LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Az egymást is kiegészítő és igen tanulságos kétpercesek után a kormányjelentésből két területet, pontosabban két figyelmeztető jelenséget kívánok kiemelni. Az egyik jelenség az 50-249 főt foglalkoztató középvállalkozások korábbiaknál gyengébb támogatása, a másik pedig a nem működő vállalkozások meglepően magas száma.
A középvállalkozásokra azért is érdemes megkülönböztetett figyelmet fordítani, mert nagyságuk eleve kizárja azt a gyanút, hogy csak kényszerből és a munkanélküliség elkerülése érdekében működtetik őket, míg sajnos a több mint százezer mikrovállalkozásról ez nem mondható el. A kényszervállalkozások jelentős részének állami megsegítése, burkolt munkanélküli-segély, hitellehetőségeik bővítése pedig meglehetősen kockázatos, ez elhangzott korábban itt is.
(16.30)
A középvállalkozások nagyobb eséllyel fordíthatják hatékony fejlesztésre és innovációra az állami támogatásokat, emellett hitelképességük elbírálása is könnyebb, továbbá kockázatmentesebb a hitelezésük is. Ennek a vállalati körnek a fejlődése szolgálná véleményem szerint a leghatékonyabban a munkanélküliség elleni erőfeszítéseket is. Sajnos, a kormányjelentés adatai szerint 2000-hez viszonyítva csökkent a középvállalatok állami támogatásának a korábbi aránya 29 százalékról 26 százalékra, és csökkent a bankoktól kapott hiteleken belüli részarányuk is. Talán ezek miatt is annak ellenére mérséklődött a nemzeti jövedelem termelésében betöltött szerepük, hogy ez a vállalati nagyság kategória elég jelentősen, a nemzetgazdaság átlagánál is gyorsabban tudta megnövelni az árukivitelét.
Mindezeket nem azért emelem ki, hogy nem becsülöm kellően a kisvállalkozások és mikrovállalkozások termelésének bővülését és szintén gyors árukivitelét, hanem annak megelőzése érdekében hangsúlyozom, nehogy a nagyvállalatok és a kisvállalkozások között kiüresedjen a gazdasági tér, nehogy a mindkét részről mellőzött középvállalkozások elsorvadása miatt véglegesen kicsikké és nagyokká szakadjon szét a vállalkozások tábora.
Tisztelt Ház! Röviden hadd említsem meg a nem működő vállalkozások meghökkentően magas arányát. A jelentés adatai szerint például a részvénytársaságok 11 százaléka, a szövetkezetek 19 százaléka nem működik. Ez azt jelenti, hogy vezetőik nem hívják össze a törvény szerint kötelező közgyűléseket, nem nyújtják be adóbevallásaikat és mérlegeiket. Közvetve ez százezrek vagyonának a felélését is jelentheti, és ezért a folyamatért vajon kik viselik a felelősséget. Ismerek nem egy olyan szövetkezeti tagot vagy részvénytulajdonost, aki hiába próbált annak utánajárni, hogy mi lett az ő befektetésének a sorsa, nem talált rá arra a hatóságra, amelyik neki segítséget nyújtott volna.
A jelentés adataiból az is kiderült, hogy a sokat kárhoztatott korlátolt felelősségű társaságok és betéti társaságok között csak alig 1 százalékkal magasabb a nem működő társaságok aránya, mint a megbízható vagyonkezelőnek tekintett részvénytársaságok között. A korlátolt felelősségű társaságok és betéti társaságok gyakorlatához viszonyítva aggasztóan magas, kétszer annyi a szövetkezetek körében a nem működő gazdasági egységek aránya, 2001-ben minden ötödik szövetkezet fantomszövetkezet volt. Mind a gazdálkodás biztonsága, mind az állami bevételek feletti őrködés, mind az állampolgárok vagyonának a megóvása a kormányzatra és a tisztelt Házra rója azt a kötelezettséget, hogy lecsökkentsük a nem működő társaságok körét, és tárjuk fel ennek a jelenségnek a mélyebb okait.
Egyébként a jelentés megállapításait magam is elfogadom, és Püski Andrással egybehangzóan az MDF nevében elfogadásra ajánlom. Köszönöm szépen. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
