PÜSKI ANDRÁS
PÜSKI ANDRÁS
PÜSKI ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Teljes mértékben osztom a köztársasági elnök úr aggályait a törvénytervezet 33. és 35. §-ával kapcsolatban. Ezek a tervezett változások kötelezően előírják a szociális intézményeket fenntartó egyházak számára ellátási szerződés megkötését a települési önkormányzattal. Sisák Imre képviselőtársam alaposan kifejtette, hogy a változtatás megvonná az egyházaktól a szociális alapellátás alanyi jogú finanszírozását, ami ütközik a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló, amúgy kétharmados többséget igénylő törvény ama előírásával, amelyik alanyi jogon biztosítja a szociális intézmény létesítését az egyházak részére. Célszerű lenne ezeket a változtatásokat kihagyni a törvényből. Arra is esély van, hogy az Alkotmánybíróság döntése tesz majd pontot erre a vitára.
A köztársasági elnök úr 33. és 35. §-sal kapcsolatos fenntartásaival szorosan összefügg a 19. § b) bekezdése is. Határozottan ellenezzük a nem állami, azaz döntően egyházi szociális intézmények működésébe történő direkt állami beleszólás feltételeinek e törvényhelyen szereplő megalapozását. Mindeddig az egyházi fenntartású intézményekben a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről az intézményfenntartó vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylő, illetve annak törvényes képviselője kötött megállapodást. Külső személy mindeddig nem szólhatott abba bele, hogy kik között jöhessen létre ilyen megállapodás és milyen feltételek alapján.
Az állam eddig elsősorban a szociális törvényben és az ehhez kapcsolódó kormányrendeletekben előírt működési feltételek betartását ellenőrizte. Most ebben a törvényjavaslatban az egyházi intézményeket köteleznék arra, hogy külső szakértőket alkalmazzanak az intézetbe felvettek szociális rászorultságának a megvizsgálására, és a szociális szolgáltatás igénybevételéről csak ennek a szakértőnek a véleménye alapján lehet dönteni. Ennek a hatósági kényszer útján kijelölt szakértőnek a valódi szerepét most még homály fedi, mert a szerepükre vonatkozó részletes szabályokat csak egy később nyilvánosságra hozott kormányrendelet határozná meg.
A nem állami, azaz döntően egyházi szociális intézményeket két szempontból is sújtja ez az előterjesztés. Csorbítja az eddigi önállóságukat, azaz külső szervek szólnak bele már az intézménybe történő felvétel folyamatába is, emellett meg kell fizetniük a kéretlen szakértőket, ami nyilván csökkenti a szociális célú forrásaikat. Tudomásunk szerint nincsenek olyan visszásságok az egyházi szociális intézmények működése területén, hogy most hirtelen szükség lenne külső szakértők kötelező alkalmazására, akik ezentúl konkrét döntéseik révén meghatározhatják az egyházi intézmények szociális stratégiáját is. Módosító javaslatot nyújtottunk be ennek a kifogásolt paragrafusnak az elhagyására is.
Hadd említsem meg, hogy a kormánynak módja lett volna változtatni a törvényjavaslaton még egy érzékeny területen, a szociális intézmények működése állami támogatásának a területén. Az elmúlt hetekben elsősorban a közalkalmazottak tavalyi fizetésemelésével kapcsolatban hangzott el több esetben az a panasz, hogy az állami költségvetésből nem kapták meg a települési önkormányzatok az amúgy nagyon várt fizetésemelés anyagi fedezetét. Nos, ehhez hasonló fedezetlen csekket tartalmaz ez a törvényjavaslat is, kiró egy sor olyan feladatot a települési önkormányzatokra, amelyek ellátásához nem biztosít kellő mértékben állami költségvetési forrásokat. A már elhangzott képviselői igények ellenére a változatlan formában benyújtott törvényjavaslat továbbra sem mellékel arra nézve semmilyen számítást, hogy a törvénytervezetben meghatározott új önkormányzati feladatok ellátásához mennyiben elegendő a költségvetési támogatás, illetve hogy az új feladatok ellátásához szükséges épületek és felszerelés költségeit mennyiben lehet fedezni költségvetési forrásokból.
A törvénytervezetben szerepel a közigazgatási hivataloknak az a kötelessége, hogy határidő kitűzésével szólítsák fel az önkormányzatokat a szociális törvényben meghatározott új feladataik teljesítésére, de ha a mulasztó önkormányzatnak nincs pénze például egy idősek átmeneti ellátására szolgáló intézményt felépíteni, akkor valószínűleg nem vezetnek eredményre ezek a felszólítások. Ismétlem tehát, hogy nem a helyes szociális célokat kifogásoljuk, hanem az állami források nélkül megnövelt önkormányzati kötelezettségeket.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
