PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon, ahogy a világon mindenütt, egyre súlyosabb problémát jelent az elöregedő számítógépek és egyéb berendezések környezetvédelmi előírásoknak megfelelő kezelése. Az egyre nagyobb mennyiségű elektronikai hulladék visszagyűjtése és ártalmatlanítása új feladatok elé állítja a kormányzatot és az iparág felelőseit.
Ezért fordultam 2002 októberében Kovács Kálmán informatikai miniszterhez. Arról tudakozódtam, milyen tervei vannak az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak e témához kapcsolódóan. Azt kérdeztem, keresik-e a megoldásokat az információs társadalom korántsem virtuális szemétdombjainak eltakarításához. Egyben felhívtam a figyelmet arra, hogy ne csak a mobiltelefonok elhasznált akkumulátorainak problematikájára szűkítsék le az intézkedési csomagot. Ezzel szemben rendszeres számítástechnikai lomtalanítást javasoltam.
Javaslatomat indokolta az is, hogy a közelgő EU-csatlakozás időpontjáig megfelelő törvényi szabályozás álljon rendelkezésre az elektronikai hulladékok kezelésére. Az EU-szabályozás szerint a gyűjtés, a feldolgozás és az újrahasznosítás költségeit a gyártóknak, az importőröknek, vagy a kereskedőknek kell fizetniük. A felelősség ilyenfajta szabályozása, az ebből következő intézkedések és a forgalmazói terhek növelése alapos kormányzati előkészítést és érdekegyeztetést kíván.
Véleményem szerint ennek a munkának a megkezdése már tavaly októberben is késő volt, de úgy látom, azóta sem történt igazán semmi. Sőt, még abban sem történt előrelépés, hogy egyáltalán tisztázzák, melyik minisztérium, az informatikai vagy a környezetvédelmi kell hogy foglalkozzon a megoldások kidolgozásával.
A kapkodást és a tanácstalanságot mutatja, hogy a nagy médiatámogatással meghirdetett mobilakkumulátor-begyűjtési akció sem valósult meg karácsonykor. Éppen ezért tettem föl az elmúlt hét hétfőjén most már nem Kovács Kálmánnak, hanem Kóródi Mária miniszter asszonynak a kérdést, mi lesz a mobiltelefonok akkumulátorainak begyűjtésére hirdetett programból. A miniszter asszony nem tudott érdemben válaszolni. Végül úgy magyarázta a sikertelenséget, hogy a figyelemfelhívó akciók szervezése és végrehajtása nem a minisztérium feladata. De akkor mi a feladata - kérdezem ismét itt, önök előtt - a minisztériumnak? Csak jelzésként néhány problémát:
Magyarországon ötmilliónál több mobilkészüléket tartanak üzemben. Ha ezeknek az akkumulátorait egymás után sorba raknánk - ez pontos adat -, a sor Miskolctól Győrig tartana, vagyis ez a távolság legalább 300 kilométert tesz ki. Óriási mennyiség ez, még akkor is, ha ez nem egyszerre kerül a szemétbe.
Szakértői becslések szerint megközelítőleg egymillió személyi számítógép, illetve egyre több laptop van mindennapi használatban. Különösen veszélyes hulladéknak számítanak ebből a termékskálából a monitorok. Az élettartamuk végére ért számítógépek és egyéb berendezések elhelyezésére még nem alakult ki a szelektív hulladékgyűjtés rendszere. Itt a késlekedés azért is káros, mert általában is elmondható, hogy Magyarországon még nem vált megszokottá a környezetkímélő, elkülönített háztartási hulladékgyűjtés.
Várhatóan az elektronikai termékeknél is hosszú időt vesz majd igénybe az ilyen gyűjtőrendszer társadalmi elfogadása. Felmérések szerint az elektronikai szemét jelenleg a háztartási hulladékok 4 százalékát teszi ki. Azonban a mennyiség ugyancsak gyorsan, ötévente 16-28 százalékkal növekszik, háromszor olyan gyorsan, mint az átlagos hulladék.
E számok tükrében javasoltam az informatikai lomtalanítás megszervezését. Úgy vélem, ennek a kezdeményezése kormányzati feladat. A tények azonban azt mutatják, nem történt semmi. Ezért intéztem ismét kérdést az illetékesnek vélt miniszterhez.
A jelenlegi eset is bizonyítja, amit általában is tapasztalunk, hogy a jelenlegi kormány az egészséges környezethez való alkotmányos jogot nem tartja kellően tiszteletben. Ennek jele az is, hogy az előző évhez képest is mintegy 30 százalékkal csökkent a minisztérium költségvetése. Ide köthető az is, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök úr évnyitó parlamenti beszédében egy szót sem szentelt a környezetvédelemnek.
Az MDF-frakció tiltakozik a környezetvédelem melléktémává degradálása ellen. Elutasítja ezt a negatív kormányzati szemléletet; annál is inkább, mert a kormányzattal szemben a Magyar Demokrata Fórumnak van környezetvédelmi programja. Ez a program a fenntartható fejlődés mellett az élhetőbb környezetet emeli a középpontba. A frakció egyeztetett álláspontja szerint ha az IHM vagy a Környezetvédelmi Minisztérium nem nyújtja be még ebben az évben az elektronikushulladék-gazdálkodásra vonatkozó törvényjavaslatot, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja fogja ezt megtenni.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
