SISÁK IMRE
SISÁK IMRE
SISÁK IMRE (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Asszony! A bizottsági előadóktól, valamint a kormány képviselőitől sokféle véleményt hallhattunk, ez a vélemény alapvetően arra irányult, hogy a 33. és a 35. § változatlan formában hagyása semmilyen módon nem érinti az egyházak intézményalapítási jogát, amely alanyi jogként jelent meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórumnak az a véleménye, hogy a 33. és a 35. §, amely az 1993. évi III. törvény 121. és 126. §-át módosítaná, jelenlegi formájában nem elfogadható. A kormánypárti képviselők arra hivatkoznak, hogy az ellenzék, valamint a köztársasági elnök úr, ha jól értettem, összetéveszti a szociális alapellátás és a szakosított ellátás kérdéskörét. Szeretném tisztázni, hogy számomra ez a két feladatkör egyértelműen elválik egymástól. A törvénymódosítás javasolt 33. és 35. §-a egyértelműen az alapellátás feladatainak az ellátásáról szól. Azzal már nem tudok egyetérteni, hogy e szociális alapellátás feladatait intézményalapítás nélkül lehet ellátni. Az rendben van, hogy a szociális étkeztetés nem feltétlenül egy intézményben ellátandó feladat. Az rendben van, hogy a házi segítségnyújtás szintén nem egy intézményben ellátandó feladat. De tessék mondani, a családsegítés hol tart? Ha most megnézzük, hogy milyen módosító indítványt nyújtott be a kormány a szociális törvénnyel összefüggésben - és itt a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásról, valamint az utcai szociális munkáról szólnék -, ezek intézményi háttér nélkül egyértelműen elláthatatlan feladatok.
Szeretném idézni a sokat emlegetett lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 17. §-ának (1) bekezdését. Ez pontosan azt mondja, hogy az egyházi jogi személy elláthat minden olyan nevelési, oktatási, kulturális s a többi, kiemelném: szociális tevékenységet, amelyet törvény nem tart fenn kizárólagosan az állam vagy állami szerv, intézmény számára. E tevékenységi körben az egyházi jogi személy intézményt létesíthet és tarthat fenn. Ez a törvény nem arról szól, hogy az egyházak csak szakosított ellátást nyújtó intézményt alapíthatnak. Ez a törvényi szakasz arról szól, hogy az egyházak mindenféle szociális ellátást saját elhatározásuk alapján elláthatnak.
Az 1990. évi IV. törvény elfogadását követően döntött az akkori magyar parlament az 1990. évi LXV. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásáról. Való igaz, hogy a törvény 8. §-ának (1) bekezdésében, majd a 8. §-ának (4) bekezdésében először is kötelező feladatként, majd pedig kötelező alapfeladatként jelöli meg a szociális alapellátásról való gondoskodást. Ugyanakkor az 1990. évi LXV. törvénnyel az akkori parlament nem módosította az 1990. évi IV. törvény 17. §-ának (1) bekezdését, amely szintén alanyi jogú szociális ellátást tart fenn az egyházak számára.
Amikor a T/1224. számú törvényjavaslat vitájában, majd most is benyújtottuk a 33. és 35. § módosítására vonatkozó javaslatunkat, azt a célt kívántuk szolgálni, hogy az a törvényes gyakorlat, amely az egyházaknak a szociális alapellátás biztosítását előírják, ne sérüljön. Úgy gondolom, hogy amikor a törvény 33. és 35. §-ában az e feladat ellátását az önkormányzattal kötött ellátási szerződéshez kötik és a finanszírozást a 35. §-ban szintén csak ekkor teszik lehetővé, ez mindenképpen a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényben biztosított alanyi jogot sérti. Mi úgy gondoljuk, hogy a kormány az egyházakkal sokkal nagyobb kompromisszumkészséget kellene hogy tanúsítson.
Csak megjegyezném a 33. és 35. §-on kívül, hogy ez a tárgyalási mód, hogy egy salátatörvényben tárgyalunk egyébként az alkotmányban teljesen külön paragrafusokban biztosított állampolgári alapjogokat, nem elfogadható. A törvénynek az a címe, hogy az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Megkérdezném, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény hogyan kapcsolódik egyébként az egyes szociális tárgyú törvények módosításához.
A miniszter asszony azt mondta, hogy ebben a javaslatban nem történt visszalépés az előző kormány intézkedéseihez képest. Pontosan a szociális alapellátás vonatkozásában, a törvény 37. §-ában igenis van visszalépés, hiszen a szociális alapellátás feladatainak, tárgyi feltételeinek a megteremtését 2008. december 31-ére tolja ki a törvényjavaslat. Mi ez, ha nem visszalépés? Én úgy gondolom, hogy a szociális alapellátási feladatok ellátása rendkívül fontos az ország állampolgárai számára; úgy gondolom, hogy a szociális alapellátás intézményrendszerének a kiépítése semmiképpen nem halasztható 2008. december 31-ig, és úgy gondolom, hogy a 33., valamint a 35. § elhagyása teljes konszenzusteremtést szolgált volna ebben a Házban.
Azt hiszem, nem arról kell vitatkozni, hogy miért küldte vissza megfontolásra a köztársasági elnök úr az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt. Arról kellene itt beszélnünk, hogy miért ragaszkodik görcsösen a kormányzat ahhoz, hogy a 33. és a 35. § elhagyása nélkül tárgyaljuk ezt a törvényjavaslatot. Az ellenzéknek több módosító indítványa volt, végül ehhez a két módosító indítványhoz ragaszkodunk. Úgy gondolom, hogy abban az esetben, ha valóban kompromisszumkészség mutatkozik a kormányoldal részéről, ennek a két szakasznak az elhagyásával megteremthető a teljes konszenzus a magyar parlamentben.
Kérem a kormánypárti képviselőtársainkat, vegyék figyelembe ezt a módosító indítványunkat, támogassák a 33. és 35. § változatlan formában történő hagyását.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MDF padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
