KARAKAS JÁNOS
KARAKAS JÁNOS
KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Az eddigi hozzászólások jelentős része megerősítette bennem, hogy szerencsétlen volt a címválasztás, és szerencsétlen volt néhány ellenzéki képviselőtársam hozzászólása. Ugyanis kívülállókban azt az érzetet kelti, hogy ha a mostani ellenzék maradt volna kormányon, akkor Koppenhágában nem következik be csatavesztés, akkor itt most tejjel-mézzel folyó Kánaán lenne, noha ők is nagyon jól tudják, hogy a mézzel talán kevesebb gondjuk lett volna nekik is, de a tejjel bőven meggyűlt volna nekik is a bajuk.
Aztán kérdezem én, hogy fel lehet-e fogni csatavesztésként, és meg lehet-e írni egy kormányokra, parlamenti ciklusokra kiterjedő folyamatot, és annak lezárását; megítélésem szerint nem.
Kérdezem másrészről, hogy ha csataként éljük meg ezt a helyzetet, hogy egy lerongyolódott, esetenként súlyosan demoralizált sereggel lehet-e nyerni, esetenként olyan tábornokokkal, akiket utána azóta is igyekszünk inkább elfelejteni.
Azt tudom mondani, hogy ne csatázzunk, egy kívülálló különösen ne élje meg, hogy ha mezőgazdaságról van szó, akkor itt a parlamentben csata folyik. Ne feledjék, amit miniszter úr is mondott: építkezni igazából csak békében lehet. Megítélésem szerint azért, hogy idáig haladtak a mezőgazdasági folyamatok, a politika nagymértékben felelős; azért, hogy ez az ágazat teljesen túl lett politizálva, elvakult politikai döntések születtek, azért tartunk itt.
Végre már túl kellene tenni magunkat ezeken a csatározásokon, és azt tudom mondani, hogy kössünk békét, építkezzünk. Itt az uniós csatlakozás küszöbén véget kellene vetni a vitának: családi gazda, társas gazdálkodó. Nem hiszem, hogy akár az egyik vagy a másik csoportnak van csak létjogosultsága. Véget kellene vetni, mondjuk, egy MAGOSZ-MOSZ ellentét szításának is. Végre normális termelői érdekérvényesítésért kellene harcolnunk mindkét oldalról, és erre kellene koncentrálnunk azért, hogy tényleg nehogy elveszítsük ezt a csatát, mert akkor százezrek sorsáról van szó, ezt a csatavesztést nem engedhetjük meg.
Sajátos területről kívánnék szólni e bevezető után, ez pedig a kertészeti ágazat, ahol azt kell mondani, hogy a legnagyobb lehetőség szinte ezen a területen van. Itt van meg az, hogy viszonylag kis területen nagy értéket lehet előállítani, itt lehet növelni a foglalkoztatást, önfoglalkoztatást, ehhez kitűnő természeti adottságaink vannak, és a 450 milliós piac számunkra rendkívül nagy lehetőséget teremt, nem beszélve arról, hogy feltételezhetően a hazai fogyasztás is jelentősen fog nőni.
Ezeket a lehetőségeket, kérem, ki kell használni. Termelési korlátok szinte alig vannak ezen a területen. Mondhatnám, a legnagyobb korlát önmagunk alacsony termelési színvonala, tőkeellátottsága, szaktudása, piacismerete. Ha megnézzük, a zöldség-gyümölcs ágazatban termelési korlát igazából csak három terméknél van: ez a konzervipari célra termelt őszibarack és vilmoskörte, illetve a konzervipari célra termelt paradicsom.
Azt kell mondanom, hogy lehetőségeink szinte csak tőlünk függenek, azért azt is tudomásul kell venni, hogy ezeket a lehetőségeket csak bizonyos keretek között tudjuk igazából kihasználni, alkalmazkodnunk kell az uniós viszonyokhoz, be kell tudni fogadni őket. A zöldség-gyümölcs ágazatban ezeknek egyik legfontosabbika a tész, a termelői értékesítő szervezet. Ezek a szervezetek, amelyeken keresztül biztosítja az Unió a rendet, a termelés szabályozását. Ezt kell tudni mindenkinek, és ez az a szervezet, amelyik ha nem működik, akkor nagy baj várható.
