KÉKESI TIBOR
KÉKESI TIBOR
KÉKESI TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Képviselőtársak! Ha egy ilyen hosszú nevű törvény kerül az Országgyűlés elé, mint amely tervezet előttünk is fekszik, akkor a szokás szerint a jogi szakma és a közvélemény is él az egyszerűsítés, a rövidítés lehetőségével, egy-két szóban kiemeli a törvény számára fontos lényegét, célját.
A hivatalos kommunikáció is él ezzel az egyszerűsítéssel, hiszen üvegzsebprogramról, üvegzseb-törvényjavaslatról hallhatunk, és hadd ne feledkezzek meg képviselőtársaim találékonyságáról, akik számos más becenévvel illették ezt a programot, illetve ezt a törvénytervezetet; bár úgy vélem, hogy nem a törvény céljában, hanem a kiváltó okok megítélésében mutatkozik meg ez az eltérő vélemény.
Én a magam részéről egy szóban a nyilvánosságot említem, és így – bár nem névadói ambícióból – nyilvánosságtörvényként fogom emlegetni ezt a javaslatot, mert számomra ez a lényegi eleme, ez a legfontosabb üzenete ennek a törvényjavaslatnak.
Új szabály, új jogszabály alkotása esetén szükséges a jogalkotó, a javaslattevő részéről elvégezni azt a szükségességi vizsgálatot, azt a szükségességi tesztet, hogy miért is van konkrétan szükség erre a jogszabályra. Úgy gondolom, hogy a jogpolitika figyelemmel kell hogy kísérje, hogy a napi gyakorlat megfelel-e azoknak az elképzeléseknek, amelyek az eddig meglévő, a most meglévő jogi szabályozást jelentik, és kritikával, javaslatokkal kell hogy éljen ennek a megfelelő irányba való terelésére.
Úgy gondolom, hogy mindenkivel megtörtént már, hogy valamilyen közérdekű adatot nem tudott elérni, akár úgy, mint állampolgár, akár olyanformán, hogy közmegbízatásával, köztisztségével élve sem jutott hozzá ilyen adatokhoz, de ennek vannak árnyaltabb megjelenési formái. Tehát beszélhetünk arról, hogy bár információt kap valaki, ámde ezek nem érdemi, nem kielégítő szinten hozzák képbe az érdeklődőt.
Úgy hiszem, hogy azt is szükséges meghatározni, ami jelen pillanatban bizonytalanságot okoz a meglévő szabályozásban, hogy nincs világos határ a személyes adatok, illetve a közérdekű adatok között. Az üzleti titok kategóriája nagyon széles és nagyon homályos módon fedi el azt a lehetőséget, ad hivatkozási alapot jelen pillanatban arra, hogy mihez lehet ilyenformán hozzájutni, és melyek azok, amelyek elzárva kell hogy maradjanak a köz érdeklődése elől.
Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat formaválasztása rendkívül szerencsés. 19 törvény egyidejű módosítására kerül sor, és mégsem beszélnék salátatörvényről, mégsem beszélnék csomagról, hiszen a törvényjavaslatnak éppen ez az előnye, hogy bár még így is marad ki - mint külön törvény elénk kerül majd a büntető törvénykönyv módosítása, ahol, gondolom, ugyanúgy az üzleti titok büntetőjogi tényállásával kapcsolatos módosítás is tárgya lesz ennek a kérdéskörnek, de ilyen módon felesleges most külön tárgyalni -, de látjuk, hogy 19, majdhogynem különféle szabályozása van azoknak a kérdéseknek, amelyek itt most egységesen, az egész magyar jogrendszerre vetítve kerülhetnek egységes szemléletben szabályozásra.
Közös nevezőre kell hozni ezeket a fogalmakat, közös nevezőre kell hozni ezeket az eljárásokat. Látjuk, hogy a törvénykönyv nem kódex formájában, hanem valamilyen speciális, külön törvény keretében kívánja ugyanazokat a fogalmakat pontosítva, például a vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggésben azok körét egyértelműen és a fölösleges halmozódást szabályozva egyszerűsíteni, illetve az előbb hivatkozott üzleti titok fogalmát azonos módon, azonos megfogalmazással létrehozni.
