DR. DANCSÓ JÓZSEF
DR. DANCSÓ JÓZSEF
DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításának együttes általános vitáját kezdjük meg a mai nappal.
Mint valamennyiünk előtt ismert, a pénz- és a tőkepiacok biztonságos és hatékony működése nélkül elképzelhetetlen egy modern piacgazdaság. Ezért mindig nagy horderejűek az ezen piacokat szabályozó törvényjavaslatok. Különösen így van ez akkor, amikor jogharmonizációs módosítások sorát kell végrehajtanunk. Így volt ez már az előző ciklusban is, ám az sohasem fordult elő, hogy két ilyen horderejű törvényjavaslatot együtt kellett volna kezelni. Voltak akkor, mint ahogy most is, úgynevezett pénzügyi salátatörvények, ám a hitelintézeti és a tőkepiaci törvény mindig megérdemelte a külön-külön történő tárgyalást. Ráadásul azt is tapasztaljuk, hogy a parlamentünk elé a jelenlegi kormányzat alig-alig tud vagy akar beterjeszteni érdemi törvényjavaslatokat, így aztán végképp érthetetlen a két javaslat összevont tárgyalása. Mindezek alapján, ha megengedik, én külön-külön veszem szakmai górcső alá a két törvényjavaslatot.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításával kezdem. Láthatjuk azt, hogy az Európai Unió is folyamatosan próbálja egyre szofisztikáltabbá tenni a pénzügyi közvetítő rendszerek szabályozását. A Lámfalussy-bizottság által kidolgozott új jogszabályok elfogadása jelenleg is tart, így hamarosan újabb harmonizációs módosításokat is kell majd eszközölnie a parlamentnek. Ráadásul a Bázeli Bizottság, amely az egyik legtekintélyesebb pénzügyi szakmai szervezet, új tőkemegfelelési szabályokon dolgozik, így vélhetően ezeknek a direktíváknak is hamarosan be kell épülniük a hazai jogrendszerbe.
A mostani módosítás, figyelembe véve az EU újonnan elfogadott irányelveit, három területet érint. Egyrészt újra kívánja szabályozni a hitelintézetek összevont alapú felügyeletét, másrészt a hitelintézetek felszámolásával kapcsolatban új irányelvet épít be a törvény szövegébe, harmadrészt pedig pontosításokat, kiegészítéseket emel be.
A szabályozás ismét foglalkozik az ügyviteli tevékenységek kiszervezésével, melyet a javaslat szerint a PSZÁF értesítése nélkül tehetnek meg a pénzintézetek. Úgy ítéljük meg, hogy ez azért aggályos, hiszen a felügyeletnek legalább célszerű tudni a kiszervezés tényéről, és nem ártana ismerni a kiszervezett tevékenységet ezek után ellátót, és nem ártana a tulajdonosi összetételéről is információkat szereznie.
Amint már jeleztem is, az egyik leglényegesebb módosítás az összevont alapú felügyelet fogalmának megteremtése. A szabályozás logikájából elsődlegesen az fakad, hogy a felügyelet elsősorban az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szemben intézkedhet, de természetesen a csoport más tagjaitól is számon kérheti az előírások betartását. Mindezek alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozik az a hitelintézet, amelynek részesedési viszonya van a hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban, vagy ilyen intézmények anyavállalata. De ide tartozik az a hitelintézet is, amelynek anyavállalata pénzügyi holdingtársaság. Ezen intézmények magyarországi összevont alapú pénzügyi felügyeletét a PSZÁF látja el. Lényeges az, hogy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet felelős azért, hogy az ellenőrző befolyás alatt álló vállalkozások együttesére is biztosított legyen a prudens működés, a kockázatvállalási és tőkemegfelelési szabályok betartása. Természetesen az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek összevont alapon is folyamatosan fenn kell tartani a bűvös 8 százalékos fizetőképességi mutatót az összevont alapon számított szavatoló tőkével együtt.
Új elemként kerül be a közösségi betétek kártalanítására vonatkozó szabály, amelynél így nem kell figyelembe venni a kártalanítási összeghatárnál az adott magánszemély saját nevére szóló betétjét.
Amint a bevezető részben jeleztem is, a javaslat másik nagy egysége a hitelintézetek felszámolására, illetve végelszámolására vonatkozó szabályokat módosítja. Tudvalévő dolog, hogy Magyarországon hitelintézet ellen törvényi előírás következtében csődeljárást nem lehet indítani. A felügyeletnek viszont joga van olyan intézkedéseket hozni, amelyek a csődeljárást helyettesítő, kivételes intézkedéseknek minősülnek.