Elhangzott itt Mórahalom példája. Lehetne még negatív példákat is sorolni, hogy a kezdet kezdetén hogyan lehetett néhány embernek 15 millió forintot nyerni tészalapítás címén egy év alatt. Felejtsük el ezeket a példákat, tanuljunk belőle, és remélem, hogy a Medgyessy-kormány eddigi intézkedései meg is fogják ezen a téren hozni a szükséges eredményt, hiszen a tészek alapítását a kormány támogatja.
A tész az, amelyiken keresztül igazából le lehet vezetni a túltermelést; a tész, amelyiken keresztül árukivonás történhet - de milyen árukivonás? Minőségi áru, osztályos áru kivonása, a selejtet nem lehet kifizettetni az Unióval, nem lehet kifizettetni a rohadt zöldséget sem az Unióval.
(11.30)
Ha a termelők tészen keresztül végzik tevékenységüket, alkalmassá válnak arra, hogy exporttámogatást is igénybe vehessenek, sőt, segítséget jelent az Unió számukra az importvédelem tekintetében is.
A termelés szabályozása, az értékesítési biztonság mellett legalább ilyen fontosnak tartom a szervezett tanácsadást, a szövetkezésben, integrációban rejlő egyéb előnyöket. Ilyen például a tőke koncentrálásának kihasználása, a termelési eszközök koncentrálása. Nyilvánvaló példa, hogy önmagában száz darab, 1-3 hektáron gyümölcsöt termelő gazda nem gazda. Ha ők összeállnak, kooperálnak, ennek minden előnyét tudják élvezni uniós tagként is.
Ha ezeket sikerülne megteremteni, és kellő nemzeti támogatások is hozzájárulnak, akkor azt tudom mondani, hogy ez az ágazat bátran keresheti és megtalálhatja helyét az Unióban. Bátran kell nyúlni újabb fajokhoz, fajtákhoz, termelési módokhoz, és úgy érzem, ezen a területen is óriási lehetőség van.
Röviden egy másik területről, a szőlő-bor ágazatról. Itt is azt kell mondjam, nem érzem és nem érzi az ágazat sem szerintem, hogy csatavesztés történt volna Koppenhága kapcsán. Sikerült elérni a kedvező övezetbesorolást, nem kell változtatni a szőlő-bor előállítás technológiáján alapvetően a termelőknek, sikerült a tokaji érdek- és eredetvédelmet biztosítani.
Természetesen azért, hogy ebben az ágazatban is esély és biztonság jöhessen létre, nekünk is alkalmazkodni kell. Mihez kell alkalmazkodni? A melléktermék-kezeléssel, az árfigyelési rendszerrel, a készletfigyeléssel, a területi adatszolgáltatással. Meg lehet csinálni? Meg lehet. Megéri a biztonság? Megéri. Különösen azon területen, ahol asztali borokat állítanak elő, hiszen az Unió, hasonlóan az előbb említett szőlő-gyümölcs ágazathoz, itt is igyekszik a felesleget levezetni, segíteni a gazdákat, jövedelemhez juttatni őket.
Nagyon bízom, hogy ezekkel az eszközökkel, amelyeket az Unióba jutva alkalmazni fognak nálunk is, elmondhatjuk ugyanazt, amit a burgenlandi gazdák, hogy számukra kinyílt a világ, kinyílt a piac, a szőlő-bor termelők számára csak jót hozott az Unió.
Kérem, figyeljünk ezekre a gazdákra is. Figyeljünk a korábban csatlakozott országok tapasztalataira, és vegyük figyelembe, ami már elhangzott, hogy az Unió és Koppenhága számunkra jövőt és lehetőséget rejt. Ezt kell kihasználni mindenkinek, politikában, termelésben egyaránt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
