DR. SERFŐZŐ ANDRÁS
DR. SERFŐZŐ ANDRÁS
DR. SERFŐZŐ ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy olyan törvényt tárgyalunk, amely nem előzmények nélküli, sőt a gyökerei nagyon is mélyre nyúlnak. Az ipari forradalmak után alakult ki egy speciális jogterület, amely működése során ötvözi a jogi és a műszaki munkák elemeit, ez esetben a két terület szoros szimbiózisban él együtt.
Magyarországon már az 1870-es évektől kezdve kialakultak olyan irodák, amelyek szabadalmak kieszközlésével foglalkoztak. Az önálló szabadalmi rendszert megteremtő 1895. évi XXXVII. törvény a szabadalmi ügyvivőket kifejezetten feljogosította a szabadalmi hivatal előtti eljárásra. A szabadalmi ügyvivők első szakmai érdekvédelmi szervezete, a Magyar Hites Szabadalmi Ügyvivők Testülete már 1900-ban megalakult.
Tisztelt Országgyűlés! Néhány hónappal ezelőtt láttunk egy nagyon szép kiállítást a felsőház előtti társalgóban, az Országház megépítésének századik évfordulója alkalmából. A szabadalmi eljárások, a szabadalmi ügyvivők, a szabadalmi munka fontosságát is tanúsítják az akkor bevezetett újdonságok, mint például az elektromos áram vagy a hűtés, fűtés rendszerének alkalmazása. A rendszerek alapjául szolgáló találmányokat szabadalmi oltalom védte.
Tisztelt Ház! Egy viszonylag hosszabb, békés időszak után a XX. század ipari megújulása nagyon rossz irányt vett. Pusztító világháborúkban alkalmazták a kor műszaki újdonságainak egy részét, lekötötték e háborús munkával a legjobb szellemi kapacitásokat, s ami ettől sokkal rosszabb: egy részüket el is pusztították. A második világháborút követően, a békés építőmunka időszakában ismét felértékelődött az alkotó műszaki munka s ezzel együtt a szabadalmi ügyvivői tevékenység is. Szerencsére ez a felértékelődés a mai napig is tart. A szabadalmi ügyvivői munka jellege a világháború után kettéosztott Európában Keleten és Nyugaton is hasonló volt, de a nyugati, tőlünk emberközpontúbb társadalmakban hozzánk képest korábban kialakultak az országok közötti kooperatívabb kapcsolatok. Nyugaton a háborús észjárású, parancsuralmi berendezkedést gyorsan váltották fel gyümölcsöző, demokratikus berendezkedésre.
A pozitív változások hatalmas lendületű ipari-műszaki fejlődést hoztak, újra felértékelve ezzel a szabadalmi ügyvivői munkát is. E területen a Nyugat nem azzal előzött meg bennünket, hogy a szabadalmi munkát más jellegűvé tette, hanem a munka fontossága miatt lehetőséget biztosítottak arra, hogy a szabadalmi ügyvivők az uniós országokban egy-egy ország határain túlmenően szabadon tevékenykedjenek. Erről szólt a 2000 júniusában kiadott uniós közlemény is. Ez a szabályozás abból a felismerésből is táplálkozott, hogy a korszerű ipari-műszaki megoldások terjedése nem fog megállni egy-egy ország határán. Tehát e termékek, eljárások védelmét szolgáló szabadalmi ügyvivői, képviselői munkát sem lehet egy-egy ország határain belül tartani.
Tisztelt Országgyűlés! Mivel a nyugati országokhoz képest e tevékenység szabályozásában is elmaradtunk, a jelenleg beterjesztett szabályozás egyik fő célja az, hogy az uniós csatlakozással összefüggésben tegyük lehetővé azt, hogy Magyarországon az uniós országok képviselői eljárjanak, de ez kölcsönös, természetesen a magyar szabadalmi képviselők is eljárhatnak az Unió országaiban.
Ezt követően föltehetjük a kérdést, hogy mi várható. Elözönlenek-e bennünket az uniós országok szabadalmi ügyvivői, képviselői? Az alkotmányügyi bizottság ülésén más napirendi pont kapcsán Horváth Balázs képviselőtársam ezt az aggályát fogalmazta meg. Én úgy vélem, hogy ettől nem kell tartanunk. Azt valóban tapasztaljuk, hogy a kereskedelmi áruforgalomban a mindennapi adásvétel során rengeteg nyugati árucikket láthatunk magunk körül. De a szolgáltatások nyújtásánál – amilyen az ügyvédi vagy például a szabadalmi ügyvivői tevékenység is – már szükség van a magyar nyelv tudására. A magyar nyelv nehéz – mondja a közismert német mondás, és nem véletlenül.
Arra azért lehet számítani véleményem szerint, hogy néhány multi, akik nagyon sok pénzt fektetnek kutatási, fejlesztési tevékenységbe, valószínűleg alkalmaznak majd egy-egy házi szabadalmi ügyvivőt, képviselőt, ugyanis a drága, sok évig tartó műszaki kutatások eredményét nem szívesen teszik közzé általuk kevéssé ismert területen. Ezek létszáma azonban – véleményem szerint – nem veszélyezteti a hazai szabadalmi ügyvivők kenyerét, bár a versenyhelyzetet kétségkívül élezi. Egyébként a magyar ügyvivők száma nem éri el a háromszázat.
Tisztelt Országgyűlés! A jogszabálytervezet egyébként szigorú szakmai előírásokat alkalmaz – az államtitkár úr erre részletesen ki is tért az expozéjában – a hazánkban tevékenykedő szabadalmi ügyvivők, képviselők védelmére, ezzel is garantálva azt, hogy a szakma ne híguljon föl. A fentiek alapján javaslom az előterjesztés megtárgyalását és elfogadását. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
