ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF, a MDF képviselőcsoportja részéről: Nagyon köszönöm a szót, elnök asszony. Szeretném előre jelezni, hogy a Magyar Demokrata Fórum az országos területrendezési tervet bizonyos módosításokkal el fogja fogadni, mielőtt a nagypolitika megint esetleg azt mondaná, hogy lám, az MDF megint másképp kíván szavazni. Nem kíván másképp szavazni.
Igen tisztelt Miniszter Úr, Miniszter Urak! Örülök annak, hogy az FMV részéről Németh miniszter úr is jelen van. Szeretnék visszautalni arra, hiszen nagyon sokszor halljuk azt, hogy eurokonform, nagyon sokszor halljuk azt, hogy fenntartható fejlődés, de ha előszedjük az 1900-as évek térképeit, tudjuk azt, hogy Magyarország már akkor több régióban gondolkodott, és Magyarország nem volt Budapest-központú. Nagyon korszerű úthálózat-fejlesztési programmal, tervvel rendelkezett az ország, nagyon bonyolult, nagyon szakszerű - ha a kolozsvári tervet vesszük elő 1910 környékéről a Tisza vízgyűjtő területére, a vízkormányzás, nyári záportározók, építészhatósági engedélyek kiadása -, valóban nagyon korszerű területrendezési tervvel rendelkezett már akkor is az ország.
Örülök annak, hogy a területrendezési terv ilyen állapotba került többéves folyamat után, és ebben a Fidesz-kormánynak is megvolt a dolga, felelőssége. Örülök annak is, hogy valóban, a társadalom minden rétegével, az önkormányzatokkal, megyékkel, megyei területfejlesztési tanácsokkal, régiókkal a program egyeztetve lett.
Szeretném hangsúlyozni, hogy nem minden település tudta elkészíteni a települési rendezési tervét. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy nem minden település tudta elkészíteni a környezetvédelmi tervét, ami úgyszintén egyfajta kötelező előírásként kell kapcsolódjon az országos területrendezési tervhez. Ezt mondom azért is, hiszen - ahogyan Wekler képviselőtársam is elmondta - átgondolásra kell szolgáljon az önkormányzati törvény, az önkormányzati feladatok meghatározása, hiszen ma az önkormányzatok zöme bevételorientált. Innentől fogva nem biztos, hogy az önkormányzatnak érdeke a természetvédelem, természeti értékek védelme, hanem valahogy, valamilyen úton-módon a saját bevételét kell produkálni.
Én sokszor ellenkezem a fenntartható fejlődés kifejezés ellen. A kiotói egyezmény kapcsán is, a johannesburgi konferencián is nagyon kiviláglott, hogy a globalizációban részt vevő óriási multi gazdasági társaságok is nagyon szívesen használják ezt a szót. Ehhez hozzátenném mindenképpen azt, hogy a fenntartható fejlődés, élhetőbb ország, élhetőbb világ területrendezési terve, hiszen valahol határokat, korlátokat kell szabni annak a folyamatnak, ami Budapesten is tapasztalható, a természet elrablása. Valóban úgy kell határokat szabni, hogy a településeknél is a túlterjeszkedés valamilyen úton-módon megakadályozásra kerüljön, hiszen egyfajta túlterjeszkedés maga után vonja azt, hogy környezetvédelmi szempontból is nagyobb a szennyezési felület. A természetből szakítunk ki, tehát akár az ózonréteg vagy akár a biológiai sokszínűség kérdésében nagyon oda kell figyelnie a területrendezési tervnek.
Én azért találom picikét későinek vagy túl korainak magát a területrendezési tervet, hiszen a megyék, régiók kérdése az új választási törvény alapján már célként van kitűzve, a régiós szintű választások, a régiók pontosabb meghatározása. Talán ebből a szempontból is sokkal határozottabban kellene bizonyos kérdéseket magának a területrendezési tervnek is ebben a ciklusában tárgyalnia vagy olyan anyaggal kiegészíteni, ami az esetleges módosításokat, változásokat a területfejlesztési törvényből adódóan nem fogja érinteni. Hiszen akkor jó egy ilyen területrendezési törvény, ha az valóban hosszú távra próbál célokat megfogalmazni. Az MDF nem véletlenül használja nagyon sokszor, akár a környezetvédelem szempontjából, akár gazdaságfejlődés, területrendezés vagy természetvédelem szempontjából, hogy a nemzeti minimum meghatározásának is valahol tényleg célt és helyet kellene adni, hogy valóban hol tartunk, honnan indulunk ki és hova kívánunk eljutni.
Ez nagyon fontos kérdés. Azért is jeleztem, hogy nem minden térkép szerepel benne, hiszen ha Magyarországon a környezetvédelmi tárcánál - örülök annak, hogy államtitkár úr is itt van - valóban nagyon komolyan elkészülne az összes szennyezési forrás térképe, és azt rátennénk a karsztvízbázisra, a vízgyűjtő területekre vagy a felszíni vizek vízgyűjtő területeire, akkor nagyon pontos képet tudnánk közvetíteni az önkormányzatoknak, hogy arra a területre szigorúan tilos építeni, vagy ott olyan környezetvédelmi problémák adódnak, amelyet elsősorban rendbe kell rakni, és annak alapján lehet valóban területrendezési tervként tovább gondolkodni.