(11.40)
Ezen túl tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az EU tagállamainak azon felügyeletei felé, amelyeket az adott hitelintézeten keresztül érint az adott intézkedés. Nagy horderejű szabályozási elemnek tekinthetjük azt, hogy az EU valamennyi tagállamában székhellyel bíró hitelintézettel szemben lefolytatott csődeljárás, felszámolás és végelszámolás joghatásai szempontjából a székhely szerinti jog az irányadó, és valamennyi tagállamban a hozott határozatokat el kell ismerni. A hitelezők is egyenlő elbírálás alá esnek, függetlenül a lakóhelyüktől vagy székhelyüktől, mivel egyaránt 60 nap áll rendelkezésükre igényeik bejelentésére az Európai Közösségek hivatalos lapjában történt megjelenés után.
Lényeges elemként értékelhetjük azt a módosítást, amely alapján lakás-előtakarékossági szerződést nemcsak devizabelföldi természetes személy, hanem akár devizakülföldi természetes személy is köthet ezentúl. A lakás-előtakarékoskodó által befizetett betét, az arra jóváírt kamatok és a betéthez kapcsolódó lakáskölcsön felhasználható Magyarországon kívüli lakáscél megvalósítására is. A lakás-előtakarékossághoz kapcsolódó állami támogatást azonban, nagyon helyesen, csak a Magyar Köztársaság területén megvalósuló lakáscélra lehet felhasználni.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat módosító jogszabályainak részénél első pillantásra meglepő módon a szövetkezeti, valamint az új szövetkezeti törvény módosításával is találkozhatunk. Ennek vélhető oka az, hogy az utóbbi időszakban különösen sok befektetési szövetkezet alakult, amelyek nem tartoznak a felügyelet ellenőrzése alá, de tagi kölcsöneik után a normális pénzpiaci kamatokat messze meghaladó hozamokat ígérnek. Ezt nem tekinthetjük másnak, mint tiltott betétgyűjtésnek. Egyetértünk a szabályozásban lévő szöveggel, amely megtiltja ezen befektetési jellegű szövetkezeteknek, hogy nyilvános felhívás útján gyűjtsék tagjaikat, és hirdetéseket eszközöljenek a tagi kölcsönök után fizetendő hozamot illetően.
Ám illúziónk azért ne legyen! Egyrészt a már működő, ilyen jellegű szövetkezetek évek óta folytatják javarészt pilótajátéknak tekinthető tevékenységüket, másrészt úgy véljük, hogy azzal, hogy megtiltjuk a hirdetési tevékenységüket, a már belépett tagok helyzetén nem tudunk segíteni, másrészt új tagokat nyilvános felhívás nélkül is lehet toborozni. Mindezek alapján úgy ítéljük meg, hogy sokkal szigorúbb intézkedésekre lenne szükség. Reméljük, hogy a módosító javaslatok erre is ki fognak térni majd.
Tisztelt Ház! A másik törvényjavaslat a tőkepiacról szóló törvény módosítását tartalmazza. Amint jeleztem is, sajnálatosan együtt kerül tárgyalásra ez a két törvényjavaslat. Talán indokként azt lehet felhozni, hogy az összevont alapú felügyelet fogalomrendszerét a törvényalkotó a befektetési vállalkozásokra is megalkotja; mindezek mellett az európai befektetési alapokra vonatkozó befektetési szabályokat is módosítja a javaslat. Most nézzük egy kicsit részletesebben is!
A befektetési vállalkozások összevont alapú felügyelete alá ugyanazon kritériumok alá tartoznak a befektetési vállalkozások, mint a hitelintézetek esetében, azaz legalább egy hitelintézete, pénzügyi vállalkozása vagy befektetési vállalkozása, leányvállalata van, vagy ilyen típusú intézményben részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy anyavállalata a pénzügyi holding társaság. A felügyelet feladata Magyarországon bejegyzett befektetési vállalkozás összevont pénzügyi helyzeten alapuló felügyelete. Itt is elmondható az, hogy a felügyelet elsődlegesen az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szemben intézkedhet, ám természetesen a csoport más tagjaitól is számon kérheti a szabályok betartását. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozások esetében is a prudens működés, a kockázatvállalási és a tőkemegfelelési előírások betartása a legfontosabb. Fontos az is, hogy a befektetési vállalkozás kapcsolt vállalkozásaival együtt összevont alapon is köteles megfelelni a nagy kockázatvállalásra és az ingatlanbefektetésekre vonatkozó korlátozásoknak. A fizetőképességi mutatót itt is legalább 8 százalékos szinten kell tartani. A felügyelet természetesen helyszínen és helyszínen kívül is ellenőrizheti a befektetési vállalkozások működését.
