KÁRPÁTI ZSUZSA
KÁRPÁTI ZSUZSA
KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A munka törvénykönyve módosításának a vitájában most az egészségügyben dolgozók szemszögéből szeretnék hozzászólni, és kizárólag abból a dimenzióból, hogy mit is jelent ez a változás az egészségügyi szolgáltató ágazatra vonatkozóan; szeretném egyrészt megvilágítani a problémákat, másrészt pedig párhuzamot állítani.
Mint ismeretes mindannyiunk előtt, a munka törvénykönyve az egyetlen jogviszonyra, a munkaviszonyra vonatkozik. Általános értelemben ezért ez egy keretjogszabály, nem más, mint a munka világának az alkotmánya, nem feladata ebből fakadóan az egyes ágazatspecifikus foglalkoztatásokra választ adni. De amíg az általános munkajogi szabályok a munka világának általános, közgazdasági feltételeinek leképezését jelentik, addig az ágazatspecifikus, konkrétan az egészségügyi munkajogszabályok az ágazat munkagazdaság-tani feltételeit képezik le.
Ismeretes, hogy az egészségügyben a munkavégzés nem homogén jogi keretek között zajlik, hanem több jogszabály együttes és egyidejű alkalmazásával, úgymint a munka törvénykönyve, a polgári törvénykönyv, a közalkalmazotti törvény, a köztisztviselői törvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény, és még sorolhatnám, hogy hány jogszabály szerint. Világos tehát, hogy az egészségügyi ágazatban az ápolók, műtősnők, asszisztensek, mentőápolók, védőnők, orvosok foglalkoztatása milyen sokszínű, milyen sokféle formában lehetséges, azért, hogy a folyamatos, 24 órás betegellátást biztosítani lehessen.
A jelenleg előttünk fekvő munkatörvénykönyv-módosítás a magyar munkajog történetében először emeli be az ügyeletet mint fogalmat a munka világának alkotmányába. Ez a definíció egy szociáldemokrata típusú kormánytól természetes és elvárható. Szomorú, hogy ez idáig erre nem került sor.
Az egyik lényeges eleme a szabályozásnak, hogy keretet ad az európai uniós előírásokkal összhangban többek között az egészségügyben foglalkoztatottak ügyeletére és készenlétére vonatkozóan. Ezen általános jogszabály, vagyis az előttünk fekvő törvénymódosítás alapján születhetnek meg azután a különös jogszabályok, amelyek részletesebben leírják majd az egyes szakmáknak megfelelő speciális, az ügyeletre és a készenlétre vonatkozó foglalkoztatási szabályokat, mint például a közlekedés területén vagy az általam is említett egészségügy területén is. Csak azután, a törvény által letett cölöpökön épülhet fel az egészségügyben dolgozók jogállását rendező ágazatspecifikus törvény, amelyben aprólékos részletességgel kerülhet sor az egészségügyi dolgozók ügyeleti és készenléti munkajogviszonyával kapcsolatos kérdések rendezésére. Ez az általam említett különös ágazati munkajogi szabályozás is hamarosan megvitatásra kerül itt a parlamentben, és ezt követik majd az egyedi szintű szabályozások, amelyek a szakszervezetek és az egyes munkáltatók megállapodásait módosíthatják, reményeim szerint már ez év végéig a betegek és az egészségügyben dolgozók érdekében.
A munka törvénykönyve módosításának második lényeges eleme, a részmunkaidős foglalkoztatás mint a szokásostól eltérő szabályozású foglalkoztatási forma, szintén érinti az egészségügyet. Foglalkoztatási szempontból ez tágabb keretet enged az egészségügyi ágazat munkaerőgondjainak kezelésére, mert a módosítással a két legjelentősebb jogi akadály, nevezetesen: a tételes egészségügyi hozzájárulás és a minimálbérhez viszonyított, nyugdíjra jogosító szolgálati idő szabályozása kedvezőbben alakul, vagyis elhárul a jogi akadály. Gondoljunk csak bele: egy ápolónő vagy orvosnő, aki gyermekét neveli, szeretne eleget tenni anyai szerepéből fakadó kötelezettségeinek, miközben szakmájától, hivatásától sem kíván elszakadni. Az egészségügyben ugyanis a műszerezettségtechnika, a gyógyító eljárások innovációja a munkavállaló munkaerő-piaci esélyeinek biztosítása miatt azt igényli, hogy a munkaerő szinte naprakész legyen az új ismeretekből. A munkatörvénykönyv jelenlegi módosítása a részmunkaidős foglalkoztatás jogintézményén keresztül kívánja garantálni a részvételt a gyógyítás folyamatában az egészségügyben dolgozó családanyák részére is.
A részmunkaidő ugyanakkor könnyít a teljes munkaidőben foglalkoztatottak leterheltségén is az egészségügyben, azáltal, hogy a túlmunkát csökkentheti, lehetőséget teremt az ügyeleti és készenléti foglalkoztatás gondjaira, s nem utolsósorban a betegellátás színvonalát is emeli.
S még egy téma van, amely az egészségügyet érinti, ez nevezetesen a jogutódlás kérdése, amelyet a módosítás érint. Gyakori probléma az egészségügyi ágazatban a funkcionális privatizáció során, hogy a korábban közalkalmazottként foglalkoztatottakat a különböző cégek úgy örökítik át mint munkaerőt egymás közt, hogy az új munkáltató nem garantálja a teljes körű továbbfoglalkoztatást.
Gondoljunk csak itt az egészségügyi ágazatban már végbement bizonyos funkcionális privatizációkra, nevezetesen a háziorvosi privatizációra gondolok itt konkrétan. Ezért természetesen szükséges az egészségügyben dolgozókat is munkajogilag megvédeni, ami egy szociáldemokrata kormánynak elemi kötelessége.
Az Európai Unióban kialakult gyakorlatnak megfelelően került benyújtásra a munkatörvénykönyv mostani módosításában a jogutódlás ezen jogintézménye is. A munkatörvénykönyv módosításában szereplő egyéves moratórium korlátozza az új munkáltató mozgásterét. Ebben az esetben a jogelőd kénytelen kezesként felelni a járandóságokért; ez nagyon fontos és lényeges elem. Emellett a munkavállalók szervezetei is fokozottabb védelemben részesülnek, nem lehet rajtuk átszervezésre való hivatkozással keresztüllépni, erre most a törvénymódosítás garanciát ad.
Új intézményként hozza be a törvényjavaslat, hogy ha az új szabályokat megsérti a munkáltató, akkor a bírói jogorvoslat nyitva áll. A bírói ítélkezés azonban szélesebb körű anyagi jogszabályokra építhet a dolgozók érdekében, így az egészségügyben is.
Összességében: a törvénymódosítás mint keretjogszabály jó kereteket ad a további ágazati szintű, illetve alacsonyabb szintű jogi szabályozásokhoz, ezért javasolom a parlamentnek elfogadását.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
