LASZTOVICZA JENŐ
LASZTOVICZA JENŐ
LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár úr! Tisztelt Ház! Gondolom, azt önök sem vitatják, hogy minden munkavégzést, munkaviszonyokat érintő szabályozás többet jelent pusztán jogok és kötelezettségek meghatározásánál. Terhelheti vagy jogosíthatja a munkáltatót vagy a dolgozó embert, akkor is mindenképpen anyagi következményei vannak, egyszerűen mondva: valamely szabályozás mindig pénzbe kerül.
Nem véletlen tehát, hogy a mai új gazdasági világrendben, amit csúnya szóval globalizációnak nevezünk, a munkavégzés új és új formái alakulnak ki. Szokás ezt persze atipikus vagy nem szokásos munkavégzésnek nevezni, de valójában ismeretlen terepen járunk, és az élet olyan új formákat alakított ki, amelyekre ma még nincs szabályozás.
Amikor Kiss Péter, még foglalkoztatási miniszter úr az önfoglalkoztatás jogi kategóriájáról beszélt, reménykedni kezdtünk, hogy a folyamatosan és szakmányban űzött öntömjénezés mellett megérinteni látszik önöket a valóság is, ám megvizsgálva az előttünk álló törvényjavaslatot, a probléma csak utalásszerűen, szervezetlen formában jelenik meg benne.
Kevéssé alkalmas munkaügyi felügyelőkkel átminősíteni a nem munkaviszonyban lévő munkavégzést, hanem szabályozni kellene a gazdasági kényszerek kialakította új munkavégzéseket. Különösen fontos ez azért is, mert Magyarország vállalkozásainak 96 százaléka kis-, mikrovállalkozás vagy önfoglalkoztatás. Világos tehát, ha munkahelyeket akarunk létrehozni, akkor itt a munkaviszony, vállalkozás, a szürke- vagy feketemunka ellentmondásos világában kellene rendet teremteni, és nem statisztikai manipulációval félretájékoztatni az embereket.
Fő vonalakban a törvényjavaslattal egyetértünk, de úgy gondolom, hogy az embereket a mindennapok érdeklik, főleg ha a munkájukról van szó. Az elmúlt hónapokban több nagy multinacionális cég bezárásáról írtak a lapok, és több magyar üzem is komoly leépítésről szól. Ilyen például a Zalaegerszegi Ruhagyár vagy a Salamander Bonyhádon, a Videoton Veszprémben, az IBM Székesfehérváron, a Philips Szombathelyen, és még lehetne folytatni a sort. Ez több ezer főt jelent, akik elveszítették munkahelyüket. De még munkahelyek szűnnek meg, amiről már tudunk, például az Ikarusnál, Ózdon, Diósgyőrben, a Dunaferrnél, Hollóházán, a Magyar Postánál, az OTP-nél és több pénzintézetnél, de beszélhetünk a most jelentkező iskolabezárási hullámról is. Ezek csak nagy cégek, nagy állami vállalatok, de itt is sok-sok ezer ember veszíti el az állását a jelentések szerint.
A miniszterelnök szerint fel kell gyorsítani az állami privatizációt ahhoz, hogy az idei költségvetést a kormányzat teljesíteni tudja. Ha visszaemlékszünk arra, hogy '94-98 között az előző szocialista kormány idején is a privatizáció nagy része lezajlott, az is munkahelyek megszűnésével, gyárak bezárásával járt a végén, akkor idén is bízhatunk abban sajnos, hogy sok-sok ezer munkahely fog megszűnni a privatizáció során. Ilyenekről szólt a költségvetési törvény a privatizáció kapcsán mint kiemelt magyar állami vállalatok: MOL, Magyar Villamos Művek, Paksi Atomerőmű, Volánbusz, Mahart és még ezt a sort is lehetne folytatni.