A törvény természetesen csak keret, és nem ez oldja meg majd önmagában a kérdéskört, de úgy gondolom, mégis egy nagyon fontos kerete, és a továbblépés lehetőségét tartja szem előtt a jogalkotó.
Tartalmi szempontból mindenképpen azt az előnyét emelném ki a törvényjavaslatnak, hogy automatizmusokat épít be. Nem kell az állampolgárnak, nem kell a köztisztviselőnek, nem kell a közmegbízást, a közfeladatot teljesítőnek kuncsorognia, kérnie bizonyos adatokat, azok automatikusan rendelkezésre állnak, hiszen például már nemcsak a gazdasági társaságoknak, hanem a költségvetési szerveknek, intézményeknek is közhiteles nyilvántartása lesz. Nemcsak nyilván kell tartania a szerződéseket, hanem közzé kell majd őket tenni bizonyos meghatározott körben.
(12.30)
Úgy vélem, hogy a lényegi elemek, kötelező tartalmi elemek előírásával tulajdonképpen automatikusan biztosítják is a tájékozódást mindenki számára, aki ezen információk iránt érdeklődik.
Természetesen a formaválasztás előnyössége bizonyos más paraméterek esélyét rontja, ronthatja. Én is néhány, megfontolás tárgyát képező javaslatot próbálnék körülírni, hátha most az általános vitában vagy a részletes vitában ez hasznosulhat.
Úgy látom, nem teljesen fedi le a törvényjavaslat a szankcionálás kérdéskörét. A törvényjavaslat implicit módon, tehát magában foglalva említi az illetékmentesség bevezetésével azt, hogy a peres eljárásra továbbra is lehetőséget biztosít, bevezeti a közhitelű nyilvántartással kapcsolatban a felügyeletet ellátó szervnél a külön eljárást, de úgy gondolom, hogy olyan ügyekben, ahol viszonylag átlátható, a dokumentumok alapján megítélhető eljárásokról van szó, ott talán praktikusabb egy gyorsabb, egy nem peres típusú eljárást bevezetni.
Az ilyen perek általában kárral, költségekkel járnak. Ugyan ezt a bíróság meg is ítéli, de a társadalmi vesztesége egy ilyen, mondjuk úgy, jogsértésnek sokkal nagyobb. Egy arányosító elemet, a polgári jogban ma megtalálható bírságot gondolnék alkalmazni, amelynek előnye abból a szempontból is megvan, hogy nem hárítható át ennek a terhe arra a jogi személyre, akinek a titkot képező adatát titoknak minősítette egy személy, hanem azt a személyt terheli, aki ez esetben nem a törvény szellemében járt el.
A következő pontosításnak mondanám azt, hogy bár a közérdekű adatokat egy fogalommal, egy magyarázó rendelkezéssel pontosítjuk, de nagyon helyesen továbbnyúl a törvényjavaslat, és beszél a közcélból, közérdekből nyilvános adatokról. Úgy gondolom, hogy bár érzékelhető egyfajta konvergencia a jogrendek között, Magyarországon is van esetjog, ennél azonban jóval szélesebb a jogalkalmazók köre, és nem kellene hosszabb időre bírósági - mint ahogy hivatkozza az indoklás is - gyakorlat eredményeképpen majd megítélni, hogy mi az, ami akkor ilyenformán közérdekű és mi az, ami személyes adatnak minősül.
Végül megemlíteném, hogy az Országgyűlés törvényben szabályozza a nem többségi, ámbár itt mondhatnám, minden állami tulajdonnal való gazdálkodás lehetőségét - a privatizációs törvény felsorolja ezeket a cégeket. Úgy gondolom, hogy a hasonló típusú választott testületeknek, önkormányzatoknak, képviselő-testületnek, közgyűléseknek hasonló formában meg kellene adni a lehetőséget arra, hogy ők maguk is választhassanak kisebbségi vagy nem többségi tulajdont a gazdasági kényszerhelyzetüknek megfelelően, de ez ebben az esetben is legyen nyilvános, tehát rendeletben, önkormányzati jogszabályban szabályozzák ennek a formáját.
Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