Az első részével én is maximálisan egyetértek, viszont a második részében, ha a 14. §-hoz odalapoznak, ahol a tájrehabilitáció kérdése van, nem véletlenül mondtam a környezetvédelmet és azt a monitoringrendszert, amit el kellene készíteni, csak sajnos ez ma még nem teljes. A hulladékgazdálkodási tervnek bizonyos térképei azért maradtak le, mert ott is számos olyan problémát próbáltunk megfogalmazni és jelezni, ami mindenképpen szükségeltetik ahhoz, hogy egy hosszú távú, korszerű, határozott területrendezési tervet tudjunk kialakítani. Nem létezik ilyen térkép. Azért is mondtam, hogy a nemzeti minimum meghatározásával és valóban környezetvédelmi, környezet-egészségügyi szempontok figyelembevételével kellene határozottan törvénybe foglalni, hogy egy-egy területen milyen építészhatósági vagy milyen tájrehabilitációs folyamatokat kellene végrehajtani. Furcsának tartom, hogy a 14. §-ban benne van Pécs kérdése, hiszen Pécshez hasonlóan számos más területen ebben az országban - ha veszem Tatabánya, Ajka környékét, ott, ahol 50 millió tonna szürke-, vörösiszap van, alábányászott területekkel -, nemcsak Pécsett, Pécs környékén, hanem számos területen, a 40-50 éves ipari múltra visszatekintő területeken olyan tájsebek alakultak ki, amelyeket mindenképpen állami feladattal, állami kezeléssel közösen, az önkormányzatokkal, gazdasági társaságokkal együtt nagyon gyorsan meg kellene oldani.
Nagyon fontos lenne, mint ahogy a balatoni törvényt - elég sokan vagyunk, akik elég harcosan próbáltuk a balatoni törvényt képviselni -, a Tisza vízgyűjtő területére is a Vásárhelyi-tervvel összefüggően egy Tisza-törvényt, a Tisza vízgyűjtő területére egy törvényt megalkotni.
Miért fontos ez, hiszen egyrészt a tavalyelőtti árvíz kapcsán az öt országgal közösen megindult egy folyamat? Valahol a területrendezési tervnek nagyon komolyan kapcsolódnia kellene pont a vízgyűjtő, vízkormányzás, víztározó kérdésében, építészhatósági kérdésben, hogy hova nem szabad építeni, hol milyen mezőgazdasági tevékenységet szabad csak végezni vagy folytatni. Itt adott esetben a halászat annak idején nagy kérdés volt; az erdőtelepítés vagy egyéb, olyan nyári művelés kérdéseit kellene megfogalmazni, ami egyrészt az ott élő emberek számára is meghatározza azt a tevékenységi kört vagy azt a pontos tevékenységi kört, ami behatárolja, hogy annál tovább nem szabad terjeszkedni.
(20.50)
Ugyanez vonatkozik a nemzeti parkok kérdésére is, hiszen abban a kérdésben is van egy szakági rendelkezés, tehát egy tárcán keresztül történő rendelkezés, de én úgy érzem, ebben a tekintetben a nemzeti fejlesztési tervnek is sokkal határozottabban kellene fogalmazni, és azokban a kérdésekben is, amelyek a természeti értékeket próbálják meg felsorolni.
Fontos lenne az a kérdés is, hogy a védett vízbázisterületeken, az I/A-s területeken nagyon gyorsan kellene adott esetben a csatornázásokat végrehajtani, vagy ott olyan tevékenységi köröket teljes egészében kizárni, amelyek gócpontjai lehetnek, vagy adott esetben fertőzési veszéllyel rendelkezhetnek, hisz nemrég, mostanában az egyik településen ivóvíz kérdésében ezerszeres fertőzés alakult ki. Tehát pontosan ezeket kellene felmérni annak érdekében, hogy valahol maga a területrendezési terv a jelenlegi állapottal, a jelenlegi környezetvédelmi kérdésekkel összhangban adjon az ország, az állampolgárok számára egy olyan irányt, hogy ha valamelyik önkormányzat ettől el kíván térni, akkor az állampolgárok is teljesen tisztában legyenek ezzel, és tudatosan tudjanak rendelkezni abba az irányba, hogy ezt meg tudják akadályozni.
Sok esetben a hulladékgazdálkodás területén is - ma mondjuk azt, hogy megyénként hány hulladékkezelési központot kellene létrehozni - ma egy óriási tiltakozási hullám alakult ki ezzel szemben és kapcsolatban, viszont nem határoztuk meg, hogy valóban megyénként hánynak kell lennie, egynek; régiónként hánynak kellene lennie, adott esetben kettőnek vagy háromnak, vagy melyik régióban kellene lennie. Tehát ezekben a kérdésekben, úgy érzem, maga az országos területrendezési terv nagyon jó úton halad, mindenképpen bizonyos módosítókkal az MDF-frakció támogatni fogja, és azt kérem, hogy valahol a nemzeti fejlesztési terv, a területrendezési terv, településfejlesztési tervek, települési környezetvédelmi tervek is kerüljenek egy csokorba, és attól ne lehessen eltérni. Hisz a legnagyobb probléma az, hogy alkotunk nagyon jó törvényeket, csak a szabályozók késedelmes megjelenése vagy a szabályozók alól történő kibúvás egyfajta lehetőséget ad arra, hogy azokat a törvényeket, amelyeket a parlament megalkot, korszerűen alkot meg, azt utána be is tartsák és szigorúan betartsák.
Szeretném javasolni miniszter úrnak, hogy a fenntartható fejlődés, élhetőbb ország címszó kerüljön be, mert ez sokkal jobban lefordítható, hisz ha egy Egyesült Államokat veszek, amelyik nem írta alá a kiotói egyezményt, és ő mondja a fenntartható fejlődés kérdését, akkor egy kicsikét megkérdőjelezem, hogy akarja-e egyáltalán. Nekünk az kell, hogy egy egészséges társadalom, egészséges élettér a fenntartható fejlődéssel együtt tudjon megvalósulni és kialakulni.
Nagyon köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