Ez szörnyű dolog, főleg úgy, hogy a mostani kormánynak nincsenek elképzelései a foglalkoztatás terén, csak sok-sok szép szó a munka világáról, az esélyegyenlőség megteremtéséről, a kiegyenlítésről, az érdekegyeztetésről, a szakszervezetek fontosságáról, az üzemi tanácsok jelentőségéről, és közben él a szlogen: "Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak!"
Amint elmondtam, ezek tények, ezeket nem lehet cáfolni. Ez a mai magyar valóság, hogy sok-sok ezer munkahely szűnik meg a kormányváltás után néhány hónappal, és sok-sok munkahely megszűnése lett bejelentve. De a kormány nem tesz és nem tett semmit az elmúlt tíz hónap alatt ezen a területen. De mi jöhet még?
Sötét fellegek gyülekeznek, amelyek még a nyáron elsötétíthetik a napfényes gondtalanságot. Szlogen a szocialista kormány szerint: "Több pénzt az önkormányzatoknak!" Az önkormányzatok a polgári kormány idején nagyon sok felújítást, beruházást végeztek. Volt forrásuk, amelyet pályázati támogatással még növelni is tudtak. Ezeket a munkákat országos szinten a helyi kis- és középvállalkozók végezték el, ezzel sok családnak munkát és kenyeret biztosítva. De mi lesz idén?
Az önkormányzatok a kormány hibás döntései miatt sokkal kevesebb forrást tudnak fejlesztésre fordítani, mivel a béremeléseket a kormány eldöntötte, de nem fizeti ki, és az önkormányzatokra hárítja a fizetés jelentős részét, amit a fejlesztésekből kell elvonniuk.
(Dr. Vidoven Árpádot a jegyzői székben Vincze László váltja fel.)
De lesz olyan önkormányzat, amelyiknek semmi forrása nem lesz fejlesztési célra. Ha nincs fejlesztés, nincs munka a vállalkozók jelentős részének; ha nincs munka, akkor a dolgozókat küldik el. Így nyárra jelentősen nőhet országszerte a munkanélküliek száma. Ehhez jönnek még a kis- és középvállalkozások, amelyek beszállítói azoknak a cégeknek, amelyek már elköltöztek, vagy most fontolgatják leépítésüket.
Nyárra már jelentkeznek ezek a gondok a munkaerőpiacon, de a kormány nem tesz semmit, nem szól semmit. Pedig az embereket ez izgatja, ez érdekli, de biztató megoldást a kormány nem vázol fel, a kormány erről nem beszél.
A következő nagy pofon az EU-csatlakozás után ér minket. A legtöbb munkahelyet a kis- és középvállalkozások, a családi vállalkozások adják. Az elmúlt két évben a Fidesz-kormány jelentős támogatást biztosított arra a célra, hogy ezek a vállalkozások versenyképesek legyenek az uniós vállalkozásokkal szemben. Ez a folyamat 2003-ban nagyon lelassult. Nincs elég pénz a támogatásra, pedig most ide kellene összpontosítani, hogy minél több hazai cég legyen versenyképes a csatlakozás után. De a kellő támogatás elmaradt és elmarad.
(11.20)
Mi lesz a következmény? A csatlakozás után újra kis- és középüzemek és családi vállalkozások mehetnek tönkre, munkahelyek szűnhetnek meg. De erről a kormány szintén nem beszél, mert a megoldást nem tudja, vagy ha tudja, akkor a kellő forrásokat, a fejlesztésekre szánt pénzt herdálta el, élte fel. Nyáron, de lehet, hogy ősszel nagyon sok családnál lesz borús a hangulat nap mint nap, mert nincs munka, nincs kenyér. A kormány még hallgat erről, pedig önöknek most erről is szólni kellene.
2000 májusában a munkanélküliség 5,6 százalék volt, ez november végére már 5,9 százalék, és lassan nő, idén pedig drasztikusan nőni fog. És mit ígért a szocialista kormány? 300-400 ezer új munkahelyet, a munkanélküliek számának csökkenését. Úgy tűnik, az embereknek újra nagyot kell csalódniuk a szocialista kormányban.
Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