A 2001/107/EK irányelv is beemelésre kerül a javaslatba, amely kiterjeszti az Európai Befektetési Alapot kezelő alapkezelők által végezhető tevékenységek körét. Ebbe a körbe tartozik az is, hogy az alapkezelő vezetését legalább két vezető állású személynek kell ellátnia. A módosítási javaslat 32. §-ában fogalmazódik meg az egy engedély és az európai útlevélnek megfelelő szabály. Apró módosításnak tűnik, de a jogharmonizáció miatt fontos az a szabály, amelynek alapján 12 hónap után és nem 6 hónap után vonja vissza az alapkezelőtől a tevékenységi engedélyt a felügyelet, amennyiben tevékenységét nem kezdi meg.
Az Európai Befektetési Alapot kezelő alapkezelőkre néhány különleges szabály is meghatározásra kerül. Így bevezetésre kerül a kiegészítő tőkeintézmény a 60 milliárd forintot meghaladó nettó eszközértékű alapok kezelése esetén, továbbá rendelkezni kell a tevékenységük kockázatára fedezetet biztosító szavatoló tőkével. Új rendelkezésként újraszabályozásra kerül a befektetési alapokba befektető alapok definiálása. Amennyiben az alap saját tőkéjének legalább 80 százalékát kívánja kollektív befektetési értékpapírokba fektetni, akkor befektetési alapról van szó.
A javaslat rendelkezik arról is, hogy szigorúbb feltételeknek kell érvényesülni a befektetési szolgáltatók, árutőzsdei szolgáltatók, a befektetési alapkezelők, a tőzsde, illetve az elszámolóház vezető állású tisztségviselőire, így többek között felsőfokú végzettség és legalább hároméves pénzügyi szakmai, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlat szükséges. Ezen helyes elvek alkalmazása mellett teljesen érthetetlen az a javaslat, amely az árutőzsdei szolgáltatónál a felügyelőbizottsági tag esetében kivételt képez, és nem írja elő a felsőfokú végzettséget. Még egyszer mondom, teljesen értelmetlen és indokolatlan ez a testre szabás. Kár volt elrontani az egész törvényjavaslat jónak minősítését egy ilyen bakival. Ez a javaslat is tartalmazza azon kötelességét a felügyeletnek, ha a csődeljárást helyettesítő intézkedéseket kell foganatosítania, akkor értesítenie kell az érintett tagállamok felügyeleti hatóságait a megtett intézkedésekről.
Összességében elmondható, hogy két nagy horderejű törvény módosításának általános vitáját kezdtük meg a mai nappal. Sajnos, továbbra sem látszik annak indoka, hogy miért kellett egyben tárgyalni a két javaslatot. Elmondható azonban az, hogy olyan szaktörvényi módosításokkal állunk szemben, amelyeket elsősorban a jogharmonizáció tesz szükségessé, de ha már megnyitottuk a törvényeket, akkor valóban célszerűnek látszik egy-egy kisebb-nagyobb horderejű módosítás megtétele. Ilyen például a befektetési szövetkezetek tevékenységére vonatkozó szabályok szigorítása a két szövetkezeti törvény módosításán keresztül. Sajnos, egy-két, viszonylag kevésbé jelentős pontatlanság is becsúszott, amelyet reményeink szerint majd a módosító javaslatokkal sikerül korrigálni.
Még egyszer szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy olyan szaktörvényi módosítás született, amely szükséges az európai uniós csatlakozás miatt, és színvonalában is figyelemre méltó - bárcsak többször elmondhattuk volna ezt az elmúlt egy év kormány által beterjesztett törvényjavaslatairól! Ezért a Fidesz-frakció a támogatásáról biztosítja mindkét törvényjavaslatot. Persze, abban reménykedünk, hogy egy-két módosító javaslattal még tovább sikerül finomítani a jogszabály tervezett szövegét.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
