FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA
FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint ahogy arról a vitában szó esett, a munka világát érintő európai uniós jogharmonizáció egyik lényeges elemét képezik a munkaviszonyt leplező szerződések ellen tervezett új jogszabályok. E fellépés ma Magyarországon különösen indokolt, és engedjék meg, hogy én is erről beszéljek, hiszen az érintettek többen, egyre többen, már több százezren vannak. Több százezren vannak, akik jogilag vállalkozók, de a gyakorlatban alkalmazottak, beosztottként munkahelyen, kötött munkaidőben dolgoznak, a főnök utasításait hajtják végre, a munka törvénykönyvének a védelme alól mégis kiesnek. Kényszerből vállalkoznak valamire, aminek a pontos jogi és pénzügyi hátterét gyakran nem is ismerik. Van, akinek már eleve a vállalkozói megoldást kínálja a "munkaadó", míg másokat munkaviszonyból sorolnak át. Ez sok dolgozót megtéveszt, hiszen vállalkozóként több pénzt kap kézhez, ám valójában a járulékok becsületes befizetése után kevesebb marad neki. Sokan csak akkor döbbennek rá a vállalkozói lét buktatóira, amikor megbetegszenek, netán baleset éri őket.
Tudjuk - s ez a vitában is elhangzott -, a munkáltatók is kényszerekre hivatkoznak, amikor kiváltatják dolgozóikkal a vállalkozói igazolványt. A munkáltatók a versenyképességre, az alkalmazkodóképességre, a rugalmasság szükségességére, a magas bérköltségekre, de a munkanélküliség elkerülésére is hivatkoznak, amiben kétségtelenül van igazság - mondanám Őry Csaba képviselő úrnak, ha tudott volna még maradni. De csak részigazság, mert a probléma megoldása nem történhet a munkavállalók egyoldalú és aránytalan kárára. Márpedig a színlelt vállalkozási szerződés, a munkaviszony helyett létesített vállalkozói jogviszony megítélésem szerint az esetek döntő többségében a kiszolgáltatott helyzetben lévő, valójában egyszerű munkavállaló alvállalkozó számára aránytalanul és egyoldalúan hátrányos.
Álságos dolog a vállalkozás szabadságáról, a szerződő felek szabad akaratáról beszélni akkor, amikor a dolgozó vagy elfogadja az ajánlatot, vagy elveszíti munkahelyét, vagy nem talál más munkát magának. Álságos dolog a magasabb díjazás, az így elérhető nagyobb keresetek említése is, hiszen a kialakult gyakorlat szerint ugyanabban a munkakörben valóban lehet jobban keresni egy cégnél vállalkozási vagy megbízási szerződéssel az alkalmazottakhoz képest, de többnyire csak jelentős, szinte korlátozás nélküli többletmunkával, a túlmunka mértékénél mégis kevesebb díjért. A vállalkozó dolgozónak nem jár műszakpótlék, túlóra, nem jár évi rendes szabadság, munkaruha, étkezési hozzájárulás, nincs betegszabadság - és folytathatnám tovább.
Kétségtelen, hogy az Európai Unióban ösztönzik az úgynevezett önfoglalkoztatást, elsősorban a munkanélküliség csökkentése miatt. Önfoglalkoztatónak általában azokat az egyéni vállalkozókat tekintik, akik maguk szervezik saját foglalkozásuk feltételeit, de másokét nem, tehát nincsenek alkalmazottaik. Ugyanakkor az EU fontos célja az is, hogy az érintett személyek ne maradjanak jogi védelem és különösen szociális biztonsági ellátások nélkül. Ennek egyik eszköze, hogy szigorúan fellépnek a színlelt önfoglalkoztatással szemben, szigorúan előírják, ha az önfoglalkoztató vállalkozók valójában munkavállalók, akkor munkavállalóként is kell kezelni őket, annak minden jogi következményével együtt.
A munka törvénykönyve és az ezzel összefüggésben lévő további törvények szóban forgó módosítása ezt a fontos célkitűzést szolgálja. A törvényjavaslat rögzíti, hogy a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása, vagyis az, hogy a felek polgári jogi vagy munkaviszonyt létesítenek, nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására.
(11.10)
A felek vállalkozási, szerződéskötési szabadságát tehát a javaslat nem érinti, de garantálja, hogy azzal nem lehet visszaélni a munkát vállaló személy hátrányára.
A tervezet azt is rögzíti, hogy a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés elnevezésétől függetlenül munkaviszonynak kell tekinteni a jogviszonyt, ha az eset tényleges körülményei arra utalnak, hogy a felek között valójában munkaviszony jött létre. Itt a tényleges körülményeken van a hangsúly, és a jelentős előrelépés valóban az, hogy a munkaügyi ellenőrök nemcsak alakilag vizsgálhatják a szerződéseket. A módosítási javaslat ugyanis világosan kimondja, hogy a szerződő felek között létrejött jogviszonyt tartalmilag kell minősíteni, és e minősítés során milyen szempontokat kell figyelembe venni.
Mint ahogy már említettem, a munkaviszonyt leplező színlelt szerződések tekintetében az európai uniós normarendszer egyértelműen munkavállaló-barát. A javasolt hazai szabályozás is elsősorban a munkavállalók védelmét, kiszolgáltatottságuk enyhítését szolgálja. Ezt nem csorbíthatja a gazdasági, részben ugyancsak foglalkoztatási érdek, amely a hagyományos munkaviszonyos foglalkoztatás mellett a nem hagyományos formák elterjedését, elterjesztését is valóban indokolja. Erre szolgál az Unióban már elterjedt önfoglalkoztatói státus bevezetése, amely amellett, hogy a munkavállalók jogainak védelmét biztosítja, egyúttal lehetőséget teremt a foglalkoztatók közterheinek mérséklésére is.
Mindezek alapján magam is javaslom a törvényjavaslat elfogadását önöknek is. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
