogram már megfeledkezik a nagyvonalú vállalásokról. Egyszer sem szerepel benne az “erdő” szó, és már csak a “százmillió fa” című program szerepel benne. Ez a program is az évtized végéig szól. Sehol az 1,2 millió hektáros program, sehol a 300 ezer hektáros telepítési vállalás. Megjegyzendő, hogy Magyarországon évente mintegy 250 millió darab erdészeti csemetét állítanak elő, aminek 85-90 százalékát el is telepítik. A kormány tehát nem vállalta túl magát, sőt ebben az esetben is azért kell hogy izguljunk, nehogy a szociálliberális kormány beváltsa ígéreteit, hiszen ebben az esetben a töredékére eshet vissza Magyarországon az erdőtelepítések aránya.
Erre az útra egyébként már rá is lépett a kormány, hiszen az idei évben mintegy 10 százalékkal kevesebb forrást biztosít az erdőtelepítésre, amely az egyébként indokolt egységáremelések révén mintegy 40 százalék területcsökkenést idéz elő. A 15 ezer hektár helyett, ami a polgári kormány utolsó évében telepítésre került, 8-9 ezer hektár lesz, a 6 milliárd forint támogatás helyett 5,5 milliárd. Majdnem 1 milliárd forinttal tervezi megsarcolni a kormányzat erdőfenntartási járulék címen a gazdálkodókat.
Alig van információja a hozzávetőleg 300 ezer magánerdő-tulajdonosnak a várható csatlakozásról. Nincs pénz az integrátori hálózat továbbfejlesztésére, minden területen a visszalépés a jellemző. Hogy lesz így 25 százalékos erdősültség, kedves képviselőtársaim, hogyan lesz így több erdő? Hogyan lesz a csökkenő támogatásokból növekvő foglalkoztatás, munkalehetőség, munkahely éppen azokban a hátrányos helyzetű depressziós térségekben, Szabolcsban, Nógrádban, Borsodban, ahol a legnagyobb a munkanélküliség, és ahol a legjelentősebb az alacsony termőképességű erdősíthető szántók aránya?
Lenne tehát miről beszélni. A “mákos guba”, az “ehet-e a disznó moslékot?”, a “nyithatok-e Bécsen cukrászdát?” című kampányok után lehetne most már végre arról beszélni, ami az embereket valóban foglalkoztatja, ami a megélhetésüket jelenti majd, ami a megélhetésüket befolyásolja. Itt az ideje a tiszta beszédnek, itt az ideje a tetteknek, hogy Magyarország minden polgára a csatlakozás nyertese lehessen.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)