KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Koppenhága után, az ügydöntő népszavazás után, Athén előtt, és pontosan egy évvel a tényleges EU-csatlakozásunk előtt a kormánynak és ellenzéknek tárgyilagosan számba kell vennie azokat a csatlakozással kapcsolatos szakmai kérdéseket, amelyekben konszenzusos álláspontot kell a politika és a közélet minden szereplőjének képviselnie. EU-csatlakozásunk ugyanis nem a kormány és nem az ellenzék ügye, hanem mindannyiunk közös ügye. Annál is inkább meg kell tanulnunk a közös ügyek egységes képviseletét, mivel az Európai Unió éppen erről szól, a közösségi gazdaság és a közösségi politika mellett egységes kiállásról.
Mi az Európai Unióhoz olyan szerencsés politikai pillanatban csatlakozunk, amikor az Európai Unió maga is rádöbbent annak szükségességére, hogy a gazdasági egyesülésen kívül politikai és védelmi téren is meg kell szerveződnie. A népszavazás eredménye óta népszuverenitás elleni vétek minden, az európai külügy- és az európai biztonságpolitika megkerülésére irányuló bármely régi beidegződés.
(11.20)
Ezeket a régi beidegződéseket be kell fejezni, és a civilizált Európától való elszakítottságunkból adódó sebeket, a csatlakozásig hátralévő időben még fennálló lehetőségeink szerint orvosolni kell. A legfájóbb seb, aminek megszüntetéséhez minden pillanatot ki kell használni, a tisztázatlan, rendezetlen tulajdonviszonyokból adódó tulajdoni állapot. Mindezt nem hoztam volna szóba, ha egy hasonló, illegitim, magántulajdon elleni folyamat nem zajlana jelenleg is. Másfél millió hektár szántóterület tulajdonosainak tulajdonukból történő tendenciózus és szisztematikus kiszorítása van ugyanis napirenden. Igen, az osztatlan közös tulajdonról van szó.
A másfél millió hektárnyi terület kisajátítása már az előző szocialista kormányzás ideje előtt lett készítve, amikor is a tulajdonosok telekkönyvi tulajdonba helyezés helyett csak aranykorona-tulajdont kaptak egy felső korlát nélküli, osztatlan közös tulajdonú táblában. Ez a kvázi tulajdonlás egy 1995-ös törvénymódosítással voltaképpen lehetetlenné teszi a tulajdonosoknak a tulajdonjoguk gyakorlását.
A tulajdonjog gyakorlását akadályozó jogsértő állapot felszámolása az Orbán-kormány idején megkezdődött. A térkép szerinti megosztásos tulajdonba helyezést 2002-2003-ban be lehetett volna fejezni, ezzel szemben a mostani kormány a megosztást 2004-re tette, pénzügyi okokra való hivatkozással. A költségvetési törvény indoklásában az állt, hogy a kormány nem tud erre 7 milliárd forintot biztosítani. Egyfelől a hivatkozás nem valós, mivel a térkép szerinti megosztás költségvonzata elenyésző. Másfelől, ha valaminek az EU-csatlakozás előtt elsőbbséget kell élveznie, akkor az átlátható tulajdonviszonyok megteremtése azok közé tartozik. A tiszta tulajdonviszonyok hiánya ugyanis az EU-támogatások megigénylését is veszélyezteti.
A termelői tulajdon hiányából adódó problémák mellett némiképp másodlagos kérdés, de beszélni kell a kormány koppenhágai szerepvállalásáról és a koppenhágai megállapodás hazai kommunikálásáról is. A Koppenhágában megállapodást aláíró magyar kormánydelegáció jól tudta, hogy az EU közös agrárpolitikája folyamatos reform alatt áll, és ennek a reformfolyamatnak újabb fejezete várható a közeljövőben, már csak a WTO-tárgyalásokon képviselhető EU-álláspont kialakításának a szorítása miatt is. A megállapodó felek elemi elvárásának kellett volna lenni, hogy a megállapodás azt is foglalja magába, hogy a CAP megváltoztatása milyen mértékig változtathat a koppenhágai megállapodásban rögzítésre került támogatások reálértékén.
A közvetlen támogatások rendszerének szabályozása várhatóan a következők szerint fog változni. Egy FVM-kiadványból idézek: a termelők által különböző jogcímen felvehető közvetlen támogatások egy részét egyszerűsített farmtámogatás címén összevonják egyetlen támogatási formába a 2004-2005. gazdasági évtől kezdődően. A farmtámogatás szót könnyen behelyettesíthetjük családi gazdaságok támogatására, és az Orbán-kormány idején már ennek megfelelően is készült a mezőgazdasági támogatási rendelet, gondoljunk csak a földvásárláshoz vagy különböző beruházáshoz nyújtott vissza nem térítendő támogatásokra. Vagy említhetném még a családi gazdálkodók 16 ezer forint/hektáros földalapú támogatását, ami idén az EU-csatlakozás előtt csak 9 ezer forint.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
