LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Csizmár Államtitkár Úr! Püski András, a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka jelezte, hogy az MDF támogatja ezt a törvényjavaslatot, hiszen a munkavállalók eddigi kiszolgáltatottsága enyhül, munkavállalói biztonságuk erősödik.
Négy témakörben szeretnék röviden megszólalni: egyrészt a határozott időre szóló foglalkoztatás ügyében, a kényszervállalkozást leplező szerződésekről röviden, a bírságokról és végezetül a nem kellő gondossággal előkészített szövegszerkesztésről.
Nagyon gyakran hallható eset, tisztelt Ház, hogy a munkavállalók csak határozott időre kapnak foglalkoztatási lehetőséget, és ezt hosszabbítják meg, állandó feszültségben és bizonytalanságban tartva az ily módon foglalkoztatott munkavállalókat. Ezt a gyakorlatot korlátozza a törvényjavaslat, hiszen a több korlátozó előírás mellett hadd említsem azt, hogy "A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot - közvetlen vezetője tudtával - tovább dolgozik." Ez egy örvendetes változás, de a közvetlen vezető megjelölése meglehetősen elnagyolt, hiszen az ilyen vezetők többségének – például művezetőknek, részlegvezetőknek, telephelyvezetőknek, csoportvezetőknek – nincs munkásfelvételi jogkörük. Várhatóan sokasodik majd a bíróság előtt eldönthető vitás esetek száma.
(10.00)
A másik témakör: nem egyértelmű a kényszervállalkozást leplező szerződések érvénytelenítésére irányuló törekvés az előterjesztésben. Azt még megértem, hogy a szerződések megkötése alkotmányos jog, azaz a nem egyenlő erejű felek között történő álszerződések meghatározása nem egyszerű feladat. Mégis, az túl kevés, ahogyan a törvény rendelkezik, miszerint "a szerződés típusát elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményére tekintettel kell megítélni". Ez a megfogalmazás elsősorban a vitás esetek elbírálására utasítja a bíróságokat, bár nem nevezi meg őket, hiszen másoknak nincs módjuk arra, még a munkaügyi ellenőröknek sincs, hogy ők ítéljék meg a szerződés típusát. A törvényhozástól független bírói hatalmi ág eljárásának a szabályozása pedig véleményünk szerint súrolja az alkotmányosságot. Ismétlem: a cél helyes, de ennek a problémának a megoldására ez a jogszabály-módosítás véleményünk szerint nem elég, és talán nem is szerencsés.
A harmadik témakörben röviden: az előterjesztés az indoklás szerint szigorítja és növeli a munkaügyi jogszabályok megsértése esetén kiszabható bírságok összegét. Ezzel a szándékkal egyet lehet érteni, bár meg kell említenem, hogy a büntetési tételeket az előző kormány ellenőrei telephelyenként állapíthatták meg, tavaly megszűnt a telephelyenkénti büntetéskiszabás lehetősége, azaz összességében azóta csökkent a bírság összege. Ez a tervezet tehát csak kisebb, egy telephellyel rendelkező vállalkozások számára ígér szigorítást, míg a több telephellyel rendelkező cégek bírságai ezt követően sem fogják elérni a két-három évvel korábbi mértékeket azonos szabálytalanság elkövetése esetén.
Végezetül, tisztelt Ház, tisztelt államtitkár úr, ön közismert arról, hogy igen szigorúan olvas szöveget, éppen ezért kell szólnom az előterjesztés gondozatlan szövegszerkesztéséről. Nem illik a tisztelt Ház elé terjeszteni sem szöveghibás, sem elszámozott, sem csak rövidítésekre utaló jogszabályokat. Ne a megsértett formai követelmények kijavításán fáradozzanak a képviselők - ezt ön is többször hangoztatta az elmúlt esztendőkben, tisztelt államtitkár úr -, hanem a jogszabályok tartalmán gondolkozzunk el.
Hadd említsek csak egy példát, a rövidítések kérdését. Az 1. §-ban, helyesen, a törvény szövege arra utal, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt a továbbiakban rövidítve Mt. néven jelöli. Hasonló módon meghatározza a 62. §-ban, hogy az Európai Unió Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetségét rövidítve FST néven jelöli. Több rövidítés viszont úgy fordul elő az előterjesztésben - magyar kiejtéssel mondom ezeket a betűszavakat -, mint például UICE, ETVC, CEP, hogy nem határozza meg a törvény szövege ezeknek a rövidítéseknek az eredeti, rövidítetlen jelentését.
Ezt a hiányosságot ellensúlyozandó viszont a 34. §-ban előforduló Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács elnevezésére azt ígéri, hogy a törvény szövegében a továbbiakban OKÉT néven jelöli. Ezt követően, a gyengébbek kedvéért, a 49. §-ban szintén kiírja a teljes elnevezést, és a továbbiakban az OKÉT rövidítést ígéri. Az ígéret beváltatlan marad, mert az 53. § szintén kiírja az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács teljes megnevezését, és a továbbiakra ígéri az OKÉT rövidítés használatát, amit aztán az 54. §-ban megismétel.
Remélem, az illetékes bizottság módosítja ezeket a felületességeket, ne a képviselőknek kelljen kinyomozniuk a törvény szövegében használt rövidítések jelentését. Ugye, megérti, államtitkár úr, hogy nem tudtam kihagyni ezt az utóbbi felvetést? (Csizmár Gábor bólint.) Nagyon kérem, hogy a bizottság hatáskörébe tartozó módosításokat végezzék el.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
