DR. BŐHM ANDRÁS
DR. BŐHM ANDRÁS
DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Ahogy ez várható volt, ez valóban egy jó szakmai színvonalon elkészített törvényjavaslat, valódi társadalmi igényt és jogalkotási igényt elégít ki, annak felel meg, és ahogy ez várható volt, a Ház remélhetőleg konszenzussal el fogja fogadni mindkét törvényjavaslatot.
Hazánk polgárai néhány hete, április 12-én történelmi döntést hoztak. A rendszerváltás kezdete óta óhajtott csatlakozásunk az Unióhoz esélyt kínál arra, hogy a teljes társadalom minden egészével európai módon élje tovább az életét. A csatlakozás a rendszerváltást követő évtized közös, gyakran kemény munkálkodása eredményének a beteljesülése. Az európai uniós tagság, ahogy az MTA felhívása fogalmaz, a parlamentáris demokrácia, a teljesítményelvű piacgazdaság és a szociális biztonság megszilárdulását biztosítja mindannyiunk számára. A csatlakozás egyben azt is jelenti, hogy felzárkózunk egy fejlett gazdasági közösséghez, ugyanakkor a csatlakozás az Unióhoz új kihívásokat, feladatokat támaszt az állammal, a kormányzattal, a lakossággal szemben egyaránt.
Az új feladatok azonban új lehetőségeket is kínálnak. A hitelintézeti szabályozás törvényi keretei a rendszerváltás után nem sokkal fogalmazódtak meg, majd jó néhányszor módosításra kerültek.
(11.50)
Így a szabályozás természetesen tükrözi a tervgazdaságról a piacgazdaságra való átállás korszakát.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló alaptörvény az elfogadásakor javarészt megfelelt az Unióban kidolgozott szabályoknak, ám az unióbeli szabályozás is folyamatosan módosul, változik, ezért ez a mostani változtatás is szükségessé vált.
A törvényi előírások stabilitása a gazdasági szereplők számára elemi jelentőségű. Ugyanakkor kényszerűen a szabályozásnak követnie kell a piaci folyamatokat és az Európai Unió folyamatosan módosuló szabályozási rendjét. A tervezetben szereplő új szabályok elsőrendű célja a piacok egységes működését blokkoló elemek kiiktatása. Többen hivatkoztak rá, csak röviden említem meg, hogy szerencsés módon, értelmes módon, természetes módon a Lámfalussy-bizottság tevékenysége lehetővé tette azt, hogy az uniós szabályozásról szóló irányelvek viszonylag egyszerűen, gyorsan beépíthetők legyenek a honi szabályozásba.
A törvényjavaslat, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szól, tartalmában három fő részre bontható. Egyfelől újra kívánja szabályozni a hitelintézetek összevont alapú felügyeletét, másfelől beépít a törvénybe egy új, a hitelintézetek felszámolására vonatkozó irányelvet, harmadrészt az uniós joganyag folyamatos átvilágítása következtében több kiegészítést, pontosító javaslatot tartalmaz.
A törvényjavaslat több területen is rendkívül fontos változtatásokat hoz. Ezek közül egyet emelnék most ki: a Szabad Demokraták Szövetsége kiemelten fontosnak tartja a működő lakáspiac elősegítését. A lakásvagyon a háztartások legfontosabb vagyona, következésképpen a háztartások gazdasági viselkedését a lakásrendszer alapvetően befolyásolja. A lakásszektort meghatározó folyamatok egyre nagyobb arányban a külső gazdasági és társadalmi erők döntéseinek, érdekeinek, elvárásainak függvénye. Az államtitkár úr a bevezetőjében is már szólt a lakás-takarékpénztárakkal kapcsolatos változtatásokról, én indokolatlannak tartom ennek a megismétlését. Nagyon helyesnek, fontosnak tartjuk ezt a változtatást, ami megfelel annak a kiemelt alapelvnek a lakásvagyonnal kapcsolatban, amiben, úgy gondolom, valamennyien egyetértünk.
A tőkepiacról szóló törvény módosításával kapcsolatban is azt kell elmondanom, hogy az SZDSZ többször hangsúlyozta: annak érdekében, hogy Magyarország a globális döntési rendszerek szerves részévé váljon, először is csatlakoznia kell annak egységeihez, elsősorban az Európai Unióhoz. Az, hogy csatlakozni fogunk, ma már eldöntött tény, azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az uniós működés legfontosabb alapelvei, az átfogó szabályrendszerek és jelentős intézmények közösségi szintűek. Ezek átvétele, illetve az ezekhez való igazodás elengedhetetlen egy tagország számára. Azok a változtatások, amelyek érdekében most szót emelünk, azt szolgálják, hogy a magyar tőkepiac zökkenőmentesen alkalmazkodhasson a közös európai szabályozáshoz. Ezen túlmenően észre kell vennünk, hogy a változtatások eredményeképpen a magyar vállalatok előtt a korábbiakat meghaladó mértékben nyílhatnak meg a nyugat-európai piacok, országunkba több tőkebefektetés áramolhat, ugyanakkor hangsúlyt kap a befektetési vállalkozásra vonatkozó felügyelet, ellenőrző tevékenység is.
A jogharmonizáció szükségességére hivatkozva a kormány négy pénzügyi tárgyú jogszabály módosítására és egynek, az új biztosítási törvénynek a megalkotására tett javaslatot. A tőkepiacról szóló 2001. évi törvény változtatására azért van szükség, mert pótolni kell néhány hiányosságot, a jogszabályok számos helyen kiegészítésre szorulnak. Így szükség van arra, hogy beillesszük a jogszabályokba a befektetési vállalkozásra vonatkozó összevont alapú felügyeletről és annak működési elveiről szóló cikkelyeket, másrészt a befektetési alapokról szóló fejezet módosításával biztosítani kell két újabb keletű uniós irányelv érvényesülését.
Az egyik EU-irányelv a befektetési alapkezelők engedélyezésére és tevékenységére, valamint a befektetők informálására vonatkozóan állapít meg új szabályokat. Ez azért kiemelkedő jelentőségű, mert ezáltal válik biztossá, biztosítottá, hogy az alapkezelők valamennyi tagállamban egységes feltételekkel tevékenykedhessenek. Az Európai Befektetési Alapot kezelő alapkezelők európai útlevéllel rendelkezhetnek az Unióban Magyarország csatlakozása után. A már működő alapkezelőknek csak abban az esetben kell alkalmazniuk az új előírások többségét, ha európai befektetési alapot kívánnak létrehozni. Ezzel a törvényi rugalmassággal biztosítani lehet a már működő alapkezelők folyamatos működését, és azt, hogy az új rendelkezések nyomán ne kerüljenek versenyhátrányba.
A másik irányelv alapján a törvény módosítani kívánja az európai befektetési alapokra vonatkozó szabályokat. A definíció szerint az Európai Befektetési Alap olyan Magyarországon létrehozott befektetési alap, amelynek szabályozása megfelel az EU irányelveiben foglalt előírásoknak, és ebből kifolyólag országunk csatlakozása után befektetési jegye az Unió valamennyi tagállamában szabadon forgalmazható, adható, vehető. Mindez annak a következményeképpen valósulhat meg, hogy a nemrég született erre vonatkozó irányelv új és részletesebb befektetési szabályokat vezet be, és kibővíti a befektetési lehetőségeket.
Az európai befektetési alapokkal szemben a törvény az Unióban érvényes követelményeket írná elő, például 60 milliárd forintnál nagyobb alapnál az alapkezelő saját tőkéjének minimum 100 millió forintnak és az alap nettó eszközértéke 60 milliárdot meghaladó része kéttized ezrelékének kell lennie, de legfeljebb 2,5 milliárd forintnak. A változtatás eredményeképpen ezen alapok nemzetközi pillérekre helyezkedhetnek, pénzügyi helyzetük stabilabbá válhat, és kevésbé lesznek kitéve a hazai tőkepiac változásainak.
A befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló irányelv nagy részének harmonizálása a hazai jogszabályokkal már korábban megtörtént, az irányelv befektetési vállalkozások összevont alapú felügyeletét érintő szabályainak alkalmazására kerülhet most sor. A befektetési vállalkozásokra vonatkozó összevont alapú felügyelet célja, hogy a kapcsolódó vállalkozások között a kockázatok kezelése átlátható, követhető módon valósuljon meg, azaz a felügyelő hatóság számára is észrevehetőek legyenek a meglevő kockázatok.
A törvénymódosítás értelmében az összevont alapú felügyelet alá tartozik az a befektetési vállalkozás, amelynek részesedési viszonya van hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban, vagy ilyen intézménynek anyavállalata, illetve ha ezen befektetési vállalkozás pénzügyi holdingtársaság leányvállalata. Ezen túlmenően a törvény részletesen szabályozza azokat a további eseteket, amelyekben egy adott vállalkozás az összevont felügyelet alá tartozik, illetve részletesen felsorolná a kivételeket is.
Ismét szeretném hangsúlyozni, hogy a módosításokra nem kormányzati szeszélyből van szükség, hanem a közösségi joggyakorlat átvételének érdekében. Jogi kiszámíthatóságra törekszünk, ez volt a kormányprogram egyik kiemelt ígérete is. A jogi kiszámíthatóság mellett természetesen alkalmazkodnunk kell annak a közösségnek a jogi normáihoz, amelyhez csatlakozunk, amellyel együttműködni akarunk.
A magam részéről is szeretnék csatlakozni ahhoz, amennyiben ez megengedhető, hogy ha szabad ezt mondani, megdicsérjem a jogszabályalkotót: ez tényleg egy modern, szép színvonalú, jó összeállítású norma. A jogszabálytervezetek tartalmával is maximálisan egyetértünk, támogatásunkról biztosítjuk a kormányt, és kérem valamennyi képviselőtársamat a parlamentben, hogy hasonlóképpen támogassa a szükségesnek látszó néhány módosító indítvánnyal együtt a jogszabályok jóváhagyását.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
